Az igazságszolgáltatásra tette fel az életét a nyugdíjas balassagyarmati ügyész

– Miért az ügyészi hivatást választotta? 

– Mindig is jogász szerettem volna lenni. Így az érettségi elvégzése után jelentkeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1979-ben jogi diplomát szereztem. Már a tanulmányaim elvégzéséhez közeledve elkezdtem munkát keresni Balassagyarmaton. Egy ismerősöm javasolta, hogy érdeklődjek a helyi ügyészségen. Hozzá kell tennem, hogy az ügyészi szakma akkoriban nem volt annyira népszerű, mint manapság. Engem azonban nagyon kedvesen fogadtak és ösztöndíjszerződést is kaptam. Az iskola elvégzése után végül itt kezdtem dolgozni. Végigjártam a ranglétrát, és több területen is tevékenykedtem. Voltam fogalmazó és beosztott ügyész, illetve egy ideig a főügyészségen is dolgoztam. Aztán innen kerültem vissza a Balassagyarmati Járási Ügyészség vezető pozíciójába. Minden területnek megvolt a maga nehézsége, azonban én nagyon szerettem, hogy az igazságszolgáltatás folyamatos tanulást és a képzést igényel. Így sosem fordult meg a fejemben, hogy mással foglalkozzak. 

– Munkája során mit tartott a legnagyobb kihívásnak? 

– 1992-től vezető ügyészként dolgoztam, ezzel pedig akkoriban én lettem Nógrád megyében a legfiatalabb vezető ügyész. Akkoriban nem nagyon volt példa arra, hogy egy 30 év körüli nő vezető pozícióba kerül. Éppen ezért sokan óvtak a férfiak uralta világtól. Szerencsére azonban soha senkivel nem adódott nézeteltérésem sem a szakmai, sem a személyes kapcsolatok terén. A valódi kihívást igazából az jelentette, hogy a Balassagyarmati Járási Ügyészségen nagyrészt büntető ügyintézés folyik és központi ügyészségként is működik. Így a közlekedési és a fiatalkorúakat érintő ügyeket illetően az egész megyére kiterjedően rendelkezik illetékességgel. Ebből kifolyólag nyolc nyomozószervvel kell együtt dolgoznunk. Ezek miatt nagyon fontos volt a feladatok összehangolása, amelyet a rövid határidők nehezítettek. Emellett rendkívül magas elvárásaim voltak magammal szemben, amiket mindig igyekeztem teljesíteni. 

– Mi volt a legnehezebb ügy, amin dolgozott? 

– Nem tudnék egyet kiemelni, hiszen voltak olyan ügyek, amelyek a megye lakosságát is megérintették és nagyobb nyilvánosságot is kaptak. Ezek lehettek gazdasági, kábítószer kereskedelemmel összefüggő, súlyos következménnyel járó közlekedési bűncselekmények vagy éppen a kiskorúak sérelmére elkövetett bűntettek is. Fontos mindig feltárni az elkövetők motivációit, hogy mit miért tettek, ami viszont sokszor felfedte az ügy mögött lévő emberi sorsokat és helyzeteket. Magánemberként sok ügy engem is megérintett, de ezeket tudni kellett kezelni. 

– Vezető ügyészi pályafutása alatt a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntető ítélkezési gyakorlat alakításában a megye meghatározó személyiségévé vált. Mit jelentett ez a valóságban? 

– Amint említettem, a fiatalkorúak ügyeinek intézése is a Balassagyarmati Járási Ügyészégen történt. Ebből kifolyólag ráláttunk arra, hogy a megye egyes területein mik azok a problémák, amelyek a fiatalokat érintik, illetve ezek milyen bűncselekmények elkövetéséhez vezetnek. Ezért rendszeresen tartottam szakmai előadásokat a gyermekek- és fiatalkorúak bűnözésének helyzetéről. Ez egy visszajelzést jelentett a családsegítőknek vagy éppen a jelzőrendszer tagjainak arról, hogy mire érdemes odafigyelniük. Fontosnak tartottam, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatban hozott intézkedések az iskolai tanulmányuk befejezéséhez vezessen. A súlyos bűncselekményt elkövetőknél szorgalmaztam a javítóintézetet, amely segített ebben. Említenék egy olyan példát, ahol a fiatal elkövető a javító intézetben leérettségizett, és később itt munkát is ajánlottak számára. Sajnos, az elkövetők szociális helyzete gyakran visszahúzza őket. Éppen ezért az intézkedések megválasztásával lehetett rajtuk segíteni. 

– Hogyan tölti most a mindennapjait? 

– Nagyon hiányzik a munkám. De örülök annak, hogy most már több időt tölthetek a családommal és bepótolhatok néhány dolgot, amire a munka mellett nem nagyon jutott idő. Így ha tehetem, olvasok és részt veszek a városi rendezvényeken. 

Számos rangos elismerést kapott | Demusné dr. Bakalár Anna tevékenységét több szakmai elismeréssel és állami kitüntetéssel is jutalmazták. 2002-ben címzetes főügyészségi ügyészi címet, 2012-ben címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész címet kapott. 2013. március 15-én a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést is átvehette, míg 2019-ben az ügyészek számára adható legmagasabb elismerésben, Kozma Sándor-díjban részesült. Idén a helyi közösség elismerését, Balassagyarmat önkormányzatának Pro Urbe díjat kapta meg.  – Őszintén mondom, hogy minden díjnak nagyon örültem, hiszen ezzel elismerték a munkásságomat. Ugyanakkor ezek a díjak a munkatársaimé is, hiszen ők mindig felkészülten segítették a közös munkánkat. Emellett nagyon hálás vagyok a családomnak a támogatásukért.