2024.08.30. 06:04
Többen megsebesültek az ukrajnai Szumi megyét ért éjszakai orosz támadásban
919. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Szumi, 2024. augusztus 14. Ukrán katonák az Oroszországgal határos északkelet-ukrajnai Szumi területen 2024. augusztus 14-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka
Fotó: Jevhen Maloletka
Az ukrán elnök menesztette a légierő parancsnokát
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken
menesztette Mikola Olescsukot, a légierő parancsnokát
- olvasható a döntésről kiadott elnöki rendeletben.
A menesztést egy nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy az ukrán légierő bejelentette: egy nagyobb orosz légitámadás visszaverése közben lezuhant egy F-16-os vadászgép és a pilóta életét vesztette. "Úgy döntöttem, hogy leváltom a légierő parancsnokát. Örökre hálás vagyok hadseregünk valamennyi pilótájának" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij esti videoüzenetében.
Az államfő nem indokolta a menesztést.
Az ukrán hadsereg vezérkara közölte, hogy átmenetileg Anatolij Krivonozska altábornagy látja el a parancsnoki feladatokat.
Az ukrán hadsereg egyelőre nem ismertette, hogy mi okozta a gép hétfői lezuhanását, csak annyit árult el, hogy akkor történt, amikor a vadászgép egy orosz célponthoz közelített. Olescsuk hétfőn arról beszélt, hogy az amerikai partnerek segítenek az incidens kivizsgálásában.
Kijev felszólította Mongóliát: vegye őrizetbe az Ulánbátorba látogató orosz elnököt a nemzetközi elfogatóparancs alapján
Az ukrán külügyminisztérium felszólította pénteken a mongol hatóságokat, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa alapján vegyék őrizetbe Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor szeptember elején Ulánbátorba látogat. A Kreml azonban közölte, hogy az orosz vezetés nem tart ettől az eshetőségtől.
Az ICC tavaly márciusban adott ki elfogatóparancsot Putyin ellen háborús bűncselekmények vádjával amiatt, hogy az orosz hatóságok ukrajnai gyerekek százait vitték el illegálisan Oroszországba a megszállt ukrán területekről.
Oroszország nem részes állama az ICC statútumának, és ezért nem ismeri el az ICC joghatóságát, és tagadja a vádat, politikai indíttatásúnak tartja.
Az elfogatóparancs kötelezi a Római Statútum 124 részes államát, közöttük Mongóliát, hogy vegye őrizetbe Putyint, és szállítsa őt Hágába bírósági tárgyalásra, amennyiben az orosz elnök az ország területére lép.
"Felszólítjuk a mongol hatóságokat, hogy tegyenek eleget a kötelező nemzetközi elfogatóparancsnak és szállítsák Vlagyimir Putyint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra" - írta a Telegramon az ukrán külügyminisztérium.
Előzőleg arra a kérdésre, hogy Moszkvát aggasztja-e Mongólia ICC-tagsága, Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője újságíróknak kijelentette:
"nem, nem aggódunk emiatt. Nagyon jó viszonyban vagyunk mongol barátainkkal".
Arra kérdésre, hogy tárgyaltak-e a mongol hatóságokkal az elfogatóparancsról, Peszkov kijelentette: "A látogatást, annak minden aspektusát nyilvánvalóan már megterveztük".
Vlagyimir Putyint szeptember 3-ra várják Ulánbátorba. Azóta, hogy a bíróság kiadta ellene az elfogatóparancsot, ez lesz az első látogatása olyan országban, amely részes állama a Római Statútumnak. Mongólia 2000-ben írta alá és 2002-ben ratifikálta a Római Jegyzőkönyvet.
Mongóliában Putyin amellett, hogy találkozik meghívójával, Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel, részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket a szovjet és a mongol hadsereg által a japánok felett 1939-ben a halhín-goli csatában aratott győzelem 85. évfordulójáról emlékeznek meg. Az orosz elnök legutóbb 2019-ben járt Mongóliában.
Josep Borrell: európai fegyverek oroszországi használatának engedélyezése nem jelenti háború indítását Oroszországgal szemben
Annak engedélyezése, hogy az uniós tagországok által Ukrajnának átadott fegyverek orosz területen található célpontok ellen is bevethetőek, nem jelenti azt, hogy az Európai Unió háborúba indulna Oroszországgal szemben - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, nem hivatalos ülését követően pénteken.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján közölte:
az átadott fegyvereket Ukrajna önvédelemre használhatja a nemzetközi jognak megfelelően, akár az agresszor, Oroszország területén is.
