Gyakran lángolnak a lakások az óvatlanság miatt Nógrádban

Az emeletes épületekben a földszinten és az első emeleten csaptak fel a leggyakrabban a lángok.

– A nógrádi helyszíneken legtöbbször a konyhában valamelyik sütő-főző berendezés, a nyílt láng használata és az elektromos zárlat volt a tűz keletkezésének a legfőbb kiváltó oka. Az erkélyen a dohányzás, míg a közlekedő folyosókon az elektromos zárlat miatt csaptak fel a lángok a leggyakrabban – mondta Molnár Adrienn, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője.

Hozzátette: e tűzesetek kellő körültekintéssel, a tűzvédelmi szabályok betartásával megelőzhetők és elkerülhetők.

Valamennyi háromszintesnél magasabb, és tíznél több lakást magába foglaló társasháznak tűzvédelmi házirendet kell készíteni, amelyet a közös képviselőnek, az intézőbizottság elnökének, vagy ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosának írásban kell kidolgoznia.

– Javasolt tűzvédelmi szakembert is bevonni ebbe. A tűzjelzés tartalmi követelményeinek tartalmazniuk kell az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat. Emellett a dokumentumnak ki kell terjednie a tüzelő- és fűtőberendezések, valamint az elektromos készülékek működtetésének előírásaira, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokra, a lakók riasztásának és menekülésének lehetséges módozataira, illetve a tűzvédelmet biztosító eszközök használatára vonatkozó előírásokra. Továbbá tartalmaznia kell a házirend készítőjének nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát is – részletezte kérdésünkre a megbízott szóvivő.

A katasztrófavédelem nem csak a társasházak tervezését és építését, hanem az épületek használatát is folyamatosan ellenőrzi. Molnár Adrienn kiemelte: a használati problémák között jellemző a menekülési útvonalak, a folyosók leszűkítése. Az itt tárolt ruhaszárító, babakocsi, kerékpár, vagy bútor ugyanis jelentősen akadályozza a kijutást, könnyen elesik bennük az ember, de a tűzoltók mozgását és munkáját is megnehezítik.

– Fontos a menekülési útvonal szabadon tartása, vagyis egy 110–120 centiméter – a régi házaknál 110, az új építésűeknél 120 centi – széles sáv szabadon hagyása. Ez a ház lakóinak biztonságát szolgálja, hiszen hiába épült az a terveknek megfelelően, ha az ott élők a tűzvédelmi előírásokat megszegik – hívta fel a figyelmet Molnár Adrienn.

Gyakran előfordul, hogy a lakók az autóikkal elfoglalják a tűzoltási felvonulási területet, így a lánglovagok nehezen tudják megközelíteni az égő ingatlant. Ez azért gond, mert olyan lakástűzhöz is riaszthatják a szakembereket, amelynél a lakókat az erkélyről kell kimenteni, s a szabálytalanul parkolók miatt a kiérkező létrás vagy emelőkosaras tűzoltóautónak egy új felállítási helyet kell keresnie, ami komoly időveszteséggel jár.

Molnár Adrienn rávilágított: a telepített füstérzékelő a helyiségben jelentkező füstöt azonnal érzékeli, és még időben riasztja a benntartózkodókat. Ezzel lehetőség nyílik a tűzoltás megkezdésére, a biztonságos távozásra az égő lakásból, a lakóközösség azonnali értesítésére, valamint a 112-es segélyhívó tárcsázására.

Előzzük meg a tűzeseteket!

Legtöbbször a lakástüzet – főleg éjjel – a benntartózkodók már csak túl későn, vagy egyáltalán nem észlelik, ami súlyos sérüléshez, vagy halálesethez is vezethet. Ha megtörtént a baj, csak néhány perc áll a lakók rendelkezésére, hogy felmérjék a helyzetet és biztonsággal elhagyják az otthonukat. Néhány tanácsot megfogadva könnyen elkerülhető, hogy otthonunk a lángok martalékává váljon. Fontos, hogy égő cigarettával soha ne feküdjünk le, mindig nyomjuk el a parázsló csikket. A katasztrófavédelem arra is felhívja a figyelmet, hogy csak megbízható forrásból származó elektromos berendezést használjunk, s ne alakítsuk át házilag. Ne halmozzunk fel éghető anyagot tüzelő-, fűtőberendezés körül és ne takarjuk le azokat semmivel!