Tényleg jobban fütyülünk a répától?

Hiába nő évről évre a fejlett ipari társadalmakban a diplomás emberek aránya, miközben nullához közelít az analfabéta polgárok száma, és emelkedik az általános képzettségi és végzettségi szint, még mindig számtalan mítosz befolyásolja a táplálkozást. Nincs olyan ember, akit ne figyelmeztettek volna gyermekkorában, hogy a levesből a répát azért (is) kell megennie, hogy fütyülni tudjon. Bármennyire is tudja felnőtt fejjel az ember, hogy ez egy kedves kis hazugság, azért sokaknak még évtizedek múlva is ott motoszkál a fejében, hogy lehet a dologban valami.

Az Independent című brit lap egy 2000 fő megkérdezésével készített felmérést mutatott be, amiből kiderül, sokaknál határozzák meg a jól csengő mítoszok az étkezést, vagy legalábbis hisznek a részben-egészben fals mondásoknak – számol be róla a Család.hu.

A répától természetesen senki sem fütyül jobban vagy hamarabb, éppen ellenkezőleg, bár a két-három évesek már beszélni tudnak, fütyülni általában csak sokkal később, így rá lehet fogni a zöldségevés elmulasztására a képesség hiányát, kicsi a lebukás esélye. A másik hiedelem szerint a répától jobban látunk a sötétben. A dolog ebben a formában szintén nem igaz, más kérdés, hogy ennek több alapja van, mint a fütyülésnek. A répában lévő béta-karotin valóban jótékony hatással van a szem egészségére, azonban egy zöldség elrágása semmilyen emberfeletti képesség megszerzését nem eredményezni.

A brit kutatásban részt vett emberek 40 százalékánál derült ki, hogy valamilyen hiedelmet komolyan vesz. Általánosan elterjedt például az az elképzelés, hogy a testedzésnek akkor van igazi eredménye, ha kicsit fájt is az erőlködés (angolul “no pain, no gain”). Minden tizedik válaszadó vélte így, még akkor is, ha ez így biztosan nem igaz. Sőt, a fájdalom túlerőltetést is jelezhet, ami pedig az izom növekedése helyett komoly sérülésekhez vezethet.

A megkérdezettek 20 százaléka mondta a tojásról azt, hogy egészségtelen, mert nagyon sok benne a rossz koleszterin. Éppen ezért a lehető legritkábban fogyasztja. A cikk szerint sokként hatott számukra, hogy tévednek, hiszen évtizedekig arról zengett a média – a szakemberek ajánlásait visszhangozva -, hogy érdemes jelentősen csökkenteni a heti tojásbevitelt. Mára kiderült, hogy ennek nem sok értelme van.

Az almás fogmosós trükkben viszont a tudomány mai állása szerint is van némi igazság. Természetesen nem helyettesítheti a gyümölcsfogyasztás a fogkefe használatát, azonban az alma rostjai segítenek a plakkok és ételmaradékok eltávolításában a fogakról, vagyis van hasonló hatása, mint a kefélgetésnek. Ráadásul van benne A és C vitamin, kalcium, a rágása pozitív hatással van az ínyre. Azonban sok benne a növényi sav (ami nem ideális a fogzománc épen tartásához), és cukrot is tartalmaz.

Általánosan elfogadott népi bölcsességnek tűnik a felmérésből, hogy a cukor energiát ad. Ha nem kristálycukorról, és hirtelen bevitt nagy mennyiségről van szó, még igaz is lehet, azonban nem érdemes több tábla csokoládét befalni gigantikus energialöketben reménykedve. A hirtelen megugró vércukorszint ugyan élénkít, de a túlzásba vitt fogyasztás miatt nem tudja mindet felhasználni, így megkezdi a raktározását, felpörög az inzulintermelés. A test reakciójának hatására viszont jelentősen zuhanni kezd a vércukorszint, erőtlenné, fáradttá téve az embert. Extrém esetben még szédülés is előfordulhat. Arról nem is beszélve, hogy növeli az éhségérzetet.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: AFP / Foodcollection GESMBH