Bemutatkozik Kisbágyon, ahol erősítenék a helyiek közötti kapcsolatot

– Pályázati összegekből több önkormányzati ingatlant is felújítottunk. Ennek során energetikai korszerűsítések történtek a faluház és az óvoda épületén. Régi vágyunk teljesült akkor, amikor a már rossz állapotban lévő ravatalozó épületét is sikerült rendbe hozni. A temető előterében pedig parkolót és egy 1956-os emlékhelyet is kialakítottunk – mondta Nagy Attiláné, a település polgármestere.

Nagy Attiláné

Képviselő-testület:

Jancsó Mónika Ildikó

Kresák György

Mérészné Holecz Mária

Zachar Tibor

A hivatal elérhetőségei:

3046 Kisbágyon,

Szabadság út 21.

Tel.: 06-32/481-114

e-mail: [email protected]

Lakosság:

428 fő

Civil szervezetek:

Kisbágyon Polgárőr

Egyesület,

Kisbágyon SE,

Kisbágyon Ifjúságáért és

Hagyományaiért Alapítvány

Szintén támogatási összegből újulhatott meg a faluház kertjében a két világháborúban elesett hősök tiszteletére emelt emlékmű, míg további pályázati pénzből 2018-ban megépülhetett a Kossuth és Szabadság utat összekötő járdaszakasz is.

– Terveink között szerepel egy minden igényt kielégítő játszóudvar kiépítése az óvoda mellett, melyre már benyújtottuk a pályázatot. A 2017-ben beadott sportparkpályázatunk azonban már pozitív elbírálásban részesült, így ennek kivitelezési munkálatai a következő év tavaszán megindulhatnak – nyilatkozta a polgármester, aki hozzátette, hogy szintén támogatási összegből alakítják ki a tájházat, amely a falu híres szülöttének, Ócsai Balogh Péternek állít majd emléket.

A településen továbbra is fokozott figyelmet szeretnének fordítani a közbiztonságra, valamint a járdák, az utak és a belvízelvezető árkok rendbetételére. Mindezeknél azonban fontosabbnak tartják az itt élők egymás közti kapcsolatát.

– Sajnos a közösségi élet nem igazán lendült fel, így folyamatosan keressük a megoldást, hogy az összetartozás érzését erősítsük. A civil szervezetek, az egyházak munkája és a színjátszó csoportunk működése is ezt a célt szolgálja – tette még hozzá Nagy Attiláné.

Korszerűsítették az óvoda és a faluház fűtési rendszerét, és új tájház is készül

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül több pályázatot is nyert a település az elmúlt években. 34 millió forintból valósult meg az óvoda, míg több mint 24 millió forintból a faluház energetikai korszerűsítése. A tájház kialakítása egy régi ingatlan felújításával több mint 33 millió forintból fog megtörténni. Az épület mellett egy közösségi színtér is kialakításra kerül majd. Mindezek mellett rendezvények szervezésére és a közösségi összetartozás erősítésére is nyert támogatást a település.

MEGKÉRDEZTÜK: Milyen az élet Kisbágyonban?

Rezsuta Istvánné konyhai kisegítő: Már húsz éve élek a faluban, akkor költöztünk ide a férjemmel és a gyerekeinkkel. Három éve dolgozom a helyi óvodában mint konyhai kisegítő. Szeretek itt élni. Ahhoz képest, hogy kicsi a település, jó a közösség. A színjátszó csoportra például nagyon büszkék vagyunk, a nemrég alakult felnőtt-színjátszókörnek én is tagja lettem.

Tőkés Nóra helyi lakos: Öt éve költöztünk ide a férjemmel. Három gyermekünk van, a legkisebb kétéves. Eleinte a párom papájánál laktunk, majd később házat vettünk. A nyugodt és csendes környezet megfizethetetlen számomra. Az utak lehetnének jobbak és lehetne több rendezvényünk, de szeretek itt élni, és ebben a faluban tervezzük a jövőnket is.

– Hogyan kötődik a faluhoz?

– A helyi óvodában dolgozom, mint óvodapedagógus. Intézményünk a Palotáson működő óvoda tagóvodája. Onnan szóltak, amikor itt munkalehetőség adódott, így kerültem ide.

– Milyen az élet az óvodában?

