2023.08.24. 17:28
Hamarosan megkezdik az udvarlást a szarvasok: legyünk óvatosak a nógrádi utakon!
Augusztus végén elkezdődik a szarvasbőgés, a bikák elindulnak a tehenek után, útjuk pedig gyakran az úttesten keresztül is vezet. Ebben az időszakban a hímek elvakultan követik a nőstényeket, így fontos, hogy a közlekedésben résztvevők fokozott óvatossággal vezessenek!
A gímszavasok bőgése veszélyes időszak a közlekedés résztvevői számára
Forrás: Nool
Fotó: Hüvösi Csaba
Hamarosan elkezdődik a szarvasok udvarlásának időszaka, a szarvasbőgés, majd a barcogás periódusa. Ez általában az időjárási és a földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől október közepéig tart, ám egészen november közepéig is elhúzódhat. Ezekben a hetekben az országutakon, s különösen az erdős, ligetes szakaszokon a nap 24 órájában számítani kell a szarvasok megjelenésére az úttesten, de fokozottan a sötétedés, majd az azt követő esti, éjszakai és hajnali órákban.
A szarvasbőgés először az ország nyugati részein kezdődik, majd folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva folytatódik. Kezdetben a gímszarvasok nászának hangját, ezt követően októberben a dámszarvasok barcogását hallhatjuk, mintegy az erdők élővilága által előadott „koncertsorozatként”. A párzási időszak azonban komoly veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, hiszen rendszeresen találkozhatunk a vadakkal az utakon, így emelkedik vadgázolásos balesetek száma is.
– Szarvasbőgés időszakában a közlekedőknek számítaniuk kell az állatok megjelenésére az útjainkon, és nem csak azokon az útszakaszokon, amelyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelöltek meg. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük lecsökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén jobban mozdul a vad – fogalmaz a témával kapcsolatban kiadott közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága.
Fotó: Hüvösi Csaba / Forrás: Nool
Hozzátették, a szarvas-elütések következményei súlyosak lehetnek, hiszen nem csak a vadállat sérülhet meg, hanem veszélyeztetettek a balesetben érintett jármű vezetője és utasai is. A viszonylag magas testfelépítésű szarvast elütve az ugyanis könnyen a szélvédőbe csapódhat, majd onnan akár az utastérbe is juthat, sőt, az autó egészen totálkárossá is összetörhet egy-egy nagyobb példány által.
A szakemberek azt javasolják, hogy épp ezért szürkülettől pirkadatig, illetve az erdős környezetű utakon érdemes mérsékelni a haladási sebességet, így csökken a féktávolság és nagyobb az esély egy-egy baleset elkerülésére. Konvojban haladva előnyös nagyobb követési távolságot tartani, hisz így a hátrébb haladóknak van idejük cselekedni, ha az elöl haladó jármű vaddal ütközik, vagy vad miatt vészfékezésre, gyors manőverezésre kényszerül.
Forrás: www.kreszvaltozas.hu
– Ha állatot észlel a sofőr, akkor érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan. Megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet. Az állatok feltűnésekor számítani kell rá, hogy többen is lehetnek a környéken – húzták alá, hangsúlyozva továbbá:
Mikor nagytestű vad ugrik a jármű elé, akkor elsősorban fékezéssel, dudálással érdemes megpróbálni elkerülni az ütközést, illetve elérni az ütközés hatásának a csökkentését. A hirtelen irányváltoztatás országúton veszélyes manőver, főképp nagy sebességgel, és súlyosabb következményekkel járhat, mint az állat elütése – a kocsi fölötti uralom elvesztése, kisodródás, felborulás, fának ütközés, vagy a szemből jövővel való frontális ütközés.
Az Országos Rendőr-főkapitányság-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben baleset történne, arra haladéktalanul fel kell hívni a többi közlekedő figyelmét a vészvillogó használatával, valamint az elakadásjelző háromszög kihelyezésével.
– A vadat nem szabad piszkálni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat. Baleset esetén értesíteni kell a hatóságokat - 112-es segélyhívó szám -, és megvárni a rendőri intézkedést. Az elpusztult vadállatot nem szabad a helyszínről elszállítani, az a helyi vadásztársaság tulajdonának számít, az elvitele lopásnak minősül – hívták fel mindenki figyelmét.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente közel 300 vadgázolás történik Nógrád vármegye útjain. A témával kapcsolatban a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság, illetve a Nógrád Megyei Vadász Szövetség is részletesen kifejtette a legfontosabb tudnivalókat:
