Szent ereklyékkel emlékeztek a ságújfalui templom felszentelésére

A 80. évfordulón az ünnepség dr. Horváth József – 1965-ben hunyt el – sírjánál tartott megemlékezéssel kezdődött. Kapás Attila plébános méltatta elődje munkásságát, megáldotta a sírt, majd a koszorúzás következett.

Ezután a templomban folytatódott a rendezvény dr. Csókay András idegsebész főorvos tanúságtételével. Előadására megteltek a padsorok. A világhírű idegsebész előadásának gondolatmenetét végig kísérte az embernek az Istennel fenntartott kapcsolata. Hangsúlyozta: a tudomány is elismeri Isten létét és fontosnak tartja, hogy megéljük a jelenlétét. Őszintén szólt arról, hogy életének volt olyan szakasza, amikor nem érdekelte Isten. Gyermeke tragikus halála után megállt a kereszt előtt és bűnbánatot gyakorolt. Ott döbbent rá, hogy Isten nélkül üres az életünk, be kell őt engednünk a lelkünkbe. Beszélt a feltámadásról, arról, hogy halálunk után is van élet. Határozottan elítélte az abortuszt. Azt mondta: az emberi élet a fogamzással kezdődik. Az abortusz nem más, mint egy ember halála.

– Egykor én is elkövettem egy abortuszt, a mai napig lelkiismeret furdalásom van miatta – idézte fel nigériai idegsebészi misszióját. Szólt az ottani kórházak rossz körülményeiről is: ahhoz, hogy ott műtsön, kreativitásra volt szüksége.

Dr. Csókay András részletesen beszélt a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásáról. Nem volt egyetlen orvoscsoport sem, amelyik vállalkozott volna a műtétre. Ők igen. Elmondta: a beavatkozás előtt sok felvételt elemeztek, alaposan felkészültek.

A legnagyobb gondot a két gyermek agyában lévő közös véna jelentette. A műtét előtt kérte a Jóisten segítségét. A 22. órában olyan fáradtság fogta el, amin csak az ima segítette át. A professzor válaszolt a helyiek kérdéseire is.

Vasárnap a templomot 1939-ben felszentelő Meszlényi Zoltán püspök unokahúga, Meszlényi Lívia volt a vendég. A templomban dr. Meszlényi Zoltán vértanú püspök életútjáról nyílt kiállítás. Mindszenty bíboros letartóztatása után ő volt a katolikus egyház vezetője.

Neki is az volt a „bűne”, hogy római katolikus főpap volt. Börtönbe került, ott halt meg. Jelöletlen sírba temették, hogy ne csináljanak belőle vértanút. Boldoggá avatásakor földi maradványait az esztergomi bazilika kriptájában helyezték el. A templomban az egyházközség tagjai elhelyezték boldog Meszlényi Zoltán püspök festményénél a megemlékezés virágait.

Ezután a 80 éves templom harangja ünnepi szentmisére hívta a hívőket: zsúfolásig megtelt az épület. A szentmisét dr. Mohos Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke celebrálta.

Felemelő érzés volt, amikor ünnepélyes keretek között bevitték a templomba a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony templomtól erre az alkalomra a faluba hozott Szent László-csontereklyét. Koronaőrök kísértetében vitték a templomba A Szent Korona hiteles mását.

A templomkertben felállított sátrak alatt a közös ebédhez a Rimóci Rezesbanda szolgáltatta a zenét.

Helyi alkotók is közreműködtek

A falu múzeumának a folyosóján Dénes László helyi pedagógusnak, aki egyben az egyházközség elnöke is, „Tíz év nyolcvan pillanata” címmel nyílt fotókiállítása. A megnyitón Szentes Attila, a település polgármestere szólt arról, hogy Kapás Attila tíz éve a falu lelkipásztora. A képek az egyházközség elmúlt egy évtizedének fontos pillanatait örökítik meg. Ságújfalu szülöttjének, Gáspár Aladár nyugalmazott művész-tanárnak, költőnek a festményeiből szintén a falumúzeumban nyílt kiállítás. A templomban Gáspár Aladár verseskötetét is bemutatták. Itt Kapás Attila plébános beszélgetett a szerzővel, aki elmondta, hogy lírai hangvételű művei az emberi létről, a lét filozófiájáról szólnak. Az Úton és a Versek ünnepi fényben című köteteiből fel is olvasta egy pár versét.