2024.09.26. 06:13
Ezrek menekülnek Libanonból Szíriába az izraeli légicsapások elől
Az izraeli–palesztin háború 356. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A Libanonból menekülő emberek érkeznek a libanoni határ szíriai oldalára a délnyugat-szíriai Jdeidat Yabusba.
Forrás: AFP
Fotó: Louai Beshara
Austin: továbbra is lehetséges Izrael és a Hezbollah konfliktusának diplomáciai megoldása
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint az elmúlt napok jelentős katonai eszkalációja ellenére továbbra is lehetséges Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita milícia konfliktusának diplomáciai megoldása.
Austin, aki Nagy-Britannia, Ausztrália és az Egyesült Államok háromoldalú védelmi és biztonsági fórumának (AUKUS) csütörtöki londoni védelmi miniszteri találkozóján vett részt, a rendezvényt záró közös sajtóértekezleten kijelentette: katonai eszközökkel nem lehet elérni, hogy az otthonaikból távozni kényszerült civilek az izraeli-libanoni határ mindkét oldalán visszatérhessenek lakhelyükre, ezt csak a diplomácia biztosíthatja.
Az amerikai védelmi miniszter megerősítette az Egyesült Államok és több más nyugati hatalom minapi felhívását arra, hogy a szembenálló felek hirdessenek azonnali 21 napos tűzszünetet.
Austin szerint ez időt biztosítana olyan tartós diplomáciai megoldások kidolgozására, amelyek lehetővé tennék a libanoni és az izraeli polgári lakosság biztonságos hazatérését.
Ezt az időt mindemellett ki lehetne használni egy olyan egyezség kidolgozására és életbe léptetésére, amelynek alapján a Gázai övezetben is tűzszünetet lehet elérni - tette hozzá az amerikai védelmi tárca vezetője.
Ezrek menekülnek Libanonból Szíriába az izraeli légicsapások elől
Az izraeli légicsapások miatt a hét eleje óta 13 500 ember menekült el Libanonból Szíriába, ahol 2011 óta polgárháború dúl, és emiatt onnan az évek során csak Libanonba másfél millió ember menekült - közölte csütörtökön a bejrúti belügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint mindenekelőtt szíriai állampolgárokról van szó. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) viszont a szomszédos országba menekülő libanoni állampolgárokról is beszámolt.
A szíriai menekültek helyzete mindig is sanyarú volt a gazdasági nehézségekkel küszködő Libanonban. Sokan az egyre ellenségesebb közhangulat miatt már évekkel ezelőtt rákényszerültek arra, hogy visszamenjenek Szíriába, még úgy is, hogy ott üldöztetéstől kell tartaniuk.
Basszám Mavlávi libanoni belügyminiszter bejrúti sajtótájékoztatóján közölte: az, hogy ilyen nagy számban keresnek menedéket szíriai állampolgárok a saját hazájukban, azt bizonyítja, hogy további szíriai menekültek is visszatérhetnek.
Mahmúd Abbász: a Palesztin Nemzeti Hatóságnak kellene átvennie a teljes joghatóságot a Gázai övezet felett
A Palesztin Nemzeti Hatóságnak kellene átvennie a háború végével a teljes joghatóságot a Gázai övezet, illetve a határátkelők felett - jelentette ki Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtökön az ENSZ Közgyűlésének 79. ülésszakán tartott beszédében New Yorkban.
Abbász elmondta, hogy a palesztin hatóság Gázai övezetre vonatkozó, háborút követő elképzelései magában foglalják a térség megnyitását a humanitárius segélyezés előtt, az izraeli csapatok teljes kivonását a part menti palesztin régióból, valamint a menekültek visszatérését otthonukba.
A palesztin vezető egyben sürgette az ENSZ-közgyűlést, hogy próbáljon véget vetni Izrael és a Hamász szélsőséges palesztin szervezet közti fegyveres konfliktusnak. Mint mondta, Izrael csaknem teljesen lerombolta, lakhatatlanná téve a Gázai övezetet.
"Véget kell vetni ennek az őrületnek. Az egész világ felelősséggel bír azért, ami a népünkkel történik" - hangsúlyozta Abbász.
Libanon szerint többen meghaltak az izraeli támadásokban
A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint legkevesebb négyen meghaltak az ország déli részét ért csütörtöki izraeli támadásokban.
Izraeli közlés szerint az izraeli légierő Libanon Bejrúttól északra fekvő részein, Al-Harmel térségében, valamint a déli tengerparton, Türosz városnál folytatta légicsapásait. A libanoni média szerint az ország mintegy kéttucatnyi helyszínét érte támadás az éjszakai és reggeli órákban, a déli Nabatijénél egy hivatali épületet is bombáztak.
Az egészségügyi minisztérium szerint a halálos áldozatokat az izraeli határ közelében végrehajtott támadások követelték.
A polgári védelmi minisztérium mentési műveletekről tájékoztatott, egyebek között az ország keleti részében fekvő Bekaa-völgyben. Közlésük szerint több sebesültet kiszabadítottak, és holttesteket is találtak a romok alatt.
