Vészesen fogy Nógrád megye apróvadállománya

Zám Zalán, a 202-es számú Nógrád-cserháti tájegység fővadásza portálunknak elmondta: földrajzi fekvéséből adódóan a lehetőségek is meghatározzák a jelenlegi vadállomány összetételét.

– Az erdőborítottság folyamatos emelkedése egyre inkább kedvezett a nagyvadfajok térhódításának. A mesterséges fácántenyésztési program 1969-ben indult és kezdetben nagyon reménykeltő volt, de elsősorban ott, ahol az élőhelyi adottságok is lehetővé tették a nevelt csibék fogadását. Az apróvad helyzetének „mélyrepülése” talán az 1970-es évek közepére tehető, az élőhelyek átalakulásának következményeként. Rohamos gyorsasággal tűntek el a füzesek, a bokros-nádas területek, amelyek a téli hónapokban és a költési időszakban nyújtottak védelmet szárnyas apróvadjainknak – mondta.

Az 1970-es évek végére az egyre magasabb fácánkihelyezés ellenére is csökkent a teríték, hiszen a nevelt madarak gondoskodás nélkül életképtelenek voltak. Emellett a nyúlvadászatok terítékének csökkenése is rákényszerítette a vadgazdákat az egyre több pénzt felemésztő apróvad-gazdálkodás felhagyására.

– A mezei nyúl esetében még az 1960-as évekbeli meliorációt, a talajjavítás előtti időszakot lehet csúcsidőszakként jellemezni – mondta Zám Zalán.

– Ezután az addigi kis parcellás mezőgazdasági művelés megszűnt, helyette nagy táblás és egyre intenzívebb mezőgazdaság vált jellemzővé. A monokultúrás művelés következtében az apróvad számára egyre inkább csökkent a táplálékkészlet, sőt időszakosan teljes hiány is kialakult. Jelenleg az apróvadállományra ható direkt hatások között mindenképpen meg kell említeni a nagy sebességű gépekkel végzett munkákat. Ilyen például lucernakaszálás, de a tarlóégetéskor jelentkező elhullás is nagymértékű, vagy a mezei nyúl esetében a kora tavaszi földmunkák is megsemmisítik a februári, márciusi első fialást. Az indirekt hatások közül kiemelhető a növényvédő szerek használata. Ezek között is legrosszabbak a rovarölők, amelyek a fogoly és fácán esetében okozhatnak jelentősebb táplálékhiányt. Ezzel szemben a gyomirtó szerek alkalmazásával inkább a mezei nyulak szempontjából csökken a táplálékkínálat. Apróvadállományunkban előbbieken kívül a szőrmés és a szárnyas kártevők okozzák a legnagyobb veszteséget. A túlzott nagyvadcentrikusság miatt sajnos hiányzik a ragadozók létszámának tudatos szabályozása is – sorolta a megyei apróvadállomány csökkenésének okait Zám Zalán.

Hozzátette: a felügyelete alá tartozó tájegység 35 vadászatra jogosultja közül nagyon kevesen foglalkoznak fácán- és fogolytenyésztéssel. A legtöbb vadászterületen csak annyi apróvad van, amennyit a természet felnevel. A tájegységi fővadász őszintén bízik benne, hogy az afrikai sertéspestis által sajnálatosan keletkező gazdasági veszteség miatt felértékelődik az apróvad, így az arra alkalmas élőhelyeken ragadozógazdálkodást is folytatnak majd.

Kelet-nógrád ad pozitív példákat

Hajas Péter Pál kozárdi gazdálkodó és vadgazda az agrár-környezetgazdálkodási program segítségével kis parcellákon, változatos vetésszerkezet kialakításával, környezetkímélő módon termel. Emellett a vadászatra jogosult közreműködésével csapdázásra alapozott ragadozógazdálkodást is folytat. Erőfeszítéseinek köszönhetően a területén megtalálható egy napjainkban már kihalással fenyegetett madár, a fogoly. Pozitív példa a Nógrádmegyer Kft. is. Ezt a családi vállalkozást a tenyésztéssel való egyedszámnövelés céljára hozták létre: napos fácáncsibét vásárolnak, majd előnevelt madarat értékesítenek. A helyi vadászatra jogosult területen például évi 18 ezer fácánt helyeznek ki, a lehetőség szerinti minél nagyobb arányú visszavadászás reményében.