2023.04.13. 14:46
Magyarország is kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból
A tegnapi amerikai bejelentés után a kabinet áttekintette a bank helyzetét, és azt a döntést hozta, hogy visszahívja delegáltjait – értesült a Világgazdaság.
A Lánchíd-palota, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székháza
Forrás: MTVA/Bizományosi
Fotó: Nagy Zoltán
A budapesti amerikai nagykövet tegnapi bejelentése után a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy
a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait
– írja hiteles forrásokra hivatkozva a Világgazdaság.
A hírt nem sokkal később a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megerősítette. Közleményében a tárca úgy fogalmazott, a fönti okok miatt "a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből".
Mint ismert, szerda délután David Pressman amerikai nagykövet Budapesten bejelentette, hogy az USA szankciós listára tette a magyarországi központtal működő NBB-t, illetve három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.
Mint a Világgazdaság felidézte, az 1970-es alapítású NBB eredetileg a KGST-országok bankja volt, és a tagországok vállalatait hitelezte. Azóta azonban gyökeresen átalakult, az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény. Jelenlegi fő tevékenységei szerint kis- és középvállalkozásokat támogat a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt.
Mint írják, az NBB Kelet-Közép-Európában elvitathatatlanul fontos szerepet játszott, hazánk ezért volt eddig a tagja. Az orosz–ukrán háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt azonban az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, részvényesei pedig sorra lépnek ki.
A bank legnagyobb tulajdonosa – írja a Világgazdaság – jelen állás szerint Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnámé pedig 1,26 százalék. A közelmúltig Csehország és Szlovákia is tagja volt a nemzetközi pénzintézetnek, Bulgária és Románia jelenleg is tag, igaz, a napvilágot látott hírek szerint a bolgárok augusztus 15-től megszüntetik a részvényesi tagságukat.