A fegyvertámogatással az Európai Unió megkönnyíti Ukrajna válaszát az orosz agresszióra, ez a válasz pedig megvalósulhat Oroszország területén is, a nemzetközi jognak megfelelően - mondta. Arról azonban minden ország maga dönt, hogy az általa biztosított fegyvereket Ukrajna használhatja-e orosz területen - hívta fel a figyelmet.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
A főképviselő kijelentette:
a katonai támogatás folytatása, beleértve a lőszerellátásra tett ígéret betartása elengedhetetlen.
Ezzel összefügésben emlékeztetett: az EU és a tagországok által biztosított katonai támogatás összege ez idáig mintegy 43,5 milliárd eurót tesz ki. Hozzátette: a felajánlott katonai eszközök átadásának zökkenőmentesnek kell lennie és a korábbinál gyorsabban kell teljesülnie.
Az ukrán katonák uniós kiképzésével kapcsolatban azt mondta, ennek koordinálására, és a hatékonyság érdekében központot kell létrehozni Kijevben. Közölte ugyanakkor, a szakminiszterek abban egyeztek meg, hogy a katonai képzési misszió munkájának Ukrajnához a lehető legközelebb kell megvalósulnia, de nem Ukrajna területén. Elmondta azt is, hogy a tanácskozás résztvevői megegyeztek abban is, hogy az EU kiképző missziója keretében 75 ezer ukrán katona kiképzését kívánják befejezni az év végéig. Eddig 60 ezer embert képeztek ki - tájékoztatott.
Elmondta, az EU egyetért az európai védelmi képességek fokozásának szükségességében, melyhez az európai védelmi ipar fejlesztésére van szükség. Ez kapcsolatban van az ukrajnai támogatás folyamatos biztosításával is - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Borrell kijelentette:
nincs európai ország, amelyik Oroszországot védelmezné.
Európa Ukrajnát védelmezi - húzta alá. Ezzel kapcsolatban közölte: a védelempolitika, ahogy a külpolitika is, "ha tetszik, ha nem", nemzeti hatáskörbe tartozik.
A főképviselő példaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert említette, aki - mint közölte - csütörtökön még Brüsszelben tárgyalt, pénteken már Oroszországba utazott. A tagországok képviselői "utazhatnak Moszkvába, vagy Pekingbe, ahova csak akarnak", ami nem jelenti azt, hogy esetleg Moszkvát védelmeznék - mondta. Egy feladatuk azonban van: lojalitás a közös uniós külpolitikához - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Három település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Novozselanne és Kosztyantinyivka, valamint a Harkiv megyei Szinykivka települést - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint
az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal 14 csoportos csapást mért ukrán energetikai létesítményekre, repterekre, üzemanyag- és fegyverraktárokra, dróngyártó műhelyekre, személyzet nélküli hajók tárolóhelyeire, valamint ukrán erők és külföldi "zsoldosok" ideiglenes telepítési pontjaira.
A Moszkvában közölt - az augusztus 24. és 30. közötti időszakra vonatkozó - összesítés csaknem 17 ezer főben nevezte meg a "különleges hadművelet" övezetében elesett és súlyosan sebesült ukrán katonák számát.
A tárca a héten Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy MiG-29-es repülőgépet, 17 harckocsit - köztük egy-egy amerikai Abrams és német Leopard tankot - 38 páncélozott harcjárművet, hat sorozatvetőt - beleértve egy amerikai HIMARS-t -, három ATACMS műveleti-harcászati rakétát, 31 HIMARS-rakétát, négy Tocska-U harcászati rakétát, 19 francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 311 légi és hat tengeri drónt. A pilóta nélküli repülőszerkezetek közül 127-et a "különleges hadművelet" övezetén kívül tettek harcképtelenné.
