Elképesztő történet: múltját kutatva bukkant rá híres ősére a nováki férfi

A közismert alkotáson szereplő titokzatos hölgy Probstner Zsófia, aki Szinyei Merse első feleségeként vált ismertté. Hét gyermekük született, akik közül három meghalt. Ezután nagyon megromlott a házasságuk, a hölgy elvált a festőművésztől. A válást követően Ghillány Imre politikushoz kötötte életét, aki földművelésügyi miniszter volt abban az időben. Második férjétől öt gyermeket szült a híres asszony, aki a Mátranovákon élő Lázi Gilányi Lázár dédnagymamája volt.

– Már gyermekkoromban hallottam a szüleimtől a családunkról, de akkor még nem igazán érdekelt a téma. Akkor kezdtem el igazán nyomozni a származásom iránt, amikor a kislányom, Hanna érdeklődni kezdett az ősök iránt – mondta a család történetéről Lázi Gilányi Lázár.

A férfi elmondta, hogy hat éve költöztek a településre és igyekeztek minél jobban beilleszkedni a helyi közösségbe. Egy fából készült lovas kutat és holokauszt-emlékművet is készíttetett a Mátranovákról elhurcoltak emlékére. Ezen kívül létrehozta a Benő Vadfarmot, ahol dámvadakat simogathatnak az érdeklődők.

Egy 1260-as feljegyzésen is szerepel a neve

Közösségformáló családi eseményeket tartottak, május elsején majálist rendeztek, később Székely őrtüzet is gyújtottak. Ezenkívül Hanuka gyertyagyújtásra is invitálta az érdeklődőket.

– Dédnagyapám, Lázi Berniczei Ghillány Imre báró miniszterként politizált, ő volt a lila ruhás nő második férje. Most, hogy kutatva felfedeztem a rokonságot, próbálom összehozni a nagy családot, hogy jobban megismerkedjünk egymással. Tavaly nyáron megnéztük a Felvidéken lévő családi kastélyt, a születési helyeket és a temetőket, ahol leróttuk kegyeletünket – mondta Lázi Gilányi Lázár.

Arra is kitért, hogy kutatásai szerint az ősi Gilányi név már az 1260-as családfán is szerepel, amit a Frics-i kastély építtetője, a Berthóty család íratott össze. Ezenkívül a Ghillányi János által létrehozott huszárezredet is megemlítette, és azt is elmondta, hogy az évszázadok alatt több pap és püspök is kikerült a famíliából.

– Nagyapám 1916-ban aranysarkantyús vitéz volt, szerepel a Hadtörténeti Múzeum adattárában. Most Ghillány Imre sírhelyét próbáljuk felkutatni Sashalmon. A kastély kertjében temették el, de már nincs meg a sírja, ezért földradarral fogjuk keresni. Ghillány Imrét és Probstner Zsófiát szeretnénk közös sírba helyezni – mondta a báró leszármazottja, s azt is hozzáfűzte, hogy a család ősi címerét és a családi pecsétnyomót is újra elkészítik. A Berthóty-ágon is kutatva kiderült, hogy egyenes ági leszármazottjai Aba Sámuelnek.

Az idők során változott a vezetéknév írásmódja

Többen megkérdezik, hogy a Lázi Berniczei Ghillány Imre nevének írása miért nem azonos Lázi Gilányi Lázáréval. Csak az írásmód változott, a rokonság nem. A magyar nevek helyesírása szerint nem kell Gh-t írni, mert csak a G-t ejtjük, és emiatt a két „l” sem szükséges. Az elmúlt évtizedek lefaragták a különleges megkülönböztetéseket, és visszatértek az eredeti írásmódhoz, ami 1260-ben Gilányiként íródott, valamint 1678-ban a kastély melletti kápolna építtetője is Gilányi Domokos néven írta alá és pecsételte le az okiratokat. Lázi Gilányi Lá­zár az új írásmód szerint nem kapta vissza a Ghillány nevet, de így is büszke az őseire, sőt másokat is arra biztat, hogy keressék, kutassák a felmenőiket.