Újratelepítik az őshonos magyar szőlőfajtákat Kárpátalján (videó)

A muzsalyi Kovács András és családja a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet génbankjából kapott olyan szőlőket, amelyek egykor honosak voltak Kárpátalján, a kommunista diktatúra idején azonban kiirtották őket. A krízishelyzet ellenére is elültették a tőkéket, hiszen mint fogalmaznak: ők a jövőbe tekintenek. A szőlész-borász a karantén intézkedések ellenére sem állhat meg, minden nap ki kell mennie a domboldalba, hogy megóvja és tovább építse az elmúlt évek munkáját – hangzott el a köztévé Kárpát-medence című, határon túli magazinműsorában.

„Bízunk benne, hogy javulni fog a helyzet, mert a turisták azok egyelőre nincsenek. Hát elég nehéz lesz, ha turista nem lesz, nem tudjuk, hogy egyáltalán hová fogjuk értékesíteni a szőlőnket, mert csemegeszőlő nagyon sok van, a bort egy ideig el lehet tárolni, de nagyon nehéz. Minden ágazatban nehéz de szerintem a szőlészetben végképp nehéz ez. Hát, mindenkinek sok sikert kívánok, hogy hamarabb vége legyen, de hát reméljük, hogy túllépünk ezen is valahogy”

– mondta Kovács András muzsalyi szőlész-borász.

A veszélyhelyzet kihirdetése a Bereg-vidéki Benében több mint két hektáron szőlőt termesztő Parászka családnak sem jelentett home office-t, hiszen tavasszal a szőlész első számú feladata a metszés.

„Nem mindegy, hogy egy fiatal tőkére nagyon sokat hagyok, egy idős tőkére pedig nagyon kevés termést, mert akkor az egyik a másikát fogja átütni, átfedni, úgyhogy pontos tőketerhelést, hogyha valaki meg tudja csinálni, akkor onnantól kezdve már nyert ügye van”

– árulta el Parászka Gergely benei szőlész-borász.

A kommunista diktatúra időszaka a szőlészeteket sem kímélte. A gorbacsovi szesztilalom idején a vidéken minden szőlőtőkét kivágtak.

A Parászka család a Szovjetunió szétesése után, a 90-es évek elején kezdte újratelepíteni a szőlőtőkéket. Célul tűzték ki, hogy visszaszerzik a beregi borvidék egykori dicsőségét.

„Tönkretett szőlő ültetvények azok most jelenleg nagyon szépen látszanak a hegyen, régen az összes domboldal szőlővel volt tele, kézzel művelték, és nem kellett semmilyen technika, mégis gyönyörű szép termést tudott adni”

– mondta Parászka Gergely.

A szőlőtermesztés nagy és kockázatos befektetés, mivel hat-hét évnek is el kell telnie, mire visszahozza a ráfordított pénzt. A szenvedélyes szőlészeket azonban nem mindig a pénz motiválja.

Parászkáék domboldalán található egy különleges tőke, amely túlélte a kommunista diktatúrát, és már három generáció óta terem szőlőt a családnak.

„Erről a tökéről az első, amelyikről szőlőt ettem, többi tőkét, azt mindet felújítottuk, ez az egy tőke ez így, ahogy volt, ez így maradt fenn...”

– mesélte Parászka Gergely.

A két évvel ezelőtt alakult Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületének már 20 tagja van.

„Azt tűztük ki célnak magunk elé, hogy igazi minőségi kárpátaljai bort állítunk elő. Ehhez nagyon sok minden szükséges, például nem tudtunk mérni semmit a borainkhoz, tehát megpróbáltuk, megkóstoltuk, ez volt a laborunk, hál’ Istennek most már a szövetség által, az egyesület által, illetve hát a magyar állam támogatásának köszönhetően üzemeltetünk egy kis labort”

– mondta el a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesületének elnöke, Bereczky István.

A járványhelyzet miatt veszélybe került a termékek értékesítése, mivel a kárpátaljai borászok csak fesztiválokon és a falusi turizmus keretein belül árusíthatják termékeiket. A Magyar Kormány az élet minden területén támogatja a történelmük egyik legnehezebb időszakát élő kárpátaljai magyarokat, így a helyi borászat fejlődése sem képzelhető el anyaországi segítség nélkül.

„A hagyományos, régi kárpátaljai fajtákat telepítve, és közösen elkészítve, metszéstől kezdve a szüretelésen át, közösen elkészítve ezt az újbort, azt az ambiciózus tervet tűzték ki, hogy 5 éven belül a Magyar Külügyminisztérium borkínálatába egy csúcsminőségű kárpátaljai bor bekerül, én azt gondolom, hogy onnantól kezdve ez önmagában húzóvá teszi az összes borász előtt a minőségi bortermelést”

– közölte Grezsa István, Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztéséért felelős miniszteri biztos.

A Bereg-vidéken a szőlőtermesztésre alkalmas hegylánc Beregszásztól közel 50 kilométeren át Nagymuzsaly és Bene falvakon keresztül egészen a Borzsa partján elterülő Kovászóig húzódik. A bizonytalan ukrajnai politikai-gazdasági helyzetben a helyi borászok óriási kockázatot vállalnak befektetéseikkel, a borkészítés évszázados hagyománya azonban kitartásra ösztönzi őket.

Borítóképünk kivágás a fenti videóból