Hihetetlen, de igaz: megmenekültek az égetéstől a nógrádi boszorkányok

A Magyar Királyság területéről sok ezer, ilyen üggyel kapcsolatos szöveg maradt fenn és ezekből közel harminc köthető a történelmi Nógrád megyéhez és azon belül is tizenhat településhez. Ezek a települések: Baglyasalja, Balassagyarmat, Bolgárom, Felsőpetény, Herencsény, Heréd, Horpács, Kosd, Nagyoroszi, Patak, Nagykürtös, Pálfalva, Salgótarján, Pinc, Penc és Rap. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig ottani lakost fogtak perbe, mert a legtöbben koldusként jártak egyik faluról a másikra és az is befolyásoló tényező, hogy a 18. század első felében még nem zárult le a török korszak utáni népességmozgás.

A Nógrád Megyei Levéltár publikálta dr. Hausel Sándor érdekes anyagát a nógrádi boszorkányperekkel kapcsolatban, amelyből kiderül, hogy megyénkben a gyanúsítottak többsége nő volt, de férfiakat is fogtak perbe.

A nógrádi ügyek többségében a megyei törvényszék nem vette komolyan a vádaskodásokat, gyakran csak gyanúsítgatásoknak minősítette azokat. Az ügyész által a perbeszédben kért égetés és az ítéletekben itt-ott emlegetett lefejezés inkább csak ráijesztésként jött szóba. Annak nyomát, hogy bárkit is megégettek volna bűne miatt nem találni nyomát, viszont volt akiről megállapították, hogy már az édesanyja is boszorkány volt, akinek a sorsa már nem volt olyan kegyes, mint utódjáé.

A szövegből az is kiderül, hogy Nógrád megye boszorkányai nem is érdemelték volna meg a szigorú büntetést, hiszen nem voltak mások, mint bűbájosok, vajákosok, ördöngösök, látók, nézők, kuruzslók. Nagy valószínűséggel az elpusztult pogány hitvilágunk táltosainak, sámánjainak elkorcsosult utódai.

A leggyakrabban a következő eset tűnik fel (betűhíven idézve):

„De eo utrum 1mo Tugyaé a Tanú es lattaé valaha Laczy Jánosnét ez elott avagy csak halottaé felőle, hogy babonáskodott, nagy boszorkánságal vadoltatott, es kinek afféle babonaságával vagy kárt vagy hasznot tett volna?

2do Orvosoltaé valaha ez előtt valaki Tehenét, három kutbul hordvann vizet, es telelt torsával mosvann az tehenet aval használt más ember vagy maga marhájának.

3tio Mikepen és mi formában orvosolta Laczy Thamásné a maga tehenét, láttaké falussiak avagy halottaké, s régen kezdetté élni afféle babonasággal.”

A mintegy 30 gyanúsított esetében a megyei törvényszék által hozott ítéletek közt nem lelni nyomát, hogy égettek volna Nógrádban boszorkányt. Bár az egyik vádlottal kapcsolatban megjegyzik, hogy annak anyja is boszorkány volt, akit megégettek. Érdekes, hogy a boszorkányok körüli hiedelmek között a leggyakrabban a tehénnel kapcsolatos, mert a 18 századi falusi ember életét a tehén hasznavehetetlensége vagy hasznot hozó volta nagyban befolyásolta.