– Jelenleg 22 gyerek jár hozzánk, ebből 19 helyi, és van három bejárósunk is. Hat nagycsoportosunk van, 11 középsős és öt kiscsoportos. Két óvodapedagógust alkalmazunk és egy dajkát. Tevékenységközpontú pedagógiai programmal dolgozunk. Napirendünk szabad játékokból és foglalkozásokból áll. Hacsak nem esik az eső, az udvarra is mindennap kimegyünk. Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt időszakban pályázati támogatásnak köszönhetően sok mindent sikerült korszerűsíteni az óvoda épületén. Új lett a konyhánk, a csoportszoba, az előtér és a mosdó is. Nyílászárókat cseréltek, és szigetelés is került az épületre. Ha a pályázati lehetőségek engedik, akkor a jövőben az óvodakertet is szeretnénk rendbe tenni, és az ott lévő régi, már rossz állapotban lévő játékokat pedig felújítani.

– Mivel tudják a gyerekek színesíteni a falu életét?

– Mindig részt veszünk a falu fontosabb eseményein. Most éppen az idősek napi rendezvényre készülünk versekkel és egy kis lakodalmas műsorral. Utána a karácsonyi ünnepség következik. Az előadásokra nagyon sokat próbálunk, nagyjából három hét gyakorlásra van szükségünk ahhoz, hogy minden gyerek megtanulja a szövegét és tudja a szerepét.

Nagyvadfajok trófeái a kis múzeumban

Az Afrikai–Magyar Magánmúzeumot két vadász, Kopka László és Kopka Viktor hozta létre azzal a céllal, hogy bemutatásra kerüljenek az eddigi vadászexpedíciókon elejtett nagyvadfajok trófeái. A kiállítóhely két részből áll: az Afrika-teremben az egzotikus fajokat, míg a magyar teremben a hazai nagy- és apróvadfajokat ismerhetik meg az érdeklődők. Utóbbihoz egy képkiállítás is kapcsolódik: a kisbágyoni Hubertus kisgaléria, amely vadászfestők élet- és tájképeit mutatja be. A múzeumot előzetes bejelentkezés alapján lehet látogatni.

Százéves hagyomány itt a színjátszás

Már az 1920-30-as évekből fellelhetők bizonyos emlékek arról, hogy a községben színjátszó kör működött a helyi tanítók szervezésében. A régi, megkopott fényképek tanúsága szerint a kör tagjai között idősek és fiatalok egyaránt megtalálhatók voltak.

Az előkerült színlapok és az idős lakosok visszaemlékezései alapján olyan darabokat adtak elő, mint a Sári bíró, A piros bugyelláris vagy például A bor. A hagyomány a háborús időket is túlélte és az 50-es években is folytatódott.

Azóta – kisebb kihagyásokat leszámítva – szinte minden generációban működött színjátszó kör a településen. A 70-es és 80-as években például Hajnal István tanító úr fogta össze Kisbágyon fiataljait.

A jelenlegi Köménymag színjátszó csoportot Németh-Csomor Katalin, Négyesi Nóra és Fekete Krisztina hívta életre és alakulatuk azóta is gyűjtőhelye a színészet iránt érdeklődő, lelkes gyerekeknek, fiataloknak.

A kezdeti mesejátékokat, színvonalas ünnepi műsorokat időközben felváltották az olyan musicalfeldolgozások, mint a Valahol Európában, A Dzsungel könyve, a Hair vagy éppen a Mamma Mia! Ezekkel számos környékbeli településen vendégszerepelt már a csoport nagy sikerrel. A taglétszám persze állandóan változik, a továbbtanulás és a munkába állás miatt egyesek abbahagyják, de szerencsére utánpótlás mindig akad.

A fiatalok teljesítményét elnézve pedig, a középkorúak is kedvet kaptak a színészethez, aminek köszönhetően az idén ősszel megalakult a felnőtt színjátszó csoport is, mely már készül a jövő évi falunapra, ahol az Oscar című film színpadi átdolgozásával debütálnak majd.

A falu története

Régészeti leletek tanúsága szerint a terület már a bronzkorban is lakott volt. A Szolnok nemzetség ősi birtoka a forrásokban 1260-ban szerepel először.

A falu a középkor folyamán többször is birtokost cserél, a 16. század elején Werbőczy István magyar jogtudós tulajdonába kerül.

Híresség

1748-ban evangélikus vallású köznemesi család sarjaként Kisbágyonban született Ócsai Balogh Péter, az evangélikusok mecénása. Tanulmányait a késmárki és pozsonyi líceumban végezte. Már 23 évesen Nógrád megye szolgabírája, majd alispánja lett. Később udvari tanácsos és főispán. 1789-ben az evangélikus egyház főinspektora lett, a településen is az ő nevéhez fűződik az evangélikus vallás elterjesztése, birtoka az ellenzéki szellemű nemesség találkahelye volt. 1818-ban halt meg Kisbágyonban, sírja is itt található.