Van megoldás a kéretlen hirdetések ellen

E-mail-címünk átgondolt, tudatos megosztásával, a gyanús üzenetek törlésével, a spam- és ártalmastartalom-szűrő programok igénybevételével csökkenthetjük a kéretlen üzenetek számát.

Már senkinek nem újdonság a „spam” kifejezés; ez a gyűjtőnév olyan üzenetet, tartalmat, hirdetést foglal magában, amelyet kérés nélkül kapunk, amely nem érdekel, adott esetben zavar bennünket. Jogi szabályozás viszont csak a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozik: azokat a hirdetéseket tartalmazó üzeneteket fedi le, amelyek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását.

Az interneten számtalan olyan alkalmazás, szoftver vagy robot ténykedik, amely a weboldalakat átvizsgálva begyűjti az ott fellelhető nyilvános e-mail-címeket. Van olyan is, amely úgy gyűjti az adatokat, hogy más, jogszerűnek tűnő tevékenység részeként kérdez rá az e-mail-címre, teljesen feleslegesen. Ezeket az adatokat aztán többnyire értékesítik, így egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét, amely rendszerint valamilyen hirdetést tartalmaz, illetve vásárlásra buzdít.

A világjárvány hatására az elmúlt két évben erőteljesen bővült a hazai e-kereskedelem, ezzel egyidejűleg előtérbe kerültek az online reklámok is. A webáruházak új módszerekkel igyekeznek felkelteni a fogyasztók figyelmét: gyakoribb a felhasználói tartalom megjelenése a hírlevelekben, a perszonalizálás (személyre szabás) és a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kihasználása, valamint a mikroszegmentálás, amikor a feliratkozókat előző vásárlásaik alapján szűrik.

Az e-mail-címünket ne osszuk meg közösségi oldalon; ne regisztráljunk olyan weboldalon, melynek nem ellenőrzött a forrása; hozzunk létre egy olyan e-mail-címet, amely nem utal semmilyen formában a személyünkre és csak ezt használjuk a virtuális térben. Olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket; a nemkívánatos hírlevelek esetén keressük meg az általában kisebb betűvel feltüntetett leiratkozás-gombot és kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról. Ismeretlen feladótól érkező, gyanús levelekre ne kattintsunk rá, ha tehetjük, vegyünk igénybe valamilyen spam- és ártalmastartalom-szűrő programot.

A vírusok által küldött üzenetek vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelek, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailek vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képek, videók, illetve éppen téves információk (hoax) kapcsán, valamint az idegen nyelvű vagy nem magyar fogyasztókat célzó reklámozó küldemények kapcsán az NMHH nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához.

Az NMHH az olyan hirdetést tartalmazó üzenetek ellen tud fellépni, amelyek esetében a nem megfelelő reklámozás a probléma: olyan embereket találtak meg a hirdetések, akik ezt nem akarták, előzetesen nem járultak hozzá.

A jogi szabályozás tiltja ugyanis a kéretlen elektronikus hirdetés küldését, ha azt nem cégnek, kapcsolattartónak, hanem magánembernek küldik. A hozzájárulás nélkül küldött üzenetek jogsértők, és ez vonatkozik az engedélykérő üzenetekre is. Ilyen esetekben indíthat eljárást az NMHH kérelem alapján vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból.

Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentést a „Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NMHH ügyfélszolgálatain, és elektronikusan is kitölthető az NMHH honlapján.

Fontos kiemelni, hogy az NMHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek, illetve bejelentések alapján, a számukra küldött e-hirdetések esetében folytat hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást.