Kevés a donor, vért izzadnak a véradókért Nógrádban

Több oka is van annak, hogy egyre kevesebb a véradó. Ilyen a kiöregedés, a különböző, véradást kizáró betegségek és a gyógyszerszedés megjelenése. Az aktív véradók között is jelentős az átmeneti kizárási ok, például az allergia.

A véradásszervezés így évről évre nagyobb kihívás elé állítja a szakembereket. Ezt a feladatot szűkebb hazánk keleti felén a Magyar Vöröskereszt, míg nyugaton az Országos Vérellátó Szolgálat látja le.

Ezzel kapcsolatban utóbbi szervezet közölte: munkájuk során sok eredményes kommunikációs kampányt folytattak. A donorok elöregedése miatt erősítették az első véradóknak szóló felhívásokat, és hangsúlyt fektettek a meglévő véradók megtartására is. Használják a hagyományosnak mondható eszközöket: a helyi televíziót, a rádiót és a sajtót. Természetesen a közösségi felületeken is jelen vannak. Regisztrált véradóikat pedig közvetlenül e-mailben és SMS-ben szólítják meg.

Kitértek arra is, hogy a koronavírus-járvány alatt országosan csökkent a donorok száma, de a műtéteké is, így a vérkészlet egyensúlya tartható volt.

– Társadalmunk öregszik, egyebek mellett ezzel magyarázható a véradók számának csökkenése – fogalmazott Tóthné Simon Andrea, a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének véradásszervező koordinátora, aki arra is kitért: – 65 éves korig van arra lehetőség, hogy valaki ezen a módon segítse embertársait. Azonban minél idősebbek vagyunk, annál több betegséggel kell megbirkóznunk. Ezek némelyike kizárhatja a donorokat a véradók sorából.

Mint mondta, nem jelentkezik annyi 18. életévét betöltött fiatal véradásra, mint ahányan kiesnek az idősebb korosztályból. Ezért a véradásszervezés évről évre nagyobb kihívás elé állítja a szakembereket, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy népszerűsítsék a karitatív tevékenységet.

– A technikai vívmányoknak hála, ma már rengeteg csatornán elérjük az embereket, és használjuk is mindegyiket. Elektronikus üzenetben, levelezőlapon, plakátok formájában, a média minden felületén és a különböző közösségi oldalakon is folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot a véradóhelyszínekről – tudatta a szakember.

Tóthné Simon Andrea arról is beszámolt, hogy a járványhelyzet az utóbbi hónapokban még inkább megnehezítette a dolgukat. A rendezvények elmaradtak, az iskolák és a munkahelyek is kiestek a lehetséges véradóhelyszínek sorából. Az egyetlen megoldást az jelentette a veszélyhelyzet idején, hogy a Salgótarjáni Területi Vérellátóban többször és hosszabb ideig várták a segíteni a szándékozókat. A kevesebb véradó miatt sem alakult ki azonban fennakadás, hiszen csak a halaszthatatlan műtéteket végeztek el az utóbbi hetekben.

– Ahogyan minden területen újraindul az élet, úgy a véradásokat is egyre többször tudjuk külső helyszínen megszervezni. Június 19-én újra retró véradást tartunk a megyeszékhelyen a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) épületében és előtte a Förster Kálmán téren – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve:

– Egy-egy ilyen rendezvényen háromszor annyian jelentkeznek donornak, mint a vérellátóban.

Megyénkben sokan vannak, akik már huszonötszörös véradók, de nem ritka, hogy valaki életében már száznál is több alkalommal segített ezen a módon másokon. A sokszoros véradók száma Salgótarján környékén 120, Pásztó területén 80, míg a bátonyterenyei járásban 70-en vannak.

A megye nyugati járásainak adatairól a következőket közölte az Országos Vérellátó Szolgálat: 2018-ban 6261 véradásra jelentkezőt regisztráltak, 2019-ben 5733-at. Balassagyarmat és Rétság környékén az utóbbi években a véradásra jelentkezők száma hullámzó tendenciát mutat, minimálisan csökkent a kistelepüléseken. A szécsényi járásban ugyanígy, egyes kisebb falvakban jelentősen visszaesett, vagy sajnos meg is szűnt a véradás. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy Szécsényben a februári véradáson 114 fő jelent meg, ami nagyon szép napi eredmény!

Egyre nagyobb szükség van a véradók visszatérésére, akik a pontos helyszínekről és időpontokról a www.ovsz.hu honlapon tájékozódhatnak.

Életeket ment az önzetlen segítség

Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14-én tisztelgünk a több millió véradó előtt, akik önzetlen adományukkal világszerte életet és reményt adnak beteg embertársaik számára. 1868-ban ezen a napon született az osztrák származású amerikai Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos, aki felfedezte az AB0-vércsoportot. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára olyan időben, amikor a világ lakosságának 82 százaléka nem lehet biztos abban, hogy szükség esetén jut számára elegendő, fertőzésmentes vér. Hazánkban a szervezett véradás több mint ötvenéves múltra tekint vissza. Az egészségügyben évente mintegy 500 ezer egység vért használnak – 1 egység megegyezik az egy véradáskor levett vér mennyiségével, vagyis 4,5 deciliterrel.