Eredményes évet zárt a hazai e-kereskedelem

Megvizsgáltuk, hogyan épül fel az a növekedés, amit a szektor elkönyvelhetett az utóbbi években. Sokáig az online vásárlói bázis szolgáltatta a növekedés oroszlánrészét; ha valaki aktív online vásárlóvá vált, magától értetődő módon hozzájárult az online kereskedelem bővüléséhez. Jelenleg mintegy 3,2 millió aktív vásárlóról beszélhetünk, amely az aktív internetfelhasználók felét teszi ki. A számuk továbbra is növekszik, viszont lassuló ütemben, hiszen a növekedési plafon már erősen érezteti a hatását, ráadásul a demográfiai adatok is negatív hatást fejtenek ki. Az e-kereskedelem teljesítményének másik meghatározó lába a vásárlási gyakoriság. Ez esetben tulajdonképpen nincs növekedési plafon, minden bizonnyal ez fogja szolgáltatni a növekedés legnagyobb részét a következő években. Az aktív vásárlók átlagosan 12 rendelést adnak le évente, ez a szám akár kétszeresére-háromszorosára is nőhet a következő 10 éves ciklusban. Harmadik lábként meg kell említeni az átlagos megrendelési érték növekedését, ami a kosárérték infláció feletti növekedését foglalja magába.

A piaci környezet tehát kifejezetten kedvező a webáruházak számára, azonban komoly kihívásokat is tartogat sokak számára. Szakértők szerint törvényszerű, hogy a nagy webáruházak a piac telítődése idején árversennyel igyekeznek minél nagyobb piaci részesedést szerezni maguknak. Részben ez a magyarázata annak, hogy a korábbi évekkel ellentétben ma már állandósulni látszik az árverseny. Gyakorlatilag nem telik el hét, amikor ne találkozhatnánk a nagy áruházak leárazás

kampányaival. Ezekkel az akciókkal a kis webshopok természetesen nem tudnak versenyre kelni, hiszen nem állnak rendelkezésükre kellő erőforrások, illetve erős gyártói és beszállítói kapcsolatok sem segítik őket. Sőt, a piac közepes méretű versenyzői sem szólhatnak bele a nagyok versengésébe, vagy ha ezt meg is teszik, csak saját erőforrásaik kárára, illetve a saját profitrátájuk kockáztatásával hajthatják végre.

Részben az árversenynek tudható be, hogy a hazai webáruházak csaknem fele külföldi terjeszkedést tervez a következő öt éves ciklusban. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a terjeszkedésre vonatkozó tervek az esetek kisebb hányadában valósulnak meg; a külpiacok logisztikai kiszolgálása, az idegennyelvű ügyfélszolgálat és a magasabb költségek olyan terhet rónak a webáruházakra, amit kis erőforrásokkal nagyon nehéz menedzselni. Szakértők szerint ez a magyarázata annak, hogy alig találkozunk olyan hazai tulajdonú webáruházzal, amely számos országban jelen van.

Azonban pozitív példát is láthatunk; az Extreme Digital a CEE régió több országában képes piaci részesedést birtokolni, ráadásul 2017-ben az osztrák edigital.at shop megnyitásával megkezdte a nyugati irányú terjeszkedést is. Piaci szakértők szerint a terjeszkedés egyre inkább eredményessé válhat a magyar webáruházak számára is. Megfelelő exportterv birtokában, jól szervezett logisztikával és erős marketinggel a hazai webáruházak sikeressé válhatnak a szomszédos országokban.