NATO: a szövetségesek megújították ígéretüket Ukrajna védelmének megerősítésére

Az amerikai hírszerzés szerint az ukrán erők az elfoglalt orosz terület megtartására rendezkednek be

Az Egyesült Államok szerint Ukrajna hosszabb időn keresztül igyekszik megtartani az elfoglalt orosz területeket Kurszk megyében – erről a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettese beszélt szerdán egy biztonsági konferencián Washington közelében.

David Cohen arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők jelenleg a kelet-ukrajnai Pokrovszk elfoglalására összpontosítják a figyelmüket, amely fontos közlekedési, szállítási és logisztikai központ. Megállapította, hogy az orosz csapatoknak komoly veszteségek árán sikerült előrehaladást elérniük a hadművelettel.

Az amerikai hírszerzési vezető szerint az ukrán erők mintegy 780 négyzetkilométer orosz területet tartanak ellenőrzésük alatt, ami ellentmond az ukrán hadvezetés keddi állításának, ami 1300 négyzetkilométer elfoglalásáról szólt. Az ukrán hadsereg vezetése kedden azt is közölte, hogy az augusztus elején kezdett hadművelet során 600 orosz katonát fogtak el.

Kedden az amerikai védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, Washingtonnak előzetesen nem volt tudomása az ukrán haderő benyomulásáról az Oroszországhoz tartozó kurszki régióba. Pat Ryder közlése szerint az amerikai fél folyamatos és szoros konzultációban van az ukrán partnereivel arról, hogy mit jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök szavai egy ütközőzóna létrehozásáról, és arról is tartanak a megbeszélések, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban miként tudja támogatni az ukrán törekvéseket a szuverenitás megőrzésére.

Pat Ryder ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az amerikai álláspont változatlan, vagyis az amerikai biztonsági támogatás elemeit csak Ukrajna önvédelmére lehet felhasználni, aminek nem része mélyen Oroszország területébe hatoló, nagy távolságú támadás.

NATO: a szövetségesek megújították ígéretüket Ukrajna védelmének megerősítésére

A NATO-tagországok elítélték Oroszország „válogatás nélküli csapásait” Ukrajnában, és megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmének további erősítése mellett – tájékoztatott az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerdán, a NATO–Ukrajna Tanács brüsszeli ülését követően.

Kiemelték, a Kijev kérésére összehívott, nagyköveti szinten tartott NATO–Ukrajna Tanács azt követően ülésezett, hogy a közelmúltban Oroszország „súlyos légicsapásokat mért” ukrán civilek és infrastruktúra ellen.

„Ukrajna azon képessége azonban, hogy fenntartsa védelmét, további utánpótlást és több támogatást igényel” – fogalmazott Stoltenberg, majd arról tájékozatott, hogy a szövetségesek a tanácsülésen megerősítették a katonai segítségnyújtás fokozásáról szóló ígéretüket Ukrajna számára.

– tette hozzá a NATO-főtitkár.

A közlemény emlékeztetett: az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta a szövetségesek példátlanul járultak hozzá Ukrajna védelméhez. A katonai szövetség júliusi csúcstalálkozóján számos tagország jelentette be, hogy további légvédelmi rendszereket küld Ukrajnába, valamint megállapodtak abban, hogy legalább 40 milliárd euró biztonsági segítséget nyújtanak a következő évben. Megállapodtak abban is, hogy összehangolják az Ukrajnának szánt biztonsági segítségnyújtást és kiképzést, valamint arról, hogy egy új NATO-parancsnokság veszi át ezeket a feladatokat, amely szeptemberben kezdi meg működését.

Kreml: érthető, hogy Trump a világháborútól tart

A kurszki régióba történt ukrán betörés a végletekig kiélezte a helyzetet, érthető, hogy Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt a harmadik világháború veszélyétől tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

– nyilatkozott Peszkov.

Peszkov az ukrán fővárosban Oroszország „legyőzésével” kapcsolatban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy ezek nem újak, és hogy Moszkva el fogja érni a „különleges hadművelet” céljait.

Zaharova arcátlanságnak és elfogadhatatlannak minősítette azt az ukrán követelést, hogy Fehéroroszország vonja vissza csapatait a közös határról. Megfogalmazása szerint a fehérorosz szövetségesek hűen teljesítik vállalt kötelezettségüket, és nem hagyják, hogy hátba támadják Oroszországot.

Arra figyelmeztetett, hogy a Minszkhez intézett fenyegetések valóra váltása Kijev és pártfogói számára következményekkel jár majd, és azt javasolta a Nyugatnak, hogy „hűtse le” Ukrajna felbuzdulását. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államának 2021-ben aktualizált katonai doktrínája a közös határok közös védelméről rendelkezik, hozzátéve, hogy Fehéroroszországban jelenleg közös alakulat állomásozik, és oda orosz harcászati nukleáris fegyvereket telepítettek.

