Jelenleg óriási költségáldozattal sem váltható ki az orosz kőolaj

Az egész európai, sőt a világgazdaságra nézve súlyos következményekkel járna az Oroszország elleni szankcióknak a kőolajimport leállítását is magában foglaló kiterjesztése. Ám az európai Unió tagállamai közül például Magyarországnak és Szlovákiának az átlagnál is nagyobb mértékű a kitettsége. 

– Az importált kőolaj több mint 60 százaléka érkezik Oroszországból hazánkba, s a vezetéken szállított energiahordozót rövidtávon csak nagyon korlátozott mértékben lehet pótolni, mivel nincsenek olajtankerek fogadására alkalmas tengeri kikötőink – jelentette ki a Mediaworks Hírcentrumának a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezteője.

Hortay Olivér szerint legfeljebb az orosz olaj kis része lenne csak pótolható alternatív forrásokból, ám az elégtelen volumen mellett ezekkel kapcsolatban több probléma is adódna. 

– A százhalombattai kőolajfinomító ugyanis az Oroszországból érkező Uralra van kalibrálva, és hosszadalmas, akár több évig tartó átalakításra lenne szükség az egyéb típusú energiahordozók alkalmazásához, ráadásul mindez rendkívüli költségekkel járna – mutatott rá a szakember. Szavai szerint az orosz olaj embargója azt is eredményezné, hogy az egész világon jelentősen drágulna ez a nyersanyag.

Jelenleg – folytatta – a Brent típusú kőolaj világpiaci ára hordónként 107 dollár, ami az Oroszországból érkező szállítmányok leállításával rögtön felugrana 185 dollárra, a JP Morgan Chase nevű befektetési bank számításai szerint. 

– Ez a félidei választások előtt álló amerikai kormányzatot is nehéz helyzetbe hozná, hiszen Joe Biden elnök tavalyi beiktatása óta 70 százalékkal emelkedett a benzin ára – húzta alá Hortay Olivér, aki azt is felidézte, hogy az amerikai pénzügyminiszter mindössze másfél héttel ezelőtt kérte az EU vezetőit, hogy ne vezessenek be embargót az orosz olajra. Mint mondta, bár még nem ismertek az Európai Bizottságnak az újabb szankciókról szóló javaslatának a részletei, egyes európai vállalatok már most a korlátozások kikerülésére készülhetnek. 

– Sajtóhírek szerint előfordul, hogy az orosz felségjelű hajókon szállított olajat átszivattyúzzák más felségjelű tankerhajókra. Arról is lehetett hallani, hogy Litvániában elkezdték az orosz nyersolajat más típusúakkal elkeverni, hogy az már ne minősüljön orosz kőolajnak – fejtette ki a szakember.

Szavai szerint ráadásul a szankciócsomag kiterjesztése még kedvezhet is Oroszországnak, mivel Ázsiában könnyen értékesíthetik az olajkészleteiket a magasabbra srófolt világpiaci áron, mivel például Kínában és Indiában folyamatosan nő a kereslet az energiahordozó iránt. 

– Míg az elmúlt időszakban Oroszország átlagos bevétele nagyjából évi 50 milliárd dollár volt az olajból, idén csak májusig 40 milliárd dollárt könyvelhettek el, a legóvatosabb becslések szerint is – ismertette az üzletágvezető.

Az embargónak a magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatban Hortay Olivér súlyos következményekről beszélt. Mint mondta, a kőolajhiány – a csillagászati árakkal párosulva – rendkívüli mértékben megdrágítaná a szállítmányozást és a közlekedést, ami számos más ágazatban is fennakadást okozna, s különböző mértékben szinte minden iparágat érintene.

Borítókép: A Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítója 2017. május 19-én / MTI / Szigetváry Zsolt