Természeti értékeket tesznek tönkre a felelőtlen nógrádi gyújtogatók

Tavasszal sokszor emelkednek füstoszlopok a magasba a nádasokból. Sokan úgy vélik, hogy a száraz növényzet meggyújtásával megszabadulhatnak az abban megbúvó kártevőktől, és a gazos területet is rendbe teszik ezáltal. Az is előfordul, hogy csak saját szórakoztatásukra gyújtanak tüzet az emberek, elsősorban a fiatalok gondolják jó ötletnek eldobni az égő gyufát. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy természetkárosítást követnek el. Amennyiben ugyanis közelebbről megnézzük, rendkívül gazdag élővilág bújik meg a nádasokban, a száraz fűben. 
– A mezőgazdasági kultúrához köthető kártevők azonban általában nem ezeken a helyeken találhatóak, így az égetéssel nem oldódik meg ez a probléma. Sőt, öngólt rúgnak, akik tüzet gyújtanak a természetben, ugyanis éppen azokat a madarakat, kétéltűeket, rovarokat, hüllőket és emlősöket, valamint azok életterét és otthonát pusztítják el, amik gyérítenék a kártevőket – fogalmazott Molnár Márton, a Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportjának titkára. Az április közepén fellobbanó láng még veszélyesebb, hiszen ekkor már vannak olyan madárfajok, amelyek fészket és abba tojásokat raktak.Mint mondta, törvény tiltja a védett állatfajok élőhelyének és egyedeinek elpusztítását, ezért természetvédelmi bírság szabható ki azokra, akik ennek ellenére meggyújtják a madaraknak és kétéltűeknek otthont biztosító nádasokat.  

A közelmúltban történt egy kirívó tűzeset, ami különösen nagy kárt okozott a természeti értékekben – tájékoztatott Molnár Márton. – Kisterenye-Bányatelepnél, a Tarján-pataki mocsárként emlegetett nádas egésze leégett. A terület jó helyszínt biztosított egyesületünk oktató, bemutató tevékenységéhez. Madárgyűrűzéseket is szoktunk itt tartani. A természet rendkívül gazdag élővilágának mindennapjaiba engedett betekintést a nádas. Szürke gémek költőtelepének adott helyet, ahol nádi énekesmadarak, récék, sárszalonkák tömegei fordultak elő. Sőt fokozottan védett fajok, mint például a bölömbika is megtalálható volt ezen a területen. Tavasszal ugyan újra fog nőni a nád a felperzselt földön, azonban az nem lesz alkalmas fészkelésre. Ahhoz ugyanis többéves növényzet szükséges, ami fészekanyagként és búvóhelyül is szolgál a madaraknak. Hosszú idő kell ahhoz, hogy regenerálódni tudjon ez a terület.  A kisterenyei élőhelyen annyi védett madárfaj fészkelt, hogy a tűzzel okozott természetvédelmi kár több millió forintra rúg. Ez már nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, ami letöltendő, akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható – húzta alá az egyesület titkára, aki arra is kitért: nagy probléma, hogy hazánk területén a vizes élőhelyek rohamosan tűnnek el, ami a nádi- és vízimadár-állomány jelentős csökkenését eredményezi. 
Ehhez a tendenciához járulnak hozzá a nádaségetések is. Éppen ezért lenne fontos, ha tudatosulna az emberekben, hogy a pusztítás, amit a tűzgyújtással okoznak, felborítja a természet egyensúlyát. 

Növeli az üvegházhatást az égetés – A szabadtéri tüzeknél ritkán derül fény az elkövetők kilétére, mert kevés esetben érhetők tetten – hangsúlyozta Pintér Zsolt, az MME aktivistája. – Kevesen tudják, hogy jogszabály tiltja a nádasok égetését, több százezer forintos büntetést kockáztat, aki meggyújtja. A tarlóégetés is bejelentés- és engedélyköteles tevékenység. Mint mondta, a tűzeseteknél általában az épített és az anyagi tulajdon védelmére törekednek a szakemberek is, sajnos még nincs a köztudatban, hogy egy-egy terület felperzselésével természeti értékeket pusztítanak el. Ezzel sokszor helyrehozhatatlan kár keletkezik. Mindezeken túl a klímavédelemmel is szembemegy az, aki égetéssel akar rendbe tenni egy területet: ilyenkor hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a levegőbe.