A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) csütörtöki közleményében azt írta, hogy az izraeli támadások kezdete óta több mint száz szíriai menekült vesztette életét Libanonban, köztük 23 nő és 32 gyermek. Libanonban mintegy másfél millió szíriai menekült él.
Az ENSZ adatai szerint 2023 októbere óta az izraeli támadások miatt mintegy 200 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét Libanonban.
Az Egyesült Államok és Franciaország, majd hozzájuk csatlakozott számos nyugat-európai és arab ország szerdán közös közleményben szólított fel azonnali hatályú, 21 napos tűzszünetre Libanonban. Nadzsib Mikáti libanoni ügyvezető miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a tűzszüneti felhívás segíthet véget vetni a konfliktusnak. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont kijelentette, hogy a tűzszünetről szóló hírek tévesek, és az izraeli hadsereg folytatja a harcot Libanonban.
Az izraeli jobboldal elutasítja a háromhetes azonnali libanoni tűzszünetet
Az izraeli jobboldal elutasítja a háromhetes azonnali libanoni tűzszünetet, az ellenzék vezetője viszont támogat egy egyhetes tűzszünetet.
Szerda délután óta nem voltak légiriadók Izrael északi határvidékén, a Hezbollah beszüntette a rakéták Izrael ellen indítását. Amerikai kormányzati tisztségviselők szerint a következő órákban várhatóan életbe lép a Hezbollahhal kötött tűzszünet. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelenleg egy repülőgép fedélzetén New Yorkba tart, ahol pénteken felszólal az ENSZ Közgyűlésén. Hivatala még nem reagált a tűzszünetről szóló jelentésre.
A tűzszüneti jelentések heves válaszokat váltottak ki Izraelben. A Vallásos Cionisták nevű szélsőjobboldali pártot vezető Becalel Szmotrics pénzügyminiszter kijelentette: „az északi hadjáratnak egyetlen forgatókönyvvel kell véget érnie – a Hezbollah szétzúzásával és annak ellehetetlenítésével, hogy kárt tudjon okozni az északi lakosoknak”.
„Nem szabad időt adni a felépülésre az ellenségnek az őt ért súlyos csapásokból, hogy újjászervezze magát a háború folytatása érdekében 21 nap elteltével. A Hezbollah vagy megadja magát, vagy háború, csak így tudjuk helyreállítani az ország északi részének és lakosainak biztonságát” – hangoztatta.
„Izraelnek be kell jelentenie, hogy elfogadja a Biden-Macron-féle tűzszüneti javaslatot, de csak hét napra, hogy a Hezbollah ne állíthassa helyre parancsnoki és irányítási rendszerét. Nem fogadunk el olyan javaslatot, amely nem tartalmazza a Hezbollah eltávolítását északi határunkról” – mondta ezzel szemben Jaír Lapid, a centrista Van Jövő párt és a parlamenti ellenzék vezére.
Amerikai tisztségviselők szerint a tűzszünet 21 napig fog tartani, amint azt Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia elnök közölte, amelyhez Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Németország, Olaszország, Japán és Szaúd-Arábia is csatlakozott.
Noha szerda délután Izraelt nem lőtték Libanonból, az izraeli hadsereg (IDF) este is folytatta támadásait Libanon területén. „Ebben a 21 napban tárgyalásokat folytatnak a felek. Reméljük, hogy olyan megoldás születik, amely otthonukba juttatja mindkét ország lakóit” – hangsúlyozták amerikai tisztségviselők. „Ez az egyezmény csak Libanonra lesz érvényes, de időt nyernek vele a gázai Hamásszal folytatott alkuhoz is. Elérhető a diplomáciai megoldás” – tették hozzá.
Magyarországon sokkal hatékonyabban tudják védeni a zsidó közösséget, mint Nyugaton
Magyarországon sokkal hatékonyabban tudják védeni a zsidó közösséget, mint Nyugaton – mondta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Szalay-Bobrovniczky Vince az Európai Unió antiszemitizmus elleni munkacsoportjának kétnapos, Magyarország soros uniós elnökségéhez kapcsolódóan tartott budapesti üléséről szólva elmondta: arról egyeztettek, hogyan tudnak az antiszemitizmus ellen európai szinten még hatékonyabban fellépni.
Az ülésen „meg tudtuk mutatni főként a nyugati partnereinknek, hogy nálunk azért sokkal hatékonyabban tudjuk védeni a zsidó közösséget, mint náluk” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: az ő országaikban jelentős problémák vannak, ezt támasztja alá egy a napokban megjelent tel-avivi kutatás is.
Fotó: Lakatos Péter / Forrás: MTI
Ebből az derült ki, hogy például Ausztriában egymillió lakosra 129 atrocitás jut zsidó emberekkel szemben, addig Magyarországon 5. Mindez úgy, hogy Ausztriában a zsidó közösség 5-7 ezer tagú, Magyarországon pedig körülbelül százezer – mondta el Szalay-Bobrovniczky Vince.
Szólt arról is: az ülésen többször is jelezte, végre ki kellene mondani azt, hogy az illegális migráció és antiszemitizmus között lényegi kapcsolat létezik. „Ezt nagyon nehezen vették be a nyugati barátaink” – mondta.
