A fél világ tarjáni poharakból ivott egykor – lehet, hogy nálad is lapul belőle?

Törzshely játékunk apropóján, amelyben a legmenőbb Nógrád megyei vendéglátóhelyeket keressük, most a híres salgótarjáni poharak nyomába eredtünk.

A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban őrzik az egykor virágzó salgótarjáni öblösüveggyártás 20-21. századi történetét, összesen 174 emléktárgy formájában. A múzeum üveggyűjteményének gyarapítása céljából 2014. július és szeptember között a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolta meg egyebek mellett az azóta már szintén megszűnt Tarján Glass Kft. 114 újabb termékét, valamint az 1960-70-es évek 56 darab háztartási tömegtermékét és a Mánczos József tervei alapján készített 4 díszüveget. 

A múzeum célja az volt, hogy minél többet meg tudjanak őrizni az egykori öblösüveggyár igen széles termékskálájából az utókor számára, a retro háztartási- és díszüvegek emellett pedig hiánypótló célt is szolgálnak. 

A gyár története – A Salgótarjáni Öblösüveggyár elődje, a Lukács Béla Huta palackgyár 1893. decemberében kezdte meg a kézi fúvással készített ásványvizes, boros, sörös, likőrös, gyógy- és vegyszeres palackok gyártását és már 1898-ban közel ötmillió palack eladásánál tartottak. Később önállósult a gyár, majd külföldi kézben is volt és ekkoriban komoly fejlesztések is elindultak. A gyártást idővel elkezdték automatizálni, de aztán mégis a kézi fúvás maradt döntő jelentőségű. 1927-ig csupán zöld üvegből gyártottak, aztán ez kiegészült a fehér üveg gyártásával is. 1929-ben megépült az első finomüveg gyártására alkalmas fazekaskemence is, így ezt követően már olyan mennyiségben tudtak termelni, hogy exportálni is lehetett.  Ezek többnyire díszített üvegáruk voltak, ezért létre is hozták 1931-ben a csiszoló-, majd a festőműhelyt, 1932-től pedig megindulhatott a színes üvegek gyártása is. Noha a második világháború komoly kihívások elé állította az üzemet, sikerült megmenteni a gyártást és átmeneti leállást követően 1945. tavaszán tovább folytathatták a munkát. Az üveggyár az 1970-es és 1980-as években élte fénykorát. Addigra új kádkemencék, fazekaskemencék és új automata gépek is segítették a termelést, és a világ minden tájára exportáltak kézi és gépi gyártású üvegeket. 2001 és 2002 között újabb beruházások történtek ugyan, de végül fel kellett számolni a céget. 

Az 1960-70-es években megszámlálhatatlan mennyiségben állított elő a gyár háztartási tömegtermékeket, melyek közül az egyik legismertebbek a köznyelvben „Rőmer” poharakként ismert színes, réteges üvegből készített borospoharak voltak. Ezek a poharak a szekrénysorok díszeiként nem hiányozhattak egyetlen nógrádi üveges háztartásból sem, de jutott belőlük még a rokonságnak is, sőt a finomcsiszolt készletekkel együtt az orvosi hálapénzt is helyettesíthették általa. A régi hagyományokra épülő, kézi gyártású, valamint félautomata technológiával előállított termékek gyártását 2012-ben újraindította a Tarján Glass Kft., az előállított termékek között nagy jelentőséggel bírtak a Magyar Termék Nagydíjas „Vitrum et anima” boros kelyhek. A cég termelése 2020. májusában állt le.

174 darab üvegemléket vásárolt meg a múzeumA Dornyay Béla Múzeum által 2014-ben megvásárolt 174 üvegemlék között 44 darab retro háztartási üveg található az 1960-as, 70-es évekből. Ezek között színezett és színtelen likőrös, üdítős, boros, pálinkás, sörös és feketekávés poharakat, valamint bányamanós motívummal ellátott gyerekpoharakat, továbbá likőrös palackot és vajtartókat is találni. 

A múzeumnak sikerült beszerezni 12 darab fúvott és csiszolt Römer boros kelyhet, 4 darab Mánczos József tervei alapján elkészült díszüveget – két hutavázát, egy hamutartót és egy dísztárgyat –, illetve a Tarján Glass Kft. termékeiből 114 darabot. Ez utóbbiak között olyan különlegességek találhatóak, mint az úgynevezett  Vitrum et Anima, Estelle, Rubens, Sommelier, Bella, Nina, Regina és Hilda neveket viselő sorozatok kelyhei, flőtéi, poharai, boros-, pálinkás-, pincetok-, goral- és vizes palackjai, levélnehezékei, orchidea cserepei, befőttes üvegei, egy borlopó, egy öntözőgömb, egy táncpalack és egy sajtbúra. Utóbbi sorozat termékei között olyan dísztárgyak is fellelhetőek, mint az üvegvirág szárral, üvegből készült tavirózsák, üvegfenyő, üvegmadár, -fecske és -pingvin, illetve egy karácsonyi gömb.  

Az üvegfúvás embert próbáló mesterségével készülő salgótarjáni poharak feltételezhetően több Nógrád megyei vendéglátóhely készletében felfedezhetők máig. Annak érdekében, hogy kiderüljön, melyek szűkebb hazánk legjobb vendéglátóhelyei, február 1-jén elindítottunk egy játékot Olvasóink számára. Nógrád megye városaiban és községeiben ugyanis számos remek vendéglátóhely csábít arra, hogy barátainkkal, családunkkal eltöltsük szabadidőnket.

Nevezd kedvenc Nógrád megyei vendéglátóhelyedet a Törzshely 2022 játékra! 

A Törzshely 2022 játék jelölési időszaka február 1-től február 14-ig tart. Ha van olyan hely Nógrád megyében, ami kedves a szívednek, ahová a legszebb emlékeid kötődnek és ahol mindig örömmel látnak, ne habozz, nevezd be azt a játékunkba.  

Nevezni akár vendégként, vagy tulajdonosként is lehet. A jelöléseket három kategóriában (megyeszékhely, város, község) várjuk a nool.hu/torzshely oldalon. A nevezéshez nincs más teendő, mint az oldalunkon kitölteni a jelölési űrlapot és feltölteni egy, a helyről készült képet. 

A jelölési szakaszt követően 2022. február 28-tól szavazással egybekötött nyereményjáték indul, ahol a szavazók között nettó százezer forint értékű pénznyereményt sorsolunk ki, a legtöbb szavazatot kapott Törzshelyek pedig milliós értékű reklámcsomagot nyerhetnek.

Látogass el a nool.hu/torzshely oldalunkra és nevezd be még ma a kedvenc helyed!