2024.08.20. 08:34
Moszkva szerint a kijevi vezetés az Ukrán Ortodox Egyház betiltásával polgárai millióit gyalázta meg
909. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Jurij Szavcsuk ukrán történész, a II. világháború ukrán története kijevi múzeumának igazgatója egy golyó lyuggatta útjelző táblával az Ukrajnával határos oroszországi Kurszki területen fekvő Szudzsában 2024. augusztus 16-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Az orosz külügyminisztériumba kérették az amerikai ügyvivőt amerikai újságírók provokatív tettei miatt
A moszkvai külügyminisztériumba kérették az amerikai ügyvivőt, hogy tiltakozzanak amerikai újságíróknak a Kurszki területen véghezvitt provokatív tettei miatt - közölte kedden a tárca.
A külügyminisztériumban közölték Stephanie Holmesszal, hogy a riporterek illegálisan lépték át a Kurszki terület határát, ahol az ukrán erők két hete betörtek, és Oroszország felelősségre kívánja vonni őket.
"Az orosz külügyminisztériumba augusztus 20-án bekéretett amerikai ügyvivőnek kifejeztük határozott tiltakozásunkat az amerikai riporterek provokatív tette miatt, akik törvénytelenül hatoltak be a Kurszki területre, hogy propagandacélból tudósítsanak az ukrajnai rezsim bűncselekményeiről, valamint azok miatt a megnyilvánuló tanújelek láttán, amelyek szerint az ukrán haderőt egy amerikai magánhadsereg támogatta az Oroszországi Föderáció területére történő betöréskor" - közölték a tárcánál.
A közlemény szerint a hasonló lépések - amelyek ellentétesek Joe Biden amerikai elnök kormányzatának azon állításaival, amelyek szerint nincs közük az ukrán neonácik Oroszország elleni támadásához -, nyilvánvalóan bizonyítják, hogy az Egyesült Államok mint a konfliktus közvetett résztvevője, támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rosszindulatú szándékait.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma kedd délután közölte, hogy több mint ötszáz ember hagyta el Kurszk veszélyes területeit az elmúlt huszonnégy órában. Az ukrán támadás kezdete óta összesen 122 ezer embert menekítettek biztonságos övezetekbe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azzal vádolta meg az ukránokat, hogy destabilizálni akarják az országot, és terroristákhoz hasonlította őket.
"Megbüntetjük a bűnözőket. Efelől nem lehet kétség" - jelentette ki.
Moszkva: a kijevi vezetés a kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház betiltásával polgárai millióit gyalázta meg
A kijevi vezetés, élén Volodimir Zelenszkij elnökkel a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltásával polgárai millióinak vallását gyalázta meg saját politikai céljai érdekében - jelentette ki kedden Gennagyij Aszkaldovics, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vallásszabadság-ügyi különmegbízottja.
Zelenszkij rezsimje újfent megerősítette diktatórikus jellegét, készségét arra, hogy elárulja a legszentebbet, meggyalázva több millió polgártársa vallását saját politikai céljai érdekében
- hangsúlyozta Aszkaldovics.
Az orosz különmegbízott szerint a kijevi vezetés ezzel elmélyíti az ukrán társadalom megosztottságát "szándékosan lerombolva a nekünk testvéri ukrán nép pravoszláv hívőinek évszázados szellemi alapjait".
Aszkaldovics történelmi bűncselekményről szólva kijelentette, hogy Oroszország határozottan elutasítja az UPC betiltását, és felszólít minden "nem közömbös embert", hogy szálljon szembe az "állami önkénnyel".
Az ukrán parlament által kedden elfogadott törvény megnyitja az utat a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház betiltásához.
Az ukránok többsége ortodox keresztény, de az ortodox közösség két külön egyházra esett szét: az egyik Moszkva fennhatóságát ismeri el, a másik pedig független, amelynek Konstantinápoly 2019-ben megadta az úgynevezett autokefál státust.