Szalay-Bobrovniczky Vince közölte, az ülésen az uniós tagállamok államtitkári, nagyköveti szintű képviselői mellett jelen voltak zsidó vezetők Európa több részéről is, akik egyetértettek azzal, amit mondott. Ezek ténykérdések, ugyanakkor politikailag korrekt tagadás van ebben az ügyben úgy általában véve Nyugaton – tette hozzá.
A politikus kiemelte, Magyarország régóta modell, hiszen olyan jogi szabályozások vannak, amelyek több tőlünk nyugatra és a keletre lévő országban nincsenek még meg. Zsidó honfitársaink azt mondják, hogy itt biztonságban érzi magát a közösségük, elégedettek az oktatási tartalmakkal, a kulturális és vallási élettel – hangoztatta.
Azonnali tűzszünetre szólított fel Libanonban az Egyesült Államok és Franciaország
Azonnali hatályú, 21 napos tűzszünetre szólított fel Libanonban közös közleményében szerdán az Egyesült Államok és Franciaország, majd hozzájuk csatlakozott számos nyugat-európai és arab ország is.
A washingtoni Fehér Ház által közzétett felhívásban kiemelték: a Libanon és Izrael közötti határ térségében azonnali tűzszünetre van szükség, hogy esélyt tudjanak adni a diplomáciai megoldásnak, és a civilek mindkét oldalon biztonságban hazatérhessenek.
Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlése alkalmából folytatott New York-i találkozója után azt közölte, hogy az utóbbi napokban közösen dolgoztak a tűzszüneti felhíváson, amelyben az izraeli és a libanoni kormány támogatására is felszólítottak.
„A Libanon és Izrael közötti helyzet 2023. október 8-a óta elviselhetetlen, és azt az elfogadhatatlan veszélyt hordozza, hogy a konfliktus tovább szélesedhet a térségben” – fogalmaztak a közös közleményben, amelyhez többek között már az Európai Unió, Németország, Japán, Kanada, Ausztrália, Szaúd-Arábia és Katar is csatlakozott.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán rendkívüli értekezletet tartott a libanoni helyzetről.
Nadzsib Mikáti libanoni ügyvezető miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a tűzszüneti felhívás segíthet véget vetni a konfliktusnak. A kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a válság totális regionális háborúvá alakulhat át. Mikáti felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy „cselekedjen határozottan, és azonnal érje el, hogy Izrael vonuljon ki valamennyi elfoglalt libanoni területről, és vessen véget napi szintű katonai műveleteinek”.
Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Izrael támogatja a tűzszünetet, és inkább diplomáciai megoldást szeretne Libanonban, de ha a diplomácia kudarcot vall, akkor Izrael kész a rendelkezésére álló valamennyi eszközt bevetni.
Az izraeli nagykövet a Biztonsági Tanács előtt felszólalva azt hangoztatta, hogy Izrael el akarja kerülni a széles körű háborút, és az izraeli hadsereg precíziós műveleteket hajt végre Dél-Libanonban a Hezbollah síita milícia célpontjai ellen. Leszögezte: nem fogják hagyni, hogy Észak-Izrael háborús zónává váljon.
Humanitárius segélyszállítmányt küld Libanonba a brit kormány
A londoni külügyminisztérium szerda éjjeli bejelentése szerint az 5 millió font (2,4 milliárd forint) értékű szállítmányban orvosi felszerelések, higiéniai készletek és víztisztító telepek működtetéséhez szükséges üzemanyag lesz.
A csomag elosztásáról az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF gondoskodik.
A brit segély mindemellett elősegíti a sürgős egészségügyi és élelmezési feladatokat ellátó szakértők tevékenységét, valamint a segélyek szétosztását végző csoportok képzését - áll a brit külügyminisztérium tájékoztatásában.
A tárca hangsúlyozza, hogy az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia elleni izraeli légitámadásokban a legutóbbi órákban is civilek vesztették életüket és szenvedtek sérüléseket, és ezrek kényszerültek otthonaik elhagyására.
Fotó: Ibrahim AMRO / Forrás: AFP
A tájékoztatás szerint az előző éjjel kivezényelt 700 fős brit katonai kontingens – a brit határrendészet és a külügyminisztérium illetékeseinek kíséretében – megérkezett Ciprusra, és készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére”.
A londoni külügyminisztérium ismét felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a mielőbbi távozásra.
Fotó: AFP
A tárca szerdai felhívása szerint továbbra is közlekednek légijáratok Bejrutból, és a briteknek lehetőleg az első olyan repülőgéppel távozniuk kell, amelyre jegyet tudnak váltani.
A minisztérium szerint szükség esetére a brit királyi légierő (RAF) is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket.
A brit légierő legnagyobb térségi támaszpontja a ciprusi Akrotiriben működik.
Nagy-Britannia ezen a támaszponton jelentős létszámú katonai és diplomáciai személyzetet állomásoztat, emellett a Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két brit hadihajó is.
Ez történt szerdán:
