Mentési vezetőt kérdeztünk a biztonságos fürdőzés szabályairól

– Előfordult, hogy többen fulladtak meg egy évben hazánkban, mint ahány napból áll egy esztendő – fogalmazott Manga Mihály, a Központi Különleges Mentőszolgálat mentési vezetője, aki azt is elmondta: – Tapasztalataim alapján a vízi balesetek szempontjából az volt a legkedvezőbb év, amikor százhatvanan vesztették így életüket, a legrosszabb pedig, amikor több mint négyszázan.

Szűkebb hazánk nem bővelkedik élővizekben, így itt nem fordulnak elő nagy számban tragédiák. Az Ipoly folyó azonban egész évben veszélyt jelent, a medrébe ugyanis fák dőltek. A vízben sodródó fürdőzők bokája, dereka beleakadhat ezekbe a növényekbe, és nehezen lehet szabadulni azok szorításából. A megyeszékhelyen pedig a Tóstrand a kiemelkedő veszélyforrás. Itt már többször fulladtak vízbe, különösen télen jellemző, hogy a lejtős partján megcsúsznak az arra járók, és mivel a tó széle nincs befagyva, könnyen tragédia lehet a sétából. Ám természetesen nyáron is körültekintően kell a vízpartokon eltölteni a szabadidőt.

– Sokszor a túlzott alkoholfogyasztás vezet fulladáshoz – fogalmazott a szakember, aki azt is hozzátette: – Sajnos van, akit a jó szándék sodor veszélybe, ugyanis olyanok is gondolkodás nélkül vetik magukat a vízbe bajba jutott embertársaik után, akik nem tudnak úszni. Ilyen esetben sokszor az nem kerül ki élve a vízből, aki segíteni akart a másikon.

Mint mondta, a vízi mentéshez érteni kell. Amennyiben segíteni akarunk valakinek, aki bajba került, először hívjunk segítséget, majd valamilyen eszközzel próbáljunk kapaszkodót nyújtani a másiknak.

A mentési vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes vízi eszközök használata közben is leselkedhet ránk veszély. A gumimatracon pihenőket vagy a csónakokban szunyókálókat ugyanis távolra sodorhatja a szél a biztonságot jelentő partoktól.

Szintén komoly veszélyt jelentenek a főleg az Alföldön jellemző bányatavak. A partjuk ugyanis könnyen omlik, hideg a vizük, nagyon mélyek és még különböző gépek is lehetnek azokban. Megyénkben a Medves-fennsíkon található bányatavakban nem ajánlatos megmártózni, omladozó sziklafalukról ugyanis akár húsz métert is zuhanhatunk.

– Fejest ugrani egyébként is veszélyes bármilyen vízbe – hangsúlyozta Manga Mihály, aki arra is felhívta mindenki figyelmét arra, hogy a gyerekekre különösen vigyázni kell. Számukra fontos tanács, hogy ha csak tehetik, tanítsák meg úszni a kicsiket. A vízimentők egyébként ezt ingyen is vállalják.

A szakember arra is kitért: azzal, hogy egy fuldoklót kihúzunk a bajból, még nem mentettük meg az életét. A kihűlés is fenyegeti azt, aki hosszabb időt töltött a hideg vízben. Érdemes valamibe bebugyolálni a bajba került személyt, még ha a partot napsütés melengeti is.

Itt nem jellemző a vízi baleset

– Nógrád megyére nem jellemzőek a vízi balesetek, évente legfeljebb egy fordul elő – közölte Molnár Adrienn, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője, hozzátéve: – Sajnos a gyors tűzoltói beavatkozás ellenére sem sikerül minden esetben megmenteni a vízi balesetet szenvedőket.

Mint mondta, a szabad vizek mentén a legbiztonságosabb a kijelölt helyeken megmártózni. Az ismeretlen vízterületen helyenként hirtelen mélyülhet a meder, vagy épp erős lesz az adott szakaszon a sodrás.

Az úszni nem tudó gyermekek csak felnőtt kíséretében fürödjenek. Soha ne legyenek egyedül a part közelében, és javasolt a mentőmellény használata is.

– Közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, felhevült testtel, szeszes ital és gyógyszer hatása alatt senki ne mártózzon meg – hangsúlyozta Molnár Adrienn.