Az orosz statisztika szerint
a háború kezdete óta megsemmisített ukrán drónok száma meghaladta a 30700-at, a tábori lövegeké és aknavetőké pedig a 13800-at.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán több mint 380 embert és 22 páncélozott harcjárművet, köztük egy harckocsit veszítettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 7800 embert, 75 harckocsit, 36 gyalogsági harcjárművet, 64 páncélozott személyszállító járművet, 507 páncélozott harcjárművet, 235 gépkocsit és 53 tüzérségi löveget veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A cseh államfő szerint továbbra is megvannak a lehetőségek Ukrajna hatékonyabb támogatására
Megvannak még a lehetőségek Ukrajna hatékonyabb támogatására, az Oroszország elleni szankciók megerősítésére és az orosz ipar háborút támogató képességeinek meggyengítésére
– jelentette ki Petr Pavel cseh államfő pénteken Prágában. A 19. Globsec Fórum nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát megnyitó beszédében
Petr Pavel az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatására szólított fel, amely szerinte mindenki érdeke.
A biztonságpolitikai konferenciát az előző 18 évben Pozsonyban rendezték meg. Róbert Vass, a Globsec elnöke szerint a fórumot azért hozták át a rendezők Prágába, mert Pozsonyt már kinőtték, s az ottani háttér már nem bizonyult elegendőnek a rendezvény megtartására.
A háromnapos prágai Globsec konferencián, amely felett a cseh köztársasági elnök vállalt védnökséget, mintegy tíz államfő, kormányfő és húsz védelmi- illetve külügyminiszter vesz részt Európából, a Közel-Keletről és Délkelet-Ázsiából.
Petr Pavel szerint Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni, amelynek a kimenetele bizonytalan. Az idő akkor fog Ukrajnának dolgozni, ha az ország támogatói összefognak és leszűrik a konfliktus eddigi tapasztalatait. A béketárgyalásokhoz Ukrajna „hosszútávú és kiszámítható” támogatására van szükség.
Egyre nagyobb konfliktusokkal teli világban élünk. Ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló nemzetközi jogrend nemcsak a Nyugat, de az egész nemzetközi közösség számára előnyös
– vélekedett a cseh politikus.
Fotó: Michal Cizek / Forrás: AFP
Petr Pavel aláhúzta, hogy
a nyílt konfliktus mindenki számára katasztrófa. Ez Oroszországra is érvényes, amely biztosan gyengébb és sebezhetőbb, mint 2022 előtt.
Szerinte „jelenleg Kína van abban a helyzetben, hogy a legtöbbet teheti az ukrajnai konfliktus befejezése érdekében”.
Európának meg kell találnia az eszközöket saját védelmére és az esetleges támadók elrettentésére – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Petr Pavelt követően mondott beszédet többszáz résztvevő előtt. Leszögezte: éppen ezért azt tervezi, hogy az új Európai Bizottságban biztost nevez ki, aki az EU védelmével fog foglalkozni.
A béke nem csak azt jelenti, hogy nincs háború, hanem olyan elrendeződést is, amely lehetetlenné teszi a háborút – vélekedett Von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Közép-Európa nemcsak földrajzilag fekszik Európa szívében, hanem az Európai Unió jövője szempontjából is alapvető politikai és stratégiai jelentősége van. A térség országai többségének ellenállóképessége az orosz agresszió ellen tiszteletreméltó – szögezte le beszédében Ursula van der Leyen.
Az ukránok lőhették le az F–16-ost?
Elképzelhető, hogy baráti tűz szedte le a hétfőn Ukrajnában lezuhant F–16-ost
– írja az amerikai sajtóra hivatkozva a Magyar Nemzet.
Kijev egyelőre annyit közölt, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben, nem zárják ki, hogy:
- technikai hiba történt,
- a pilóta hibázott,
- baráti tűz szedte le a gépet.
Azt viszont siettek leszögezni, hogy bizonyosan nem az oroszok lőtték ki az amerikai vadászgépet.
Az esetről elsőként beszámoló The Wall Street Journal még arról írt, hogy a pilóta hibája okozhatta a bajt. A CNN-nek viszont már arról nyilatkoztak az ukránok, hogy nem erről volt szó – egyéb magyarázattal viszont adósak maradtak.
A teljes cikkért kattintson ide.
Hadköteles ukrán férfi holttestét találták meg a Tiszában
A holttestet a magyar rendőrök a Tiszában a magyar–ukrán határ közelében találták meg – írja a Kárpáthír-re hivatkozva a Magyar Nemzet.
A Munkácsi Határőrosztag sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a holttestre augusztus 26-án találtak rá a Tisza folyó partján járőrözés közben. Az elhunyt vizsgálatakor a helyszínen egy ukrán útlevelet találtak. Augusztus eleje óta ez már a harmadik eset, amikor úgy halt meg valaki, hogy megpróbált átkelni a Tiszán.
