Őszintén vallott Adu az Exatlonról – most sem játszana másként

A közelmúltban ért véget a TV2 népszerű extrém sport reality műsora, az Exatlon Hungary, melyben a nógrádi kötődésű Adu László Dániel is részt vett. Egészen a döntőig jutott, ahol a Dave-vel folytatott szoros küzdelem után második helyen végzett. Ezzel kapcsolatban kerestük fel őt.

– Hogyan fogadott a családod, amikor hazaértél a műsor után?

– A családomat értesítették, hogy mikor érkezünk haza és a kapuban tárt karokkal vártak. Tartottam attól, hogy a kisfiam nem fog megismerni és megijed majd, de kiderült, hogy nagyon közvetlen gyerek, mindenki kezében jól elvan, mosolyog, játszik és nagyon elfogadó. Már három foga van kint, 10 kilós és 7 hónapos.

– Kivel fogod tartani a kapcsolatot a műsor után?

– Zalánnal biztosan fogom tartani, sőt most is vele vagyok, de igazából Dave-vel, Dorcival, igazából majdnem mindenkivel.

– Mihez kezdtél, kezdesz az Exatlon után?

– Elköltöztem Drégelypalánkról és már munkába is álltam, ugyanúgy az építőipariban dolgozom festőként, mint a reality előtt. Viszont lehoztak már egy olyan cikket, hogy cégtulajdonos lettem, ami nem igaz. Nem vagyok cégtulajdonos, nem is szeretnék céget alapítani, csak társulnék egy már meglévőhöz.

– Gondolkodsz-e még azon, hogy visszatérsz Nógrád megyébe?

– Egyelőre nem, de nem tudom, talán, ha adódik egy jó lehetőség.

– A döntőben mennyire befolyásolt téged a sérülésed?

– A bokasérülés miatt be volt dagadva a bokám, ami némileg befolyásolta a teljesítményemet, de mentem, ahogy tudtam. Részleges bokaszalag szakadásom van, ami még mindig nagyon fáj. A döntőben egyszer nagyon rosszul léptem, rásérültem és nem tudtam olyan sebességgel futni, ahogy szoktam, így lemaradtam. Volt olyan köröm is, hogy mire én kiértem az ügyességi feladathoz, addigra Dave már három totemet levert, vagyis nagy hátrányban voltam. Persze Dave is nagyon gyors volt, olyan rekordot állított fel az alagutas pályán is, hogy a mexikóiak nem tudták megdönteni, de még megközelíteni sem a csúcsidejét.

– A döntőben beszóltál Zozonak. Hogy is volt ez a szituáció?

– Amikor én hoztam egy pontot, Zozo azzal nyugtatta Dave-et, hogy ne aggódjon, mert csak azért tudtam elhozni ezt a pontot, mert fújt a szél. Ezzel lényegében nem ismerte el, hogy az a kör nekem jól sikerült, mert az csak a véletlen műve. Nagyon ideges lettem és ott abban a helyzetben kicsúszott a számom, hogy „de felrúgnám”. Igazából nem is Zozonak mondtam, csak úgy kijelentettem. Így visszagondolva azt hiszem, nem kellett volna, mert most mindenki ezen rágódik.

– Gondoltad korábban, hogy eddig jutsz el?

– Nem gondoltam volna, hogy eljutok majd az Exatlonba és Dominikai Köztársaságba. Nagy meglepetés volt amikor bekerültem a játékba. Jó, mert rengeteg embert ismertem meg, másrészt viszont nagyon sok időt töltöttem a családom nélkül. Sok embernek szeretnék ezzel példát mutatni.

– Hogyan szeretnél példát mutatni?

– Közönségtalálkozókat szervezünk. Már le van beszélve egy 20-i közönségtalálkozó is, ahol szeretnék beszélni az embereknek arról, hogy én mit éltem át és hogy milyen helyzetekből lehet felállni, felkapaszkodni. Abban reménykedek, hogy azok, akik példaképként tekintenek rám, megfogadják a tanácsaimat, hogy miket ne csináljanak, mit és hogyan alakítsanak az életükben, hogy az jobb lehessen.

– Mit üzennél a fél éve kiutazó Adunak most?

– Megmondom őszintén nem tudom, mert erre nem lehet rákészülni, ráedzeni. Az Exatlon igazából nem is fizikai, hanem mentális játék. Egy érzelmi hullámvasút és ez a versenyben is megmutatkozott, hogy egyszer fent, egyszer lent. Talán csak annyit üzennék, hogy kitartás! Mert nagyon nehéz volt a játék. Nem a pályákat volt nehéz teljesíteni, hanem maga az élet ott kint.

– Milyen érzés a negatív kommenteket olvasni? Csinálnál-e valamit máshogy?

– Úgy vagyok ezzel, hogy mindenkinek nem lehet megfelelni és nem is szeretnék, mert ha mindenkinek megfelelnék, akkor konkrétan robot lennék, amit beprogramoznak az emberek. Én tényleg azért vagyok ilyen, azért vagyok Adu Laci, mert ilyen a karakterem. Azt hiszem, tulajdonképpen nem viselkedtem olyan rosszul a játékban. Aki azt mondja, hogy 5 hónap alatt nem jön ki valamilyen vita, nézeteltérés egy olyan társaságban, ahol együtt élnek az emberek, az hazudik.