A vadászok elárulták, hogyan védheti meg kertjét a vadaktól

Szerte a megyében már lakott területen is egyre többször okoz problémát a vadon élő állatok felbukkanása. Nemtiben az egyik családi ház kertjébe hónapok óta visszatérő „vendégek” a dámszarvasok. Látogatásaik során tönkretették a rózsaloncot és az almafát, de a cserepes virágokat is előszeretettel elfogyasztották. Továbbá sok nógrádi panaszkodik arról, hogy nem érdemes zöldségféléket ültetni a kertbe, mert a termény nagy része nem jut el a családi asztalig.

Szmolicza Gábor, a Hollókő Vadásztársaság titkára lapunk érdeklődésére elmondta: a lakott területi vadkárok az elmúlt években növekedő tendenciát mutatnak.

Útmutató készül a kárfelméréshez

A vad miatt az elmúlt két évtizedben növekedett a térített kár: tavaly mintegy 2,6 milliárd forint volt. Hamarosan megjelenik az egységes vadkárfelmérési útmutató, ami új alapokra helyezheti a vadkárok becslését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint ez négy pillérre épül: a körülmények tisztázására, a terepi szemlére, a pénzügyi értékelésre és a szakvélemény készítésére. Mint írták: a szakértők arra törekedtek, hogy az útmutató szakmai konszenzuson alapuljon, egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen és a legkorrektebb kárrendezési eljárást biztosítsa. Fontos cél volt, hogy olcsó végrehajtási folyamatot tegyen lehetővé, a vadkár mértékének megállapítása objektív legyen, a felmérés a kár megállapításában résztvevő személyek szubjektivitásától mentes, ellenőrizhető és azonos végeredményt adjon.

– Ennek oka nemcsak a területrészenként elszaporodott vadállomány lehet, hanem az emberi tényezők is hozzájárulhatnak. Mivel a belterület nem része semmiféle vadászterületnek, így az ottani fegyverrel történő elejtés engedélyköteles, amit az önkormányzat megkeresése alapján a rendőrhatóság ad ki a helyileg leginkább illetékes vadásztársaság, vagy erdőgazdaság számára – mondta.

Kifejtette: az ingatlan tulajdonosa egy szakszerűen megépített kerítéssel nagymértékben megakadályozhatja a vadak bejutását a kertekbe, s ha ezt még egyéb vadriasztó szer bevonásával is fokozza, szinte teljes lehet a siker.

– A vadkárosított ingatlanok többsége a városok peremén és az erdőszélen helyezkednek el, emiatt itt nem elég egy lenge dróthálót kihúzni. A vad ugyanis nem tudja, hogy a területre nem szabad bemennie a zöldségért, a gyümölcsért, a konyhakerti növényekért vagy a virágért – ismertette a szakember.

– A kerítésnek itt erős drótfonatból, vagy táblás térhálóból kell készülnie. A drótháló alját le kell ásni a földbe a kitúrás megelőzése érdekében, illetve külön villanypásztoros védekezés is alkalmazható. A kerítés magasságának legalább két méternek kell lennie, amely mellé a kereskedelmi forgalomban kapható vadriasztó szereket is ajánlatos használni.

Ha ezeket a védekezési lehetőségeket az ingatlan tulajdonosa megtette, de egyéb védekezési módot is szeretne: bátran megkeresheti a területtel határos vadásztársaságot, akiknek segítségére nagy valószínűséggel számíthat.

Szmolicza Gábor hangsúlyozta: ha a védelem ellenére is bekövetkezik a kár, mindig törekedjünk a kölcsönös kompromisszumra, hiszen egy hosszadalmas jogi procedúra egyik félnek sem előnyös. Amennyiben az érintettek között nincs megegyezés, vadkárszakértőt kell kirendelni, aki objektíven, a felek megelőzési feladatait figyelembe véve fog döntést hozni a vadkár mértékéről, valamint a költségek megosztásáról.

– Mivel belátható időn belül megjelenik az új vadkárbecslési eljárást szabályozó útmutató, a szakma nagyon bízik abban, hogy egy átfogó, részletes, és szakmai alapon történő, hozzáértő személyek által meghatározott vadkárfelmérés elfogadhatóbb lesz a vadászatra jogosultaknak és a földtulajdonosoknak is – tette hozzá. A cél az, hogy a felek közös megegyezésen alapuló, hosszú távú és jó kapcsolatot alakítsanak ki egymással.