Korábban két vízbe fulladt férfit találtak az ukrán–román határszakaszon.
Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta ez a 41. eset, amikor a Tisza határán a munkácsi határőrosztag területén vízbe fulladt valaki, miközben megpróbált illegálisan átkelni a folyón – olvasható a cikkben.
A NATO-val való közvetlen katonai összecsapást jósol az orosz politológus
Az amerikai F–16-os repülőgépek alkalmazása az ukrajnai konfliktusban végső soron közvetlen katonai összecsapáshoz vezet a NATO és Oroszország között, írta Telegram-oldalán Szergej Markov orosz politológus, számolt be a lenta.ru -ra hivatkozva a Magyar Nemzet.
Markov elmondta, hogy a gépek NATO-országok repülőterein állomásozva, amerikai és brit fegyvereket használva, amerikai rádiónavigációs rendszerrel repülnek.
„Kiderült, hogy az ukránoknak csak területük lesz az F–16-os csatákban. Vagyis az F–16 a NATO közvetlen részvétele a háborúban” – zárta bejegyzését Markov.
A teljes cikket itt tudja elolvasni.
Többen megsebesültek az ukrajnai Szumi megyét ért éjszakai orosz támadásban
Legkevesebb kilencen megsebesültek az északkelet-ukrajnai Szumi megyében, amelyet Poltava megyével együtt a péntekre virradó éjszaka folyamán támadtak az orosz erők - közölték pénteken a helyi hatóságok.
A Szumit ért légicsapás tüzet okozott a városban, ezért a hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy maradjanak a házaikban, és zárják be az ablakokat.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Dnyipropetrovszki terület kormányzósága
Poltavában egy ipari létesítményt ért dróntámadás éjszaka, de Filip Pronin helyi kormányzó közlése szerint senki sem sebesült meg.
Az ukrán légierő pénteki jelentésében arról számolt be, hogy éjszaka az Oroszország által indított 18 drónból tizenkettőt megsemmisítettek öt ukrán régió fölött. További négy drón lezuhant ukrán területen. Az orosz hadsereg Iszkander-M rakétákat is bevetett az éjszakai támadásban - fűzte hozzá az ukrán légierő.
A kijevi vezérkar péntek reggeli helyzetjelentése szerint egy nap alatt több mint kétszáz összecsapásra került sor a fronton. A leghevesebb harcokat a kelet-ukrajnai Donyeck megyében fekvő Pokrovszk város környékéről jelentették.
Josep Borrell: az EU célja további 60 ezer ukrán katona kiképzése
Az európai uniós tagállamok védelmi miniszterei megvitatják, hogyan lehetne megerősíteni az ukrán katonák uniós kiképzési misszióját, a cél további 60 ezer katona kiképzése – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken Brüsszelben.
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI
A védelmi miniszterek informális tanácskozására érkezve Borrell elmondta az újságíróknak, hogy
kollegáival egy kijevi kiképzőközpont megnyitásáról is tárgyalnak, miközben a kiképzés jelenleg Lengyelországban és Németországban folyik.
Beszélni fogunk egy kijevi sejt nyitásának lehetőségéről, hogy fokozzuk a koordinációt az ukrán fegyveres erőkkel
– jelentette ki.
Azt is elmondta, hogy tárgyalnak az ukrajnai fegyverszállítások késlekedéséről, az uniós tagállamok miniszterei „megvizsgálják, hol tartanak kötelezettségvállalásaik teljesítése terén”.
Hangsúlyozta: az ukránok csak támogatással tudják sikeresen felvenni a harcot az orosz erőkkel, a kurszki hadművelet, „ez a merész, sikeres stratégiai akció”, is jól példázza ezt.
Mint mondta, Ukrajna az adományozott F–16-os vadászgépeket arra használja, hogy megállítsa Oroszország támadásait az ukrán városok ellen, mivel Moszkva célba vette az ukrán villamosenergia-rendszereket, hogy a télre sötétbe és hidegbe taszítsa az országot. Emlékeztett, arra hogy az EU szeretné, ha minden tagállam, amely fegyvert küldött Ukrajnának, feloldaná azok használatának korlátozását, de hangsúlyozta, hogy erről a tagországok maguk rendelkeznek.
Ezzel összefüggésben kijelentette: „nevetséges azt állítani, hogy a fegyverek orosz területen belüli használatának engedélyezése Moszkva elleni háborút jelent”.