„Ez pedig a terrorizmus hírhedt szponzorálása” – mondta Zaharova, emlékeztetve rá, hogy ezt a nyugati országok jogrendszere a legsúlyosabb bűncselekmények egyikének tekinti.

Peszkov a „valóság elferdítésének” nevezte azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint az orosz hadsereg sorkatonákat vet be a kurszki régióban zajló harcokba. Mint mondta, nem tartja szükségesnek az ilyen állítások kommentálását.

Egy brüsszeli kerület rendőrsége háromezer golyóálló mellényt adományozott Kijevnek

Brüsszel Ixelles nevű kerületének rendőrsége 3000 golyóálló mellényt adományozott a kijevi városvezetésnek – jelentette a Le Soir című belga napilap szerdán.

A mellényeket adminisztratív okokból vonta ki a forgalomból a brüsszeli rendőrség, a hatályos rendelkezés szerint ugyanis 5-7 évente új mellényeket kell az állománynak beszereznie, illetve azért, mert az újonnan érkezett mellények könnyebbek.

Close májusban, kijevi látogatása során jelentette be a szállítmányt, hozzátéve, hogy mivel a mellények a rendőrség számára készültek, ezért nem felelnek meg a hadseregben használatos védőfelszerelés előírásainak. Mint mondta,  elsősorban a civilek, az egészségügyi személyzet, illetve tűzoltók védelmére szánják őket.

A Kijev testvérvárosának számító Brüsszel városvezetése emellett két tűzoltóautót adományozott az ukrán fővárosnak, illetve egészségügyi felszerelést küldött a Zaporizzsja körzetében felhúzott ideiglenes kórházaknak.

Őszi politikai szezon előtti eligazítást tartott Soros Ukrajnában

Adrij Jermak az ukrán elnöki hivatal vezetője X-csatornáján azt közölte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos időszerű kérdésekről beszéltek Alex Sorossal. Feltűnő, hogy Soros György fia, akit például Joe Biden, Kamala Harris vagy Clinton volt elnökkel mutatkozik, Ukrajnában többnyire az elnöki hivatal vezetőjével tárgyal az Ukrajnát érintő kérdésekről, és nem magával Volodimir Zelenszkijjel – írja a Magyar Nemzet.

A kérdés az – olvasható a lap cikkében –, hogy ha valóban az ukrán „békeformuláról” folyt a diskurzus, akkor nem hiányzott-e az elnök erről a megbeszélésről. Legutóbb tavaly ősszel járt Alex Soros Kijevben, akkor is Zelenszkij hivatalvezetőjével folytatott zárt körű tárgyalást.

Brutális videón a Herszont ért orosz támadás

Két ember életét vesztette, további 14-en megsérültek a keddi orosz támadások következtében Herszon megyében – írja a Mandiner az Ukrinform cikkére hivatkozva.

A városi hatóságok a Facebook-oldalukon mutatták be az oroszok kedd esti támadása által okozott pusztítást.

Többen meghaltak az orosz erők támadásában

Hat ember meghalt szerdán több orosz támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck térségében – közölte a regionális kormányzó.

A kormányzó hozzátette, hogy egy másik támadásban két ember halt meg a megerősített védelmű Csasziv Jar település közelében.

Ukrajna nemrégiben nagyszabású evakuálásokat rendelt el az orosz katonák Pokrovszk felé történő előrenyomulása miatt, amelyet Oroszország el akar foglalni.

Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn azt mondta, hogy ez a szektor „a legnehezebb” és „a legfontosabb”, amelyre az orosz támadások döntő többsége zúdul.

Lelőtt HIMARS-lövedéket hatástalanítottak a kurszki atomerőmű közelében orosz tűzszerészek

Hatástalanították az orosz nemzeti gárda mérnökei öt kilométerre a kurszki atomerőműtől egy amerikai HIMARS sorozatvető rakétájának egy darabját, amely 180 fel nem robbant rombolóelemet tartalmazott – közölte szerdán a fegyveres testület sajtószolgálata.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden, miután felkereste a Kurcsatovban működő erőművet, ahol megmutatták neki a korábbi dróntámadások nyomait, kijelentette, hogy a létesítménynél „fennáll egy nukleáris incidens veszélye”.

„Egészében véve az a tény, hogy az atomerőműtől néhány kilométerre harci cselekmények zajlanak, nagy aggályokat és nyugtalanságot kelt a biztonsági rendszerrel kapcsolatban” – tette hozzá.

