2018.06.26. 13:52
Évről évre csökken a közmunkások száma – lehet ez gond?
Országszerte egyre kevesebb a közfoglalkoztatásban részt vevők száma. Megyénkben átlagosan 4918 fő dolgozott áprilisban közmunkásként. Ez a szám közel 20 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A jelenség megyei okait kutattuk.
Szél Istvánné, Nemti polgármestere lapunknak elmondta: náluk is probléma a közfoglalkoztatottak csökkenő létszáma.
A Belügyminisztérium közfoglalkoztatásra vonatkozó adatai szerint a programban részt vevő személyek átlagos létszáma megyénkben majdnem ötezer fő volt ez év áprilisában. Közülük 2817-en hosszabb időtartamú közfoglalkoztatottként, 1874 fő a járási Start munka mintaprogramokban és 228 személy az országos közfoglalkoztatási program keretein belül dolgozik.
Licskó Bálint, a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. igazgatója elmondta: öt és negyven fő között mozog az átlagos közmunkáscsoport létszáma. A keretlétszám tavaly még közel 1300 fő volt, idén már alig 650 fő, és ezt sem tudják teljesen feltölteni, miközben Salgótarjánban közel 2000 fő regisztrált álláskereső van, és az inaktívak száma is ismeretlen.
– Ez nem volt meglepő számunkra. Az igazi gondot az okozza, hogy a pályázatokban önként vállalt feladatokat el kell végeznünk. Mivel sok új munkahely létesül megyénkben, így prognosztizálható volt, hogy a közmunkások közül sokan elhelyezkednek majd a munka világában – mondta. Hozzátette: bár a probléma létezik, a településen egyelőre nem öltött olyan mértéket, hogy ne tudják megoldani az elvállalt feladatokat.
Nem csak a kisebb falvakban, a városi cégeknél is problémát okozhat a munkaerő egyre csökkenő tendenciája.
Licskó Bálint, a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: ennek a folyamatnak több oka is van.
– A közfoglalkoztatásban dolgozók egészségi és mentális állapota sajnos évek óta romlik, így a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatokon egyre többen kapnak fizikai munkavégzést korlátozó vagy kizáró szakvéleményt. A munkaképes közfoglalkoztatottak közül az elmúlt években sokan kerültek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. Nagy részük multinacionális cégeknél, illetve vannak, akik helyi kisvállalkozásoknál találtak maguknak munkahelyet. A munkához jutást a közfoglalkoztatás keretein belül elvégzett különféle képzések is segítik – közölte. Hozzátette: úgy véli, a közfoglalkoztatási program a legtöbb esetben eléri a célját, hogy visszajuttassa az egyént a munka világába.
– Ez a szolgáltatásaink mennyiségének és minőségének biztosítása terén jelent kihívást cégünknek. Ezt egy új, a finanszírozás, valamint feladatellátás területén felállított rendszerrel lehetne orvosolni – tudatta az igazgató.
Tóthné dr. Kerekes Andrea, Salgótarján város jegyzője hasonlóan vélekedik a program céljáról. Elmondta: azok közül, akik az előző években közfoglalkoztatottként dolgoztak az önkormányzatnál, négy főt is sikerült főállású dolgozóként átvenni a programból.
Nem csak a munkaadóknak van véleménye arról, hogy miért jelentkeznek egyre kevesebben ilyen munkára.
A salgótarjáni Tihanyi Katalin, aki négy évig dolgozott közfoglalkoztatási program keretein belül egy városi óvodában, úgy fogalmazott a közmunkával kapcsolatban, hogy szerinte csak arra nyújt megoldást, hogy a lehető legolcsóbban feltöltsék az üresen maradt állásokat.
– Naponta nyolc órát dolgoztam, ugyanannyit, mint a szerződéssel rendelkező alkalmazottak, viszont a fizetésem megközelítőleg a fele volt az övéknek. Ennek ellenére ugyanazokat az elvárásokat támasztották a munkámmal kapcsolatban, mint a többieknek, illetve kialakult a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban egy skatulya. Akarva-akaratlanul is éreztették velünk, hogy mi „csak” közmunkások vagyunk – mesélte a nő az előző munkájáról.
Az egyetlen előnyként azt tapasztalta a kétgyermekes anyuka, hogy kötött volt a munkaidő, ezért könnyebben meg tudta szervezni a mindennapjait, mint más munkahelyen.
Kiemelt fotó: Sok mindenre alkalmasak a közmunkások – rájöttek a cégek is...Archív fotó: Hüvösi Csaba/N.M.H.