Ukrajnát orosz területről támadják, és a nemzetközi jog szerint reagálhat a támadásokra, azokon a területeken, ahonnan csapást mérnek rá
– mutatott rá.
Borrell ugyancsak fontosnak nevezte az európai védelmi ipari termelés kapacitásának növelését. Szavai szerint már mintegy 700 ezer 155 milliméteres tüzérségi lövedéket gyártottak le, ami már közelít a célul kitűzött egymillió lőszerhez.
Iparunk növeli kapacitását, és továbbra is ragaszkodom ahhoz az elképzeléshez, hogy Ukrajna támogatásához figyelembe kell venni az orosz területeken belüli célzás lehetőségét. Senki sem akar háborúban állni Oroszországgal, mi csak Ukrajnát támogatjuk, amely egyenlő feltételekkel szeretne harcolni
– jelentette ki.
Svéd védelmi miniszter: Ukrajnának joga van a határain kívül is az önvédelemhez
Ukrajna önvédelemhez való jogát hangoztatta a svéd védelmi miniszter pénteken, az európai uniós tagországok védelmi minisztereinek informális találkozóját megelőzően Brüsszelben, leszögezve: a háborút az orosz fél kezdte, ezért az ukrán erőknek joguk van megvédeniük magukat az ország határain belül és azokon kívül is.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
Pal Jonson érkezési nyilatkozatában
nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az uniós tárcavezetők egyezségre jutnak a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajnán kívüli felhasználását illetően.
Emlékeztetett arra is, hogy
Svédország már négymilliárd svéd koronányi értékben küldött fegyvereket Ukrajnának, és további szállítmányokat tervez.
Az észt védelmi miniszter az ukrán kurszki offenzívát méltatta
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját méltatta, ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrán erők még mindig „egy kézzel harcolnak”, hozzátéve: reméli, hogy egyezség születik a nyugati fegyverek felhasználásával kapcsolatos területi korlátozások feloldásáról.
Kifejezte abbeli reményét is, hogy Magyarország felhagy az az Európai Békekeret keretében Ukrajnának szánt kifizetések blokkolásával. Hozzátette: azzal, hogy a védelmi miniszterek informális találkozóját Brüsszelben és nem Budapesten tartják, „üzenetet hordoz” Magyarország számára arra vonatkozóan, hogy ne akadályozza tovább a kifizetéseket.
Elmondta azt is, hogy az orosz csapatok várhatóan még az ősz előtt további támadásokat indíthatnak az ukrán infrastruktúra ellen, ezért – mint mondta – rendkívül fontos az ukrán katonák kiképzése.
Andris Spruds lett tárcavezető a tanácsülést megelőzően szintén hazájának Ukrajna iránti elkötelezettségét hangoztatta,
és aláhúzta: ha most nem költ Európa az ukránokra, akkor a jövőben sokkal magasabb árat fog fizetni. Hozzátette, hogy Lettország a maga részéről éves GDP-jének 0,25 százalékát költi Ukrajna támogatására.
Thomas Hitschler, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára érkezésekor hangsúlyozta: a legfontosabb Ukrajna folytatódó támogatása.
Közölte: a mostani ülésen megerősíti, hogy Németország továbbra is Ukrajna legnagyobb eszköztámogatója marad Európában. Németország emellett kiképzési feladatokat is ellát, a hatvanezres uniós célszám elérésének érdekében az év végéig tízezer ukrán katona kiképzését biztosítja az Európai Unió területén – tájékoztatott.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a tanácsülést megelőzően kijelentette: az elmúlt napok és hetek erőteljes orosz bombázásai megmutatták, hogy többet kell tenni Ukrajna védelmének támogatásának erősítéséért, és a segítséget a lehető leggyorsabban szükséges eljuttatni a megtámadott országnak.
Nem maradhatunk tétlenek. A nagy szavak helyett most nagy tettekre van szükség
– fogalmazott.
Az európai fegyverek orosz területen történő bevetésére vonatkozó kérdésre válaszolva a holland védelmi tárcavezető azt mondta: országa mindig is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van az öndédelemhez. Szavai szerint ez azt is jelenti, hogy az európai fegyvereket Ukrajna orosz területen is bevetheti, ha az az önvédelemhez szükséges.
