2020.10.28. 15:20
Téglásról a Camp Nou gyepéig juttatta hozzáállása Sigér Dávidot
A sors kegyeltjeként éli meg hihetetlen élményeit a futballista.
Budapest, 2020. október 24. A ferencvárosi Sigér Dávid a labdarúgó OTP Bank Liga 8. fordulójában játszott Ferencvárosi TC - Újpest FC mérkõzés után a fõvárosi Groupama Arénában 2020. október 24-én. Az FTC 2-0-ra gyõzött. MTI/Koszticsák Szilárd
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Huszonhét évesen kiesett az első osztályból a Balmazújvárossal, két és fél évvel később Lionel Messi ellen játszott a Bajnokok Ligájában Sigér Dávid, a DVSC utánpótlásából indult ferencvárosi középpályás. Karrierje hullámvölgyeiről és alázatos, céltudatos hozzáállásáról exkluzív interjúban vallott a Haonnak a válogatott játékos.
Gondoltad volna téglási kissrácként, hogy ilyen messzire juthatsz?
Gyermekként nem is gondoltam, milyen csodálatos élményekben lehet részem azáltal, hogy focizik az ember. Mindegy, hogy hol, az utcán vagy egy csapatban, csak futballozni akartam. Aztán egyesületi szinten is elkezdtem játszani, majd viszonylag hamar elkerültem Debrecenbe, ahol akkoriban – országos viszonylatban – a futball csúcsán volt a Loki. Onnantól kezdve egyértelművé vált, hogy focista szeretnék lenni. Pesten a BL-meccseken is kint voltunk utánpótlás srácokként, ami hatalmas motivációt adott. Külföld eszembe se jutott, a DVSC meghatározó játékosa akartam lenni, az volt az álmom. Sajnos ez nem jött össze, és más irányt vett a pályafutásom, de ennek valószínűleg így kellett lennie. Egyrészről persze sajnálom, hogy nem tudtam fiatalon berobbanni, hiszen akkor ki tudja, lehet, stabil tagja leszek a Debrecennek, és akár onnan még nagyobb karriert futok be, másrészről az élményeket és a tapasztalatokat, amiket az eligazolásom után szereztem, nem cserélném el semmire. Még akkor sem, ha valljuk be, meglehetősen kacifántos utat jártam be a BL-szereplésig. Lehet, kissé későn érő típus is vagyok, ezt már sosem tudjuk meg.
„Ha van is némi hiányérzetem a debreceni korszakkal kapcsolatban, örülök, hogy a térség legkiemelkedőbb egyesületének utánpótlásában nevelkedhettem, mialatt rengeteg pozitív élménnyel is gazdagodtam, és olyan bárátokra leltem, akik máig fontosak számomra.”
Soha nem voltam olyan típus, aki nem becsüli meg azt, ami van. Azok az impulzusok, amik az elmúlt években értek is hozzátettek ahhoz, hogy most ennyire akarom a sikert, és megbecsülöm a csapatban való helyemet. Éveken keresztül minden egyes mérkőzésemet újranézegettem, hogy lássam, miben tudnék fejlődni. A csapataimban az egyik legtöbbet futó játékos voltam mindig is. Jelenlegi edzőm, Szerhij Rebrov kedveli a hozzám hasonló felfogású játékosokat, a kemény munkában hisz, így gyakran játéklehetőséget kapok, és úgy érzem, most nagyon jókor vagyok jó helyen a Fradinál. Hálát kell adnom mindenért, fel sem fogható ez a sok jó, ami mostanában ér engem.
Honnan ragadt rád ez az eltökéltség?
A dolgos hozzáállás otthonról jön. A szüleim saját kezükkel építettek fel egy vállalkozást Tégláson. A testvéreimmel sokat segítettünk be, és megtanultuk, mit jelent a munka, és hogy mennyire meg kell becsülni, amit kap az ember az élettől. Természetes volt számunkra akkoriban, hogy részt kell vennünk a napi feladatokban a család boldogulása érdekében, de azt gondolom, emiatt utólag a focistakarrieremet is jobban helyén tudom kezelni. Hozzáteszem, a versenyszellem és az alázat is elengedhetetlen. Úgy érzem, nagyon büszke rám a családom, sőt mostanában a nagymamák, dédnagymamák is rendszeresen követik a mérkőzéseinket. Hihetetlen, milyen befolyással lehetünk sportolóként az emberek életére, és mennyi örömet szerezhetünk nekik. Számomra ez fontos, szeretek olyan teljesítményt nyújtani az élet bármely területén, amivel kiharcolom a szeretteim elismerését.
Figyelemmel követed az előző klubod utóéletét?
A balmazújvárosi csapatból több emberrel is tartom a kapcsolatot, akik az esküvőmön is ott voltak. Sajnálom az NB I.-es kiesést és azt is, ami azóta a klubbal történt. Azon a bizonyos napon, 2018. június 2-án érezni lehetett, hogy valami olyan veszett el, amit rengeteg idő és energia volt felépíteni. Egy olyan nagyszerű közösségnek voltunk a tagjai, ami ritkán adatik meg játékosoknak. Mélyen érintett a kiesés, nagyon bántott. A sors fintora, hogy – pont az utolsó mérkőzésen velünk döntetlenező csapat – a Ferencváros másnap megkeresett a leigazolásommal a kapcsolatban. Ki tudja, mi lett volna, ha akkor bennmarad a Balmazújváros?
„Az én pályafutásom viszont bizarr módon pont akkor vett nagy fordulatot, amiből látszik, hogy az élet a legnagyobb rendező.”
A fordulat egyik eredményeként most a BL-ben szerepelsz. Milyen érzés volt Messiék ellen futballozni?
Megtiszteltetésnek érzem azt, hogy magyar játékosként a Camp Nou-ban, a Barcelona ellen BL-csoportmérkőzésen szerepelhettem. Ez egy olyan élmény, egy olyan álomnak a beteljesülése, amit a bakancslistára sem ír fel sok futballista. Gyermekként álmodozol róla, de akkor sem látod az utat, hogy hogyan juthatsz el egy ilyen mérkőzésig. Felemelő érzés fogott el már az előző napi edzésen is. A tudat, hogy évtizedek óta a legnagyobb játékosok fordultak meg abban a stadionban – beleértve a példaképemet, Andrés Iniestát is – megdöbbentő volt.
„Lipcsei Gábor anno téglási Modricnak becézett engem, amit fel is kapott a média, ám számomra mindig is Iniesta játéka volt lenyűgöző.”
Ráadásul a meccs végén egy mezzel is gazdagodtam: Sergio Busquets trikóját kaptam meg, aki szintén a Guardiola-éra egyik remek játékosa, és aki sokáig együtt szerepelt vele.
Lionel Messire pedig szavak sincsenek. Egy született zseni, aki százévente, ha feltűnik a futballban. Úgy vezet labdát, úgy viszi a védelemre, ahogy senki más. A topligák klubjai sem tudnak vele mit kezdeni hétről hétre, sejtettem, hogy nekünk sem lesz könnyebb dolgunk, és a tizenegyes előtti megindulása ezt bizonyította is. Tudod nagyon jól játékosként, hogy hol kellene megállítanod, mégsem jön össze. Az ilyen típusú zsenialitásra azt hiszem, születni kell.
Sikerülhet ellesni valamit a sztároktól a csoportmérkőzések alatt?
Talán a hozzáállásban. Amíg tudjuk, hogy van egy Messi, egy Ronaldo a futballban, nem is tudom, hogy jöhetnénk ahhoz, hogy többet gondoljunk magunkról, mint amik vagyunk. Ők átlag felettiek, kiemelkednek, ami jó példa lehet számunkra ahhoz, hogy magyar szinten maradandót alkotva se felejtsük el, honnan jöttünk. A Juventus elleni meccs is nagyon motivál bennünket, ott sem lesz könnyű dolgunk. Azt viszont kíváncsian várom, hogy hazai pályán, bizonyos mennyiségű néző előtt milyen lesz futballozni a két nagycsapat ellen. A legnagyobb fanatikusoknak biztosan vérzik a szívük a csökkentett nézőszám miatt. Ahogy nekünk megadatik a pályán szerepelni topklubok ellen, ugyanúgy a szurkolóknak is egy felemelő élmény lenne nagy neveket látni futballozni a kedvenc csapatuk ellen.
A válogatott célkitűzéseire is jut időd?
Természetesen. Óriási megtiszteltetés, és nagyon örülök, hogy megadatott nekem a címeres mez viselése. A válogatottban is szeretnék maradandót alkotni, ezért minden meccsemen igyekszem a maximumot nyújtani. Bárki csatlakozik most, azonnal átveszi azt a lelkes, erős új hullámot, amit Marco Rossi hozott közénk. Bátor, felvállalós taktikákat talál ki, amivel nálunk erősebb csapatokat is meglepünk. Úgy néz ki, működik, és nemcsak hosszú távon, hanem szinte azonnal eredményeket érünk el vele.
Rengeteget gondolok az Európa-bajnokságra is, hatalmas dolog lenne, ha kijutnánk. Szeretném a teljesítményemmel ehhez hozzásegíteni a nemzetemet, a sporttörténelembe írva a nevünket. Az előző Eb-t nézőként követtem, láttam, milyen pozitív hatással volt a magyar emberekre, ami pluszmotivációt okoz számomra a selejtezők során. A nemzetközi szintű mérkőzések pedig oda-vissza erősítik egymást. Ha a Fradiban nagycsapatok ellen játszunk, jobban felkészít minket a válogatott-találkozókra, és fordítva.
„Ez egy önmagát gerjesztő, pozitív spirál, ahol jól meg kell találni a helyünket, figyelve a kellő regenerációra a köztes napokon.”
A jövőt tekintve tervezel előre?
Olyannyira, hogy már részese vagyok egy utánpótlással foglalkozó vállalkozásnak is, amely a játékosok technikai felkészítéséért lehet felelős majd a későbbiekben. Természetesen egyelőre inkább a karrieremre fókuszálok, szeretném kihozni belőle a lehető legtöbbet, céltudatosan, elhivatottan. A futballban a legfontosabb alapelv, hogy mindig akarjak fejlődni. Igenis van még hova, ha épp nem a futásmennyiség, akkor a taktika, a kiegészítő edzések, mentális erősödés tekintetében. Amíg ez a hozzáállás megmarad, addig versenyképes tudok maradni. Szeretek az FTC-nél futballozni, így ha bejönne egy külföldi ajánlat, akármire nem mondanék igent. Lehet, hogy belevágnék még a légióskodásba, de olyan megkeresés, amely szakmai előrelépést jelentene, már talán kevésbé esélyes számomra a korom miatt. A modern futball nagyon gazdaságközpontú, így nem biztos, hogy a jelenlegi állapotom elegendő az érdeklődésük felkeltésére.
„De nem aggódom, a sors eddig is mindig jó irányba terelt, bízom benne, hogy ezek után is így lesz.”
A Ferencváros következő Bajnokok Ligája-találkozóját ma este 21 órától vívja a Dinamo Kijev ellen a Groupama Arénában, a mérkőzést az M4 Sport élőben adja.
Névjegy
Név: Sigér Dávid Miklós
Született: 1990. 11. 30.
Születési hely: Debrecen
Jelenlegi klub: Ferencvárosi TC
Gyermekkori kedvenc csapat: Manchester United
Kedvenc futballista: Andrés Iniesta
Borítókép: a ferencvárosi Sigér Dávid a labdarúgó OTP Bank Liga 8. fordulójában játszott Ferencvárosi TC – Újpest FC mérkőzés után a fővárosi Groupama Arénában 2020. október 24-én. Az FTC 2-0-ra győzött.