Megszólítják a falu közösségét az ország legfagyosabb településén, Zabaron

A település méltán híres időjárásáról, hiszen az elmúlt valamivel több mint húsz évben összesen ötvennyolc hidegrekordot sikerült beállítania. A mínuszok a köztudatba csempészték a község nevét, amelyre alapozva 2020-ban megrendezték az első hidegfesztivált.Szervezett formába akarták önteni tevékenységüketA rendezvény életre hívásában az önkormányzat mellett több lakos is oroszlánrészt vállalt. Köztük volt Szondi Csabáné is, aki az összefogás erejét látva – férjével közösen – elhatározta: szervezett formába öntik a falu civiljeit érintő tevékenységeket. 

A hidegfesztivál után tízen megtartottuk az alakuló ülést, majd néhány hónap múlva a bíróságon bejegyezték a Zabarért Egyesületet. Tele voltunk tervekkel, de sajnos abban az évben a koronavírus megakadályozott minket a megvalósításukban. – Néhány apróságtól eltekintve, mint például a szervezet közösségi oldalának létrehozása, nem tudtunk nagy előrelépést tenni. Így közel egy évet vártunk, hogy újra beinduljon az élet – mondta az egyesület elnöke. 

Hozzátette: a helyiek java nem kíván hivatalos szerepet vállalni a civil szervezetben, azonban a különböző tevékenységekben örömmel részt vesznek. Ők az úgynevezett pártoló tagok, akikkel együtt közel ötven személy csatlakozott már a Zabarért Egyesülethez. Az önkéntes pártfogók között a helyiek mellett olyan nevek is feltűnnek, mint Villányi Péter néprajzkutató, aki munkája során többször ellátogatott már a leghidegebbnek aposztrofált magyar faluba. Mindenki lelkesen vetette bele magát a közös munkábaAlapító tagként Szondi Csaba büszke a létszámra, hiszen az, a hozzávetőleg 400 lelket számláló falu lakosságának több mint tíz százaléka. 

Az elöregedés a községünket is érintő probléma, azonban jó hír, hogy a közelmúltban több kisgyermekes család költözött a falunkba. –Mellettük vannak „idősebb” új lakói is Zabarnak. Így például egy holland házaspár, akik annak ellenére, hogy alig beszélik a nyelvünket, mégis lelkesen vetették bele magukat az egyesületi munkába. Abból pedig akadt bőven, hiszen a megalakulásunkat követően egy pályázat segítségével hozzáláthattunk a második hidegfesztivál megszervezéséhez. A lakosoknak személyesen adtuk át az esemény meghívóját, és egy kóstolójegyet is. A körülöttünk kibontakozó összefogás szinte kézzelfogható volt. Mellettünk a falubeliek közül is sokan örömmel bekapcsolódtak a szervezés körüli teendőkbe. Sok felajánlás is érkezett, például többen készítettek süteményt, amelyet becsületkassza mellett kínáltunk a vendégeknek – fejtette ki Szondi Csaba, aki arra is kitért, hogy a helyieknek hiányzott már egy olyan megmozdulás, amely megszólítja és közösséggé kovácsolja őket. A helyiekben is felébredt a tenni akarás utáni vágyEzt a véleményt osztja Mihály Zsolt, a Zabarért Egyesület alelnöke is, aki úgy fogalmazott: úgy néz ki, hogy a szervezet létrehozásával felébresztették a helyiekben a tenni akarás utáni vágyat. 

Véleményünk szerint nem elég kimondani, hogy valami lehetne jobb. Tenni kell érte, hogy az is legyen. Akár egy apró cselekedettel is szebbé, hangulatosabbá tehetjük Zabart, és ezt a lakosok is egyre inkább átérzik.–  Szerveztünk például szemétgyűjtési akciót, amelyhez a kicsik és idősebbek közül is sokan csatlakoztak. A program végén közös laskasütést szerveztünk és beszélgettünk. A program után szinte záporoztak ránk a pozitív visszajelzések, amelyek arról tanúskodtak, hogy a településen élők igénylik az ilyenfajta közösségi programokat – hangsúlyozta Mihály Zsolt, aki elárulta, hogy ugyanezt tapasztalták a II. Hidegfesztivál után. 

Ehhez Szondi Csabáné hozzáfűzte: az egyesület még gyerekcipőben jár, így a vezetőknek és a tagoknak is bővíteniük kell a civil szervezetek működésével és a rendezvények szervezésével kapcsolatos ismereteiket. 

– A fesztiválon több egyesület és hagyományőrző csoport képviselőjével is egyezettem. Meglepett, hogy mennyire közvetlenül és segítőkészen fogadták az érdeklődésemet. Például A népművészet mestere címet viselő Gulyás Magdolna is örömmel osztotta meg velünk tapasztalatait és tanácsait. Ezekre nagy szükségünk is van, hiszen egy újdonsült egyesület életében a fennmaradás az egyik legnagyobb kihívás. A sikerhez – a tettrekészség és elhivatottság mellett – nyilván anyagi forrásra is szükség van, így több pályázatot is szeretnénk benyújtani. – Egyebek mellett egy ingatlant szeretnénk vásárolni, hiszen az egyesületünk számára szükség lenne egy főhadiszállásra. A falu látképét is szebbé tennénk virágok és fák ültetésével, de a település egyik rossz állapotú hídját is felújítanánk a helyiek támogatásával – sorolta Szondi Csabáné a terveiket. Elmondása szerint rengeteg ötletük van, amelyeket reményei szerint kivétel nélkül meg fognak valósítani a zabariak összefogásával. 

Összefogással készült fém hóemberbe gyűjtik a műanyag kupakokatA Zabarért Egyesület munkásságát fémjelzi a település önkormányzata előtt látható kupakgyűjtő. Szondi Csabáné elmondta: a legtöbb településen a műanyag flakonok tetejét egy szív alakú tárolóba helyezik, ők viszont egyedibb figurát álmodtak meg a falu számára. 

– Ezt a projektet is a falu közösségének összefogásával sikerült megvalósítani. Az internetről vettük az ötletet, hogy a településen gyűjtsük össze a hulladékvasat, és abból készítsük el a hóember formájú gyűjtőedényt. 

Egy szórólapon eljuttattuk a tervünket a lakosokhoz, meghirdettünk egy időpontot, és legnagyobb meglepetésünkre szinte az összes háztartásból kaptunk felajánlást. A fémekből az egyik lelkes, ügyes kezű tagunk készítette el a kívánt formát. A hóemberünk azóta napról napra „hízik”, ami azt mutatja, hogy a zabariak a jótékonysági kezdeményezések mellé is szívesen beállnak – mondta Szondi Csabáné. 

Hozzátette: az egyesület tagjaival szívesen vállalják magukra a közösségszervező feladatokat, hiszen tudják, hogy a településvezetésnek az infrastrukturális fejlesztések lebonyolítása mellett már nem marad ideje ilyesmire.