Mindig is azt mondtuk, Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően cselekszik
– fogalmazott Brekelmans, majd hozzátette: országa nem tesz megkötéseket Ukrajna számára a fegyverek maximális hatótávolságára vonatkozóan. A célpontoknak azonban katonainak kell lenniük, a fegyverhasználatnak pedig a védelmet kell szolgálnia – tette hozzá a holland védelmi miniszter.
Antonio Tajani: Olaszország támogatja Ukrajnát, de nem áll háborúban Oroszországgal
Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül, de nem állunk háborúban Oroszországgal
– jelentette ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című napilapban megjelent interjúban pénteken azt indokolva, miért utasítja el, hogy Ukrajna orosz területen használja a Nyugattól kapott fegyvereket.
Antonio Tajani kijelentette, hogy Olaszország katonai, politikai és humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának.
Emlékeztetett, hogy kilenc fegyverszállítmányt küldtek, ezenkívül Róma a felek közötti békekonferencián dolgozik, és 2025 júniusában újjáépítési konferenciát tervez rendezni.
Ukrajnával vagyunk, feltételek nélkül (...), de nem állunk háborúban Oroszországgal. Mire adjunk felhatalmazást, Moszkva bombázására? És hol lennének ennek a határai?
– tette fel a kérdést Antonio Tajani.
Fotó: Riccardo Antimiani / Forrás: MTI/EPA/ANSA
Az olasz diplomácia vezetője Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő javaslatára reagált, aki szorgalmazta, hogy Ukrajna a nyugati országoktól szállított fegyvereket Oroszország területén használhassa.
Antonio Tajani ismételten nemet mondott erre az EU-tagországok külügyminisztereinek csütörtöki informális találkozóján.
Tajani kijelentette: nem érti, hogyan lehet megkérdőjelezni Róma álláspontját, amely teljes mértékben egyensúlyozott és felelősségteljes a háború első napjától.
Úgy vélte, „komolynak kell maradni, propaganda nélkül, elkerülve, hogy a helyzet bármilyen módon súlyosbodjon”.
Megjegyezte, hogy „Borrell a saját nevében beszél, és nem a tagállamok nevében, amelyeknek egyébként is eltérő a törvényhozásuk”, másrészt Borrell távozás előtt álló főbiztos.
Antonio Tajani elmondta, hogy az EU külügy- és védelmi miniszterei támogatják az olasz kezdeményezést, miszerint az Aspides európai tengeri misszió keretén belül nyújtsanak védelmet a Delta Sounion görög kőolajszállítónak, amely a Vörös-tengeren a jemeni lázadó húszik támadása alatt van. Tajani célnak nevezte meg a környezeti katasztrófa elkerülését, amelyhez a hajó megrongálása vagy elsüllyedése vezethet.
A Corriere della Serának adott interjúban Antonio Tajani – aki a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép párt vezetője is – biztosra vette, hogy Olaszország jelentős szerephez jut a következő Európai Bizottságban. Azt is megerősítette, hogy az olasz kormány Raffaele Fittót, jelenlegi EU-ügyi és a gazdasági helyreállításért felelős minisztert jelöli biztosként, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) politikusát.
Antonio Tajani reményét fejezte ki, hogy Raffaele Fittót a baloldali olasz ellenzék is támogatja, mivel Európában „számít, hogy a tagállamok megfelelő erővel bírjanak”. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi Európai Bizottság megalakulásakor, 2019-ben az olasz balközép biztosjelöltjét, Paolo Gentilonit a jobbközépet vezető Silvio Berlusconi, a FI korábbi elnöke is személyesen támogatta Brüsszelben.
Ukrajna erdőtüzet jelentett a csernobili zónában
A hírt Szlavutics város önkormányzata jelentette – a településen a csernobili atomerőmű sok dolgozója él.
Telegram közösségi oldalon ismertetett közleményben a helyi tűzoltóságra hivatkozva azt írták: a térségben terjengő füst és az égésszag összefügg azzal, hogy a Csernihivi terület északi járásaiban ég a tőzegláp, valamint erdőtűz keletkezett a csernobili zónában.
A hatóságok nem közölték a tűzzel érintett terület méretét és a tűz okát. Ugyanakkor Szlavutics lakosainak azt tanácsolták, hogy korlátozzák a szabadban való tartózkodást, különösen a reggeli órákban, amikor a füst jelenléte a levegőben a legintenzívebb.
