Elmaradhat az aratás az Alföldön

Haladéktalanul megkezdi a munkát a kormány által létrehozott operatív törzs, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzet és az energiaárak következményeinek mielőbbi kezeléséhez – jelentette be Nagy István. Az agrárminiszter leszögezte: a kialakult helyzetben a kormány minden lehetséges eszközzel támogatja az agráriumból élőket. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartását pedig prioritásként kezeli az agrártárca.
– Mindig a magyar gazdák mellett állunk, akik minden nehézség – világjárvány, munkaerőhiány, hosszan tartó szárazság, aszály, rendkívül magas inputárak, energiaárak, valamint az orosz–ukrán háború következményei – ellenére munkájukkal biztosítják a folyamatos termelést és a minőségi élelmiszer-ellátást, melyért mindannyiunk elismerését megérdemlik – emelte ki a tárcavezető. 

Majd hozzátette: a magyar gazdák áldozatos tevékenységének köszönhetően kerülhet mindennap friss és egészséges élelmiszer a magyar családok asztalára. 
Az idén olyan súlyos helyzet alakult ki a csapadékhiány miatt, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa. A szárazság nemcsak hazánkban, hanem az egész kontinensen egyre súlyosabb. Egyes becslések szerint az európai mezőgazdasági területek 46 százalékát, vagyis csaknem minden második hektárt érint a probléma. Július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. 

A csapadékhiány okozta károk mértéke egyelőre felbecsülhetetlen. Az őszi vetésű gabonafélék esetében már látható, hogy a korábbi termésátlagokhoz képest az idei eredmények jóval alacsonyabbak lesznek. Az őszi búza esetében körülbelül 25 százalékos lesz a terméskiesés idén. 

A tavasszal elvetett kapásnövényeknek sem tett jót a szárazság, ugyanakkor míg az ország egyes területein még van remény, hogy a betakarításkor ne feleslegesen kelljen beindítani a kombájnokat, az Alföldön és Közép-Magyarországon lemondhatnak az aratásról a gazdák. Az agrárminiszter beszámolója szerint a kukoricaállomány ott lényegében megsemmisült, a tartós vízhiány pedig már a dunántúli ré­giók termését is fenyegeti. 

Az agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az egymillió hektárt. Ebben a számításban pedig csak a szántóföldek szerepelnek.A szárazság ugyanakkor nemcsak a szántóföldi növénytermesztőket érinti, szinte minden mezőgazdasági ágazatban gondot okoz, a kertészettől az állattenyésztésig – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A termények mellett ugyanis a rétek, legelők is igencsak ­rossz állapotban vannak, a forróság miatt kiégett a fű, nincs mit legelniük az állatoknak, kaszálni pedig szinte lehetetlen. A problémát a tárca is felismerte, s már korábban kérvényezte az Európai Bizottságnál, hogy átmenetileg oldják fel a kaszálásra vonatkozó korlátozásokat. A lépéssel kapcsolatban azonban nemrég az állatvédők emelték fel a hangjukat. A WWF szerint ugyanis az agrár-környezetgazdálkodási előírásoknál a korábbi kaszálás engedélyezése olyan látszatintézkedés, amitől érdemben nem fog növekedni a réti széna mennyisége és a takarmány ára sem csökken, ugyanakkor védett lepkék és madarak állományait képes megsemmisíteni egy rosszul időzített kaszálás. 

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint azonban nagy szükség lenne az intézkedésre. Minél előbb tudják ugyanis betakarítani a réti szénát, annál több és jobb minőségű lesz a szálas takarmány. 

Jelenleg ugyanis bizonyos természetvédelmi területeken csak jú­lius 31. után engedélyezett a kaszálás, míg a szakemberek álláspontja szerint a legjobb minőségű szénát már májusban be kellene takarítani.

Az eredeti cikket ITT tudja elolvasni.

Borítókép: Herczeg Tibor gazdálkodó nézi aszállyal sújtott kukoricáját Orosháza közelében lévő földjén 2022. július 7-én (MTI/Rosta Tibor)