„Barátság a jövőért” gyermektábor

Ezzel a találó címmel rendezte meg Baglyasalja Barátainak Köre – sok önzetlen ember segítségével – azt a  minap befejeződött tábort, amelynek a határon túli Almágyról érkezett gyermekek voltak a vendégei. A fenti szavakban ugyanis benne foglaltatik a lényeg: Salgótarján baglyasaljai városrészének és a szlovákiai, zömmel magyar ajkú községnek 2014 októberében kezdődött és azóta mindegyre terebélyesedő kapcsolata, együttműködése, amelynek értelemszerűen a következő nemzedékek lesznek a letéteményesei.

Salgótarján-Baglyasalja. A  táborlakókat hét, ősztől harmadikos, negyedikes és ötödikes tanuló – Agócs Brigitta,  Bálint Dániel, Básti Gabriella, Pelle Tímea, Pelle Viktor, Szendrei Zsolt és Tóth Boglárka – és két pedagógus – Kosztúr Tünde valamint Pelle Katalin – képezte. A jelentkezők közül mintegy jutalomként azok a gyermekek jöhettek Baglyasaljára, akik jól tanulnak és szép sikereket értek el különféle versenyeken, megmérettetéseken.

A vendéglátók gazdag programot állítottak össze a július 18-ától 22-éig tartott időszakra, de az előzetes forgatókönyvön – úgymond a demokratizmus jegyében – maguk az érintettek is változtathattak. Így például a bányamúzeum helyett – ahol már jártak – azt kérték, hogy a moziba mehessenek. Többször voltak kirándulni,  jártak a kálvárián, az országzászlónál, a salgói várban, gyalog mentek oda-vissza Baglyaskőhöz, meglátogatták a  hulladékgyűjtő telepet, ahol nemcsak a technikai  berendezés volt érdekes és újszerű számukra, de láthattak egy kutyamenhelyet is. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a napirendben számos játékos, ügyességi elem is helyet kapott s ugyancsak szívesen vettek részt a táborozók szabadon választott kézműves foglalkozásokon is. Készítettek egy zászlót is, amelyre mindenki körberajzolta a kezét, úgy, hogy az ujjak – a barátság jelképeként – összeérjenek.  Mint a gyermekekkel való találkozás, személyes beszélgetés során kiderült, szintén nagyon népszerűnek bizonyult körükben a zsetongyűjtés a licitálós vetélkedéshez. A közös főzés, a nyársalás és a tábortűznél rendezett Ki mit tud? is élményszerű volt és az elraktározandó emlékek közé sorolódott. A táborzáráskor három típusú – a résztvevőknek, a segítő aktivistáknak és a támogatóknak – emléklapot osztottak ki Báti Jánosné, Baglyasalja Barátainak Köre elnöke, mint táborvezető aláírásával. Szilasi András, a két település  közti kapcsolattartás élenjáró személyisége elmondta, hogy a kezdeményezés az összefogás szép példájaként  valósulhatott meg, amiért köszönet jár mindenkinek, kiemelten a helyi vállalkozóknak. Az almágyiak fogadókészségére jellemző, hogy öt nap során háromszor járt itt Agócs Gyula polgármester, kétszer Agócs Péter, az alapiskola és óvoda igazgatója. Nagyon sokat tett a közös ügy érdekében a Csemadok helyi elnöke,  Agócs Ildikó is. Ugyancsak figyelemre méltóan tanulságosnak bizonyult a táborlakók jólneveltsége: mindig tudták, hogy mikor kell fegyelmezetten, udvariasan viselkedniük és mikor lehetnek fesztelenül gyermekek. Bizonyára nagy becsben tartják majd az emléklapot, amelyről a múlt üzeneteként egyrészt megismerhetik Baglyasalja történetét – ahová Baglyaskőtől az ő hajdani elődeik, a gömöri Almágyról érkezett jobbágyok is települtek a XVII. század elején – és megszívlelik a XIX. századi felvidéki püspök, történész, Ipolyi Arnold gondolatát, felhívását is: „Gyűjsük össze és őrizzük meg emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s azáltal is üresebb legyen a múlt,  szegényesebb a jelen, kétesebb a jövő.” Csongrády Béla