2022.02.10. 13:50
Nógrád megyében szántóföld és legelő a két fő művelési ág
Közzétette a 2020-as Agrárcenzus adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mely alapján 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon. A felmérés során minden árutermelő mezőgazdasággal foglalkozó egyént vagy vállalkozást összeírtak. Nógrád megyében 2020-ban csaknem 4200 gazdaság működött, összesen több mint 94 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen, a megye területének bő egyharmadán.
Nógrád megyében Ludányhalászi a szarvasmarha-tenyésztés fellegvára, Érsekvadkert áll a második helyen. Fotónk illusztráció!
Forrás: MW
Fotó: Szendi Péter
A mostanra összegzett és frissen közzétett adatokat úgy vették fel, hogy azok a 2020. június 1-jei állapotot tükrözzék. A mutatók értelmezésénél fontos kiemelni, hogy abban az egyre csökkenő jelentőségű háztáji vagy ilyen jellegű, kisebb gazdálkodás nem jelenik meg. Csak azon gazdaságok adatait összegezte ugyanis a KSH, melyek teljesítettek legalább egy kritériumot amellett, hogy általánosságban mezőgazdasági szolgáltatást végeznek.
A gazdaság kritériuma volt például legalább egy hektár szántó használata, burgonyatermesztés esetében legalább negyed, míg különböző palántáknál legalább kéttized hektár művelése. Állattenyésztőknél legalább egy szarvasmarha, míg tyúkok, libák és nyulak esetében legalább 50 darab, kecskéknél és juhoknál pedig legalább 10 darab tartása.
Pásztón regisztrálták a legtöbb gazdaságot
A legtöbb gazdaságot – 190-et – Pásztón regisztrálták, ezután Salgótarján következik 152, majd Balassagyarmat 122 gazdasággal. Az első község hatodik a listán: Nagyorosziban 104 gazdaságot regisztráltak, míg Mátraterenyén 98-at.
A lista végén a csupán 140 lakosú Pusztaberki áll, ahol három gazdálkodót tartanak nyilván.
A használatban lévő mezőgazdasági területek nagysága Ipolyszögön a legkisebb, itt csak hat hektáron gazdálkodnak, míg a legnagyobb területen, több mint 5100 hektáron Érsekvadkert közigazgatási területén folyik gazdálkodás, ahol ebből bő 4500 hektár szántó. Csécsén közel 3500, Ipolyvecén pedig bő 2800 hektár művelt – előbbi község környékén szinte csak szántókat, utóbbi térségében pedig nagyrészt gyepeket találhatunk. A mezőgazdasági területek nagy részét a legtöbb településen összességében is a szántók és a gyepek teszik ki, a gyümölcs- és a szőlőtermesztésre használt területek aránya elenyésző.
Olyan településből csak három van – Dorogháza, Pásztó és Salgótarján –, ahol összeírtak legalább száz négyzetméternyi járható üvegházat, illetve fóliasátrat.
A legnagyobb gyümölcstermesztő szűkebb régiónkban Nógrád község, 200 hektárnyi területtel; míg 80–100 hektáron folyik gyümölcstermelés Nagyoroszi, Varsány, Lucfalva és Kálló közigazgatási területén. A szőlőtermesztésben lényegében csak Szendehely és Pásztó említhető érdemi területtel, egyaránt valamivel több mint 70 hektárral.
Szarvasmarha Ludányhalásziban van a legtöbb
A szarvasmarha-tenyésztés tekintetében Ludányhalászi áll az élen, ahol mintegy 2500 darabos az állomány, jelentős továbbá ez a tevékenység Érsekvadkerten, 1877 állattal. A sorban következő Szügy és Hollókő gazdái már jóval ezer alatti darabszámú marhát tartanak. Sertést legnagyobb számban Pásztón tenyésztenek, itt megyei összevetésben kiemelkedő, több mint 11 ezer 700 darabos állományt regisztráltak – három és félszer annyit, mint a megye többi településén összesen. Juhokat legnagyobb számban – egyaránt valamivel ezer állat feletti állományt – Nagylóc, Ipolyvece és Dorogháza környékén legeltetnek a határban.