A múlt század végén véglegesen leállított csernobili atomerőmű körül az 1986-os nukleáris katasztrófát követően, amely a Szovjetunió területén több mint 200 ezer négyzetkilométeren radioaktív szennyeződéséhez vezetett, 30 kilométeres zárt övezetet hoztak létre. Harminc évvel később, 2016-ban rezervátumot létesítettek a növény- és állatvilág megőrzése, valamint a hidrológiai rendszer stabilizálása, a sugárszennyezett területek rehabilitációja érdekében és tudományos kutatások végzésére. A rezervátum területe mintegy 227 ezer hektár, a zárt övezet kétharmadát teszi ki.
Idén márciusban az ukrán belügyminisztérium arról számolt be, hogy a csernobili rezervátum határ menti területének egy részét erődítmények építésére fogják kijelölni.
Lengyel kormányfőhelyettes: Ukrajna nem léphet be az EU-ba a volhíniai mészárlás ügyének rendezése nélkül
Az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU) – jelentette ki pénteken Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.
Az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó tárcavezető a lengyel közszolgálati rádióban az ukrán külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált. Dmitro Kuleba Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel együtt az északkelet-lengyelországi Olsztynban egy pódiumbeszélgetésen vett részt, ahol a közönség soraiból feltett, a volhíniai mészárlás (lengyelül Wolyn) áldozatait rejtő tömegsírok 2017-ben leállított feltárását érintő kérdésre adott válasza több negatív reakciót váltott ki Lengyelországban.
Kuleba válaszát Kosiniak-Kamysz is elfogadhatatlannak nevezte.
Az áldozatok exhumálása és a róluk való megemlékezés nélkül „szó sem lehet Ukrajna belépéséről az EU-ba” jelentette ki.
Ez nem történelmi kérdés, ez a máig fájó seb begyógyításának kérdése
– hangsúlyozta.
Fotó: Art Service / Forrás: MTI/EPA/PAP
Hozzáfűzte: a témáról a kormánykoalíciót képező Lengyel Parasztpárt parlamenti képviselőjeként, nem pedig kormányfőhelyettesként és miniszterként nyilatkozik.
Kuleba Olsztynban a volhíniai mészárlásról szólva a lengyel kommunista hatóságok által 1947 tavaszán végrehajtott Visztula-akcióra utalt. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre.
Az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott: a Visztula-akció során az ukránokat „kényszerrel telepítették át ukrán területekről”.
Ha ma elkezdenénk a történelemben ásni (...), nagyon mélyen belemehetnénk a múlt eseményeibe, és egymás szemére vethetnénk azokat a rossz dolgokat, amelyeket a lengyelek az ukránokkal, az ukránok pedig a lengyelekkel szemben elkövettek
– jelentette ki.
Elmondta: a volhíniai exhumálásról beszélt Radoslaw Sikorskival. Mint mondta, a művelet folytatásával „nincs probléma”, de Kijev kölcsönösséget, az ukránokról való megemlékezést vár el Varsótól.
A kétoldalú kapcsolatokat nem uralhatják az érzelmek, „a történelmet hagyjuk meg a történészeknek, együtt a jövőt építsük” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Radoslaw Sikorski szerdán az olsztyni pódiumbeszélgetés után a PAP hírügynökségnek elmondta:
Foglalkozhatunk a múlttal, ami fontos, áldozatainknak keresztény temetés jár, de sajnos képtelenek vagyunk feléleszteni őket.
Más megközelítés szerint a közös jövő építésére lehet összpontosítani, „úgy, hogy a társadalmainkban ne éledjenek újra a múlt démonai, és a közös ellenség ne veszélyeztessen minket a jövőben”. Hozzátette: ő a másik megközelítés híve.
Megerősítette: a volhíniai téma „a kétoldalú kapcsolatokban problémát jelent", amelyet Ukrajna "remélhetőleg a Lengyelország által nyújtott segítségért járó hála szellemében old majd meg”.
Csütörtökön a kijevi külügyi tárca nyilatkozatot adott ki, mely szerint „az ukrán területeket” említő olsztyni kijelentésével Kuleba Lengyelország azon területeire gondolt, „ahol az ukránok zárt közösségben éltek”. Hangsúlyozták: Kuleba ezzel nem fejezett ki területi igényt Lengyelországgal szemben.