Az ukrán vezetők bujtogatással vádolták meg a Moszkva fennhatóságát elismerő UPC-t, arra hivatkozva, hogy az ukrajnai háború kitörése után oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
A kedden megszavazott törvénytervezet kitiltja ukrán területről az orosz ortodox egyházat, egy kormánybizottság pedig listát állít össze ennek "leányszervezeteiről", amelyeknek a működését nem engedélyezik tovább. A lista fő célpontja a nyilatkozatok szerint az UPC lesz. A betiltásokról bíróság dönt majd.
A jogszabályt még Zelenszkijnek is alá kell írnia, és ő már a hónap elején azt mondta, az intézkedés célja "Ukrajna szellemi függetlenségének erősítése". Kedden az államfő üdvözölte a törvény elfogadását.
Az FSZB őrizetbe vett egy árulással vádolt tudóst
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden bejelentette, hogy őrizetbe vett egy árulással vádolt tudóst, aki Ukrajnának dolgozott.
A szolgálat tájékoztatása szerint a férfit azzal vádolják, hogy úgynevezett túlterheléses, DDoS módszerű támadással akarta megbénítani Oroszország kulcsfontosságú informatikai infrastruktúráját.
Az FSZB szerint a tudós kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az ukrán biztonsági szolgálat képviselőivel, majd az ukrajnai "különleges katonai művelet" megindítását követően DDoS-támadásokat indított az Oroszországi Föderáció kulcsfontosságú létesítményei ellen azzal a céllal, hogy károkat okozzon Oroszország információs biztonságának. Ezenfelül információkat gyűjtött orosz katonákról és a haditechnikai eszközök mozgásáról, s pénzt is küldött az ukrán hadseregnek - tette hozzá a szolgálat.
Az FSZB szerint a gyanúsított beismerő vallomást tett.
A politikai hírekkel foglalkozó Osztorozsno, Novosztyi nevű Telegram-csatorna szerint Artyjom Horosilov fizikusról van szó, akiről a Ria Novosztyi orosz hírügynökség korábban azt írta, hogy 2023 decemberében elkövetett DDoS-támadások miatt vették őrizetbe.
Orosz védelmi miniszter: három új harccsoportot hoztak létre a határkerületek védelmére
Oroszország három új harccsoportot hozott létre Ukrajnával közös határrégióinak védelmére - jelentette be kedden Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a határterületek katonai biztonságának kérdéseivel foglalkozó koordinációs tanács ülésén.
A harccsoportokat a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekről nevezték el.
Belouszov egyben hangsúlyozta, hogy
a határterületek biztonságáról legfontosabb döntéseket személyesen hozza meg.
Az orosz védelmi tárca keddi hadijelentésében közölte, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége Kurszk megyében 4130 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 58 harckocsit, 27 gyalogsági harcjárművet, 50 csapatszállítót és 299 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint a különböző frontszakaszokon az utóbbi egy napban az ukrán hadseregnek 2250 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban, közülük 350-en a Kurszkban harcoló ukrán alakulatokból.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg több lőszer- és üzemanyagraktárt és tüzérségi eszközt, valamint 10 HIMARS rakétát, továbbá 31 drónt.
A tárca közölte azt is, hogy orosz erők ellenőrzése alá került a Toreck agglomerációjához tartozó, fontos stratégiai csomópontnak számító Nyu Jork (oroszul: Novgorodszkoje) település.
Ukrán főparancsnok: Moszkva közel tízezer rakétát vetett be a háború kezdete óta
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában - jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján.
Közölte azt is, hogy az orosz határon két hete áthatoló ukránok már 28-35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen, és 93 települést foglaltak el.
Hozzátette: Oroszország újabb csapatokat vezényel a térségbe, hogy megerősítse állásait.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a keleti frontvonalra látogatott el, és megállapította, hogy a stratégiai fontosságú logisztikai csomópontnak számító Donyeck megyei Pokrovszknál és a közeli Toreck közelében különösen "nehéz a helyzet".
Az ukrán hadsereg vezérkara hozzátette, hogy Toreck közeléből csak kedden 14 összecsapást jelentettek az orosz erőkkel és további 34-et a pokrovszki szektorból.
Zelenszkij kedden látogatást tett Kropivnyickij egyik ipari létesítményében is, és egyebek között arról