Csongor atya nagyszabású felújításokról számolt be

A szlovákiai és a magyar Ferences Rendtartomány A határterület ferences kulturális örökségi helyszíneinek turisztikai célú fejlesztése a két rendtartomány együttműködése által címmel pályázatot nyújtott be Magyarországon Szécsény és Szentkút, Szlovákiá­ban Pozsony és Fülek ferences kolostor műemlékeinek helyreállítására. A projekt összköltsége 2.939.885 euró, amelyhez a Európai Regionális Fejlesztési Alap 2.498.902 euró támogatást biztosít.

A projekt célja a határtérség ferences kulturális és építészeti örökségének felújítása, a turisztikai célú fejlesztést követően pedig a létesítmények megnyitása a közönség számára. Ezenkívül a négy helyszínen a ferences rend tulajdonában lévő épített örökség védelme is kiemelt fontosságú. A pályázat hozzájárul a történelmi, vallási és kulturális örökség védelméhez, s ahhoz, hogy azt az emberek jobban megismerjék, betekintést nyerjenek a ferences rend történelmébe. A felújítást követően mind a négy helyen számítanak a turisták, zarándokok és a műemlékek iránt fogékony fiatal látogatók érdeklődésére.

A szécsényi kolostor műemléki felújításának első ütemére 818.791 euró fordítható. Kardos Csongor atya, a város plébánosa lapunknak elmondta, hogy a felújítás első szakaszában elkészül a sekrestye átfogó rekonstrukciója. Ebben szerepel a régészeti feltárás, a belső műemléki helyreállítás és festés, valamint a komoly muzeális értéket képviselő bútorzat helyreállítása és gépészeti munka is. Szécsényben a gótikus templom 1332–34 között épült (az épületet később tovább bővítették). A sekrestye, amely francia gótikus hatást mutat, valószínű, hogy egy-két évtizeddel később, de még a 14. században készült el. A kivitelezésben minden bizonnyal francia szakemberek is részt vettek.

A város legpatinásabb műemléke négyzet alakú gótikus helyiség, amely eredetileg a kolostor káptalanterme (közösségi tere) volt. Közepén egy nyolcszögletű pillér áll, amelynek lábazata a négy evangélista szimbólumát ábrázolja. Az oszlop a csillagboltozatú mennyezetet tartja. A felette lévő gótikus terem folytatása a földszintinek. Az országban egyedülálló a kétszintes gótikus építmény. Az emeleti teremben a feltevések szerint II. Rákóczi Ferenc több alkalommal megfordult és imádkozott, ezért a szécsényiek Rákóczi szobájaként emlegetik. Eredetileg könyvtár volt itt, később többféle szerepet is betöltött.

A templomban felújításra kerül a négy mellékoltár. A Szent Ferenc-oltár 1775-ből való, Alter Antal pesti asztalos alkotása. A két oldalon elhelyezett Szent Bonaventura és Toulouse-i Szent Lajos szobra a 18. századból származik. A Szent Antal-oltárt 1732-ben a Balassa és Batthyány család készíttette. A hajó közepének bal oldalán a Fájdalmas Szűz-, jobb oldalán a Szent József-­oltár áll. A két oltár 1751-ben egy ausztriai ferences kolostorból került Szécsénybe. Felújításra kerülnek a szentélyben lévő faragott stallumok (díszes templomi padok) – ahol a szerzetesek a zslozsmájukat végzik –, ezeket 1744-ben Oszler Liberius ferences asztalos készítette.

Szerepel a felújítandó bútorok között a barokk szószék, valamint a komoly értéket képviselő, nagy méretű barokk könyvtárállvány. Kardos Csongor atya elmondta, hogy a felújításhoz szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak, folyamatban van a közbeszerzési eljárás, s hamarosan megkötik a szerződést, s elkezdődhet a felújítási munka, amely véleménye szerint még a Rákóczi-emlékévben befejeződik.