„A kurszki és a csernobili atomerőművet összevetni és egyenlőségjelet tenni közéjük szerintem túlzás. De azonos típusú reaktorokról beszélünk, amelyeket nem láttak el különleges védelemmel, és ez nagyon fontos. Ha bármilyen külső behatás éri a magot, amikor üzemanyag van benne, a következmények rendkívül súlyosak lesznek. Nem azt mondom, hogy ez egy második Csernobil lesz, hanem azt, hogy a következmények nagyon súlyosak lesznek” – mondta Grossi az RBK című lapnak.

Rámutatott: a kurszki atomerőmű esetében más a helyzet, mint például a zaporizzsjai vagy egyéb, más típusú reaktorokkal üzemelő erőművekében. Ezeket speciális kupola védi, amely „egy lezuhanó repülőgép becsapódását is kibírja”.

„Grossi látta az erőműre mért dróncsapások eredményét, felmérte, hogy ezek a csapások milyen fenyegetést jelenthetnek, és milyen potenciális veszélyt jelentenek, amely jelenleg is fennáll” – jelentette ki szerdán újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Nyilvánvaló okokból a NAÜ arra hivatkozik, nincs felhatalmazása arra, hogy kijelentse, kik a felelősek ezekért a csapásokért, de itt minden annyira nyilvánvaló, hogy természetesen nincsenek kérdések ebben a vonatkozásban. Az ukrán fél bűnössége a nukleáris veszély szításában több mint nyilvánvaló” – tette hozzá.

Zaharova azt hangoztatta, hogy fokozatosan és szisztematikusan kialakított „rendszerszintű problémáról” van szó, mert a Nyugat arra törekszik, hogy elhallgattassa a hasonló nemzetközi szervezetek alkalmazottait, „megakadályozva őket abban, hogy elmondják az igazságot, és megerősítsék a tényeket”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelentette be, hogy Ukrajna megkísérelt dróncsapást mérni a kurszki atomerőműre.

Az ukránok lelőttek egy orosz Szu–25-ös repülőgépet – videó

A lelőtt gép éppen támadást hajtott végre az ukrán csapatok állásai ellen.

Két héttel ezelőtt az ukrán védelmi erők lelőttek egy orosz Szu–34-es vadászbombázót az Orosz Föderáció Kurszk régiójában egy harci küldetés során – emlékeztet az eset kapcsán az RBK Ukraine. 

Kijev kérésére szerdán ül össze a NATO–Ukrajna Tanács

A NATO–Ukrajna Tanácsot tavaly hozták létre, hogy szorosabb koordinációt tegyen lehetővé a szövetség és Kijev között.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijev kérésére szerdára összehívja a NATO–Ukrajna Tanács ülését – közölte a katonai szövetség szóvivője. „Az ülést nagyköveti szinten tartják” – mondta a szóvivő, Farah Dakhlallah. „Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter várhatóan videókapcsolaton keresztül tájékoztatja a szövetségeseket a harctéri helyzetről és a kiemelt képességszükségletekről” – tette hozzá.

 – mondta Dakhlallah egy e-mailben küldött nyilatkozatában. „A NATO-szövetségesek jelentős támogatást nyújtottak Ukrajna légvédelmének, és elkötelezettek Ukrajna védelmének további megerősítése mellett” – tette hozzá.

Oroszország rakéta- és dróntámadásokat indított több ukrajnai régió ellen, és legalább öt ember meghalt – közölték kedden ukrán tisztségviselők, egy nappal azután, hogy Moszkva a háború során a legnagyobb légitámadást intézte szomszédja ellen.

Újabb olajraktár ég egy dróntámadás után a rosztovi területen

Vaszilij Golubev kormányzó szerint hajnali 3 óra körül négy UAV-t lőttek le a térségben. 

A támadás során két drón szállt az olajraktár területére. Tűz ütött ki – írta az Baza Telegram csatorna. Az Astra csatorna úgy tudja, hogy az Atlas kombinát, aminek telepe ég, az indulása óta olajtermékek tárolására szakosodott és az orosz hadseregnek is szállít kőolajtermékeket.

Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a légvédelmi rendszerek az éjszaka folyamán 12 ukrán drónt semmisítettek meg Voronyezs és Rosztov régió felett.

Több mint tizenötezren érkeztek kedden Magyarországra

Magyarország területére 2024. augusztus 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6058 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9936 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Pentagon: Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal

Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Oroszországgal, pusztán támogat egy országot, Ukrajnát, amelyet támadás ért – reagált az amerikai védelmi minisztérium szóvivője az orosz külügyminiszter-helyettes szavaira, amelyekkel az Egyesült Államokkal szembeni lépéseket helyezett kilátásba.

