Évről évre csökken a közmunkások száma – lehet ez gond?

Szél Istvánné, Nemti polgármestere lapunknak elmondta: náluk is probléma a közfoglalkoztatottak csökkenő lét­száma.

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatásra vonatkozó adatai szerint a programban részt vevő személyek átlagos létszáma megyénkben majdnem ötezer fő volt ez év áprilisá­ban. Közülük 2817-en hosszabb időtartamú közfoglalkoztatottként, 1874 fő a járási Start munka mintaprogramokban és 228 személy az országos közfoglalkoztatási program keretein belül dolgozik.

Licskó Bálint, a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. igazgatója elmondta: öt és negyven fő között mozog az átlagos közmunkáscsoport létszáma. A keretlétszám tavaly még közel 1300 fő volt, idén már alig 650 fő, és ezt sem tudják teljesen feltölteni, miközben Salgó­tarjánban közel 2000 fő regisztrált álláskereső van, és az inaktívak száma is ismeretlen.

– Ez nem volt meglepő számunkra. Az igazi gondot az okozza, hogy a pályázatokban önként vállalt feladatokat el kell végeznünk. Mivel sok új munkahely létesül megyénkben, így prognosztizálható volt, hogy a közmunkások közül sokan elhelyezkednek majd a munka világában – mondta. Hozzátette: bár a probléma létezik, a településen egyelőre nem öltött olyan mértéket, hogy ne tudják megoldani az elvállalt feladatokat.

Nem csak a kisebb falvakban, a városi cégeknél is problémát okozhat a munkaerő egyre csökkenő tendenciája.

Licskó Bálint, a Salgótarján Foglalkoztatási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: ennek a folyamatnak több oka is van.

– A közfoglalkoztatásban dolgozók egészségi és mentális állapota sajnos évek óta romlik, így a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatokon egyre többen kapnak fizikai munkavégzést korlátozó vagy kizáró szakvéleményt. A munkaképes közfoglalkoztatottak közül az elmúlt években sokan kerültek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. Nagy részük multinacionális cégeknél, illetve vannak, akik helyi kisvállalkozásoknál találtak maguknak munkahelyet. A munkához jutást a közfoglalkoztatás keretein belül elvégzett különféle képzések is segítik – közölte. Hozzátette: úgy véli, a közfoglalkoztatási program a legtöbb esetben eléri a célját, hogy visszajuttassa az egyént a munka világába.

– Ez a szolgáltatásaink mennyiségének és minőségének biztosítása terén jelent kihívást cégünknek. Ezt egy új, a finanszírozás, valamint feladatellátás területén felállított rendszerrel lehetne orvosolni – tudatta az igazgató.

Tóthné dr. Kerekes Andrea, Salgótarján város jegyzője hasonlóan vélekedik a program céljáról. Elmondta: azok közül, akik az előző években közfoglalkoztatottként dolgoztak az önkormányzatnál, négy főt is sikerült főállású dolgozóként átvenni a programból.

Nem csak a munkaadóknak van véleménye arról, hogy miért jelentkeznek egyre kevesebben ilyen munkára.

A salgótarjáni Tihanyi Katalin, aki négy évig dolgozott közfoglalkoztatási program keretein belül egy városi óvodában, úgy fogalmazott a közmunkával kapcsolatban, hogy szerinte csak arra nyújt megoldást, hogy a lehető legolcsóbban feltöltsék az üresen maradt állásokat.

– Naponta nyolc órát dolgoztam, ugyanannyit, mint a szerződéssel rendelkező alkalmazottak, viszont a fizetésem megközelítőleg a fele volt az övéknek. Ennek ellenére ugyanazokat az elvárásokat támasztották a munkámmal kapcsolatban, mint a többieknek, illetve kialakult a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban egy skatulya. Akarva-akaratlanul is éreztették velünk, hogy mi „csak” közmunkások vagyunk – mesélte a nő az előző munkájáról.

Az egyetlen előnyként azt tapasztalta a kétgyermekes anyuka, hogy kötött volt a munkaidő, ezért könnyebben meg tudta szervezni a mindennapjait, mint más munkahelyen.

Kiemelt fotó: Sok mindenre alkalmasak a közmunkások – rájöttek a cégek is...Archív fotó: Hüvösi Csaba/N.M.H.