Több mint huszonháromezren érkeztek csütörtökön Magyarországra
Magyarország területére 2024. augusztus 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7579 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 15602 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 77 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kijev szerint orosz légitámadás idején lezuhant egy Ukrajna által használt F-16-os vadászgép
Lezuhant egy Ukrajna által használt F–16-os vadászrepülőgép hétfőn, amikor orosz légitámadások idején a célpontjához közeledett – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg.
Ez volt az első ilyen veszteség, amióta az amerikai gyártmányú gépek Ukrajnába érkezését augusztusban megerősítették.
A gép lezuhant, a pilóta meghalt, amikor orosz légitámadások idején az F-16-os a célpontjához közeledett
- írta az ukrán hadsereg vezérkara a Facebookon közzétett közleményében.
"Az F-16-osok "nagy hatékonyságot tanúsítottak", és négy orosz robotrepülőgépet lőttek le.
Az egyik repülőgéppel elvesztettük a kapcsolatot, amikor egy újabb célpont felé közeledett. Később kiderült, hogy a gép lezuhant, a pilóta pedig meghalt
– áll a közleményben.
Ukrajna nem közölt adatokat F-16-os flottája nagyságáról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 4-én megerősítette, hogy az ukrán pilóták elkezdték a repülést az F–16-osokkal, amit mérföldkőnek nevezett a 29 hónapja indított orosz invázió elleni harcban.
Az elnök kedden azt mondta, hogy az F–16-osokat előző nap egy nagyobb, több mint 200 rakéta és drón bevetésével az energiaszektor ellen végrehajtott orosz támadás kivédésére vetették be.
A hétfői repülőszerencsétlenség feltehetően nem orosz támadás következménye, a lehetséges okot - a pilóta hibájától a gép meghibásodásáig - még mindig vizsgálják - közölte egy amerikai védelmi tisztségviselő.
Párizs és London szerint létfontosságú Ukrajna támogatásának folytatása
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki párizsi találkozóját követően kijelentette, hogy Ukrajna védelmének és biztonságának garantálásához elengedhetetlen, hogy addig támogassák Kijevet, amíg szükséges.
A brit kormányfő szerda este érkezett Párizsba a paralimpiai játékok megnyitó ünnepségére.
A két ország vezetője "egyetértett abban, hogy elengedhetetlen az ukránok támogatásának folytatása mindaddig, amíg szükséges az ország és az egész kontinens védelmének és biztonságának szavatolásához"
- olvasható a francia elnöki hivatal által a találkozót követően kiadott közleményben.
Az Élysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron és Keir Starmer megvitatta a közel-keleti helyzetet, és ígéretet tettek arra, hogy folytatják a párbeszédet a térség vezetőivel annak érdekében, hogy minden felet a feszültség csökkentésére szólítsanak fel. Megismételték a gázai tűzszünetre vonatkozó felhívásukat is.
A francia elnök és a brit kormányfő "az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti viszony kilátásairól" is tárgyalt, mivel a múlt hónapban hivatalba lépett munkáspárti Keir Starmer az EU-val való kapcsolatok javítását az ország gazdasági növekedésének fellendítésére irányuló erőfeszítései középpontjába helyezte.
Emmanuel Macron és Keir Starmer már júliusban találkozott egymással a NATO washingtoni csúcstalálkozóján, majd az Európai Politikai Közösség angliai csúcstalálkozóján, augusztus 9-én pedig telefonon beszéltek egymással.
Aljakszandr Lukasenka: fehérorosz katonák nem fognak az ország területén kívül harcolni
Fehérorosz katonák nem fognak az ország területén kívül harcolni - közölte csütörtökön a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető.
A fehérorosz elnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban jelentette ki ezt. Fehéroroszország politikája ebben a kérdésben teljesen világos és tisztességes - hangsúlyozta. "Valósággal rosszul voltam, amikor olvastam a világsajtóban az összefoglalókat, amelyek különböző dolgokat állítottak rólam. Azt mondják, hogy képes vagyok parancsot kiadni más országba történő behatolásra, és ezt a parancsot teljesítik" - fogalmazott Aljakszandr Lukasenka.
Nem adtunk ki parancsot és nem is fogunk Fehéroroszországon kívüli harcra parancsot adni. Csak akkor fogunk harcolni, ha valaki rossz szándékkal jön hozzánk. Ennyi az egész
- emelte ki a fehérorosz vezető.
Az ukrajnai háború 2022. februári megindításakor orosz erők Fehéroroszország területéről is átlépték Ukrajna határát.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