Az amerikai védelmi szóvivő megismételte, hogy Washingtonnak előzetesen nem volt tudomása az ukrán haderő benyomulásáról az Oroszországhoz tartozó kurszki régióba. Szavai szerint az amerikai fél jelenleg is szoros konzultációban van az ukrán partnereivel arról, hogy mit jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök szavai az ütközőzóna létrehozásáról, és arról is tartanak a megbeszélések, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban miként tudja támogatni az ukrán törekvéseket a szuverenitás megőrzésére és egy jövőbeli orosz agresszió megelőzésére.

Pat Ryder megállapította, hogy az amerikai álláspont változatlan, vagyis az amerikai biztonsági támogatás elemeit csak Ukrajna önvédelmére lehet felhasználni, aminek nem része a mélyen Oroszországba irányuló, nagy távolságú támadás.

Dél-koreai képviselő: Észak-Korea több mint 13 ezer konténert küldött feltételezhetően fegyverekkel Oroszországba

Észak-Korea több mint 13 ezer konténert küldött feltételezhetően fegyverekkel Oroszországba 2022 közepe óta a két ország között szorosabbá váló katonai kapcsolatok közepette – közölte Kang Desik dél-koreai kormánypárti képviselő kedden országa katonai hírszerzésének jelentésére hivatkozva.

A dél-koreai hadsereg az ukrajnai háború kitörése óta nyomon követi az Oroszországnak szánt észak-koreai fegyverszállítmányokat.

– áll a képviselő rendelkezésére bocsátott jelentésben.

Sin Vonsik dél-koreai nemzetvédelmi miniszter februárban újságíróknak nyilatkozva még mintegy 6700 Oroszországnak Észak-Koreából leszállított konténerről számolt be.

A dél-koreai hadsereg szerint Észak-Korea tüzérségi lövedékek, légvédelmi- és páncéltörő rakéták mellett egyéb fegyvereket is szállíthat Oroszországnak, amiért cserébe Phenjan technikai támogatást kap rakéta- és katonai műhold programjához. A hírszerzési jelentés ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Kim Dzsongün észak-koreai vezető tavaly szeptember 13-án az oroszországi Vosztocsnij űrközpontban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A rendezés lehetőségéről egyeztetett az orosz elnök és az indiai kormányfő

Az ukrajnai rendezés lehetőségéről egyeztetett telefonon kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök.

Modi a honlapján megjelent közlemény szerint tájékoztatta Putyint a múlt pénteki kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt a konfliktus politikai és diplomáciai úton való rendezésében. A Kreml arról adott ki tájékoztatást, hogy az orosz vezető ismertette elvi álláspontját a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik „destruktív vonaláról”.

A vezetők emellett elégedettségüket fejezték ki a két országnak a BRICS-csoporton belüli együttműködésével. Modi megerősítette, hogy részt szándékozik venni a tömörülés októberi kazanyi csúcstalálkozóján.

„A Nyugat lebeszéli Ukrajnát arról, hogy normális – emberi és általánosan elfogadott elveken alapuló – tárgyalásokat folytasson. Mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna folytassa az eszkalációt (.) Abban a reményben – most már egyre erősebb a gyanú ezzel kapcsolatban –, hogy elveszítjük az önuralmunkat, és valami olyat teszünk, ami lehetővé teszi a Nyugat számára, hogy – ahogy ők remélik – lecserélje a sakktáblát” – nyilatkozott.

„Ez nem fog sikerülni. El fogjuk érni a céljainkat, mégpedig úgy, ahogy Vlagyimir Putyin elnök úr mondta, hogy megfeleljen érdekeinknek, először is megmentve népünket, másodszor pedig megvédve azokat az embereket, akiket a kijevi fasiszta rezsim terroristának bélyegzett, akiket megfosztott az alapvető jogaiktól, beleértve a valláshoz, a vallásgyakorláshoz, a nyelvhez és sok máshoz való jogot. Ezért nem lehet bennünket provokálni” – tette hozzá.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államokra nézve sokkal súlyosabb következményekkel járhat majd a kurszki régió elleni támadásban való részvétel, mint amilyeneket eddig megtapasztalt. Az amerikai részességet az ukrán betörésben a diplomata ténynek nevezte.

„Washington eszkalációs kurzusa egyre kihívóbbá válik” – jelentette ki Rjabkov.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Moszkva nem hiszi el azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Kijev egyedül készítette elő a Kurszk megye elleni támadást. Arról is szólt egyebek között, hogy az SZVR és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tart fenn képviseletet Washingtonban és Moszkvában, és ha szerény mértékben is, de folyik információcsere a két szolgálat között, amit jónak nevezett.

A keddi eseményekről itt olvashat: