7 ezer négyzetméternyi kultúra: felújították és bővítették a komáromi Csillagerődöt (videó)

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően elkészült a komáromi Csillagerőd teljes körű rekonstrukciója és bővítése – jelentette be Baán László. A Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa elmondta: a hatmilliárd forintos beruházással a komáromi erődrendszernek, amely az 1800-as évek végén Közép-Európa legnagyobb katonai komplexuma volt, egyik legjelentősebb épületegyüttese nyerte vissza korhű, eredeti állapotát. Az erődben a rekonstrukció révén egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ is létrejött, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének többszáz jeles darabja hét évtized után végre méltó otthonra talál majd. Az épület elkészültét követően megkezdődhet a műtárgyak beköltöztetése: az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat fog ellátni korszerű, interaktív múzeumi körülmények között, így a Csillagerőd igazi családbarát kulturális intézményként nyitja majd meg kapuit a látogatók előtt 2020 tavaszán.

Elkészült a komáromi Csillagerőd rekonstrukciója és bővítése, Európa legnagyobb kulturális beruházásának, a Liget Budapest Projektnek a keretében. A különleges fejlesztést sajtóbejáráson mutatták be, amely részt vett Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, valamint Molnár Attila, Komárom polgármestere is.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: folytatódik az átadások éve, hiszen májusban Orbán Viktor miniszterelnök átadta az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületét, és elkészült a komáromi Csillagerőd épülete is. Még az ősszel Millennium Házaként nyílik meg a felújított egykori Olof Palme Ház, bejárata előtt egy, a Városligetben újdonságnak számító Rózsakerttel. Szintén még az ősszel birtokba vehetik a családok Budapest egyik legnagyobb és legkomplexebb játszóterét a Városligetben.

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa beszámolt róla, hogy a több mint két évig tartó munkálatok során – Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján – az erődépületet és környezetét teljes körűen felújították és bővítették egy új, több funkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel is, amelynek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint 7000 négyzetméterre növekedett. Az épületben a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének csaknem 300 jeles darabja talál majd otthonra, az antikvitás korától a reneszánszig megidézve a világ szobrászatának kiemelkedő alkotásait. Az intézmény megnyitását követően a látogatók megcsodálhatják majd többek között Verrocchionak Bartolomeo Colleonit és Donatellónak Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak másolatát, csakúgy mint középkori, valamint reneszánsz síremlékek, vagy a milói Vénusz, a Laokoón szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának másolatát.

„Kétségtelenül az ország egyik legtöbb megpróbáltatást kiállt képzőművészeti gyűjteménye volt a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában tárolt gipszmásolati kollekció, amely a XX. század elején azzal a céllal készült, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassák be a látogatóknak. Az anyag nagy része több mint hét évtizede raktárba került, illetve szétszóródott az országban, s számos mű súlyosan sérült. Ez a probléma oldódik meg a mostani fejlesztéssel, a gyűjtemény legjelentősebb része – a szükséges restaurátori munkák elvégzését követően – a kibővített komáromi Csillagerődbe kerül, egy kisebb kollekció pedig az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) kap majd helyet” – emelte ki Baán László.

A miniszteri biztos elmondta, hogy a munkálatok befejezését követően elkezdődhet a nagyméretű szobrok beköltöztetése, installálása és az állandó kiállítás berendezése. Az új létesítmény oktatási, ismeretterjesztési feladatokat is ellát majd korszerű, interaktív múzeumi körülmények között, így igazi családbarát kulturális intézményként várja a látogatókat jövő év tavaszától.

Izgalmas programokat kínál az új intézmény

A megújult és egy kulturális központtal kiegészült Csillagerőd az egész országból várja majd az iskolai csoportok és a családok látogatását, akik számára gazdag és izgalmas, interaktív programokat kínál az új intézmény.

A komáromi Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően – ahol lehetséges volt – az eredeti állapotában állították vissza az erődöt. Az új, kibővített komplexumban a XXI. századi igényeknek megfelelően nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kaptak. Az ágyú- és lőállásokat visszaállították történelmi állapotukba, az udvaron pedig egy szabadtéri színpadként is használható területet alakítottak ki.

Az erődrendszer két évig tartó felújítása során 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméternyi kőfelületet újítottak fel és 115 ezer darab bontott téglát építettek be.

Különleges kiállítás

A komáromi Csillagerőd új, különleges történeti értéket képviselő szobormásolatokból álló kiállítása lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését az antikvitástól a reneszánszig, a stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását; ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák kialakulásának és alkalmazásának szemléltetését. Ezek mellett a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolataira is rávilágít a tervezett tárlat, így lehetőség nyílik például a Laokoón szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. Az eredetileg sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített műalkotások után készült gipszmásolatokat itt közelről, akár körüljárhatóan és szemmagasságból lesz mód tanulmányozni.

A múlt

A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. Megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexuma volt. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd 1850 és 1871 között épült, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, a második világháborút követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként hasznosította a helyiségeit. A rendkívül leromlott állapotú épületegyüttes a Liget Budapest Projektnek köszönhetően újult meg és kapott az egész országban egyedülálló kulturális funkciót.

Borítókép: Az új kiállítótér látványterve, a Szépművészeti Múzeum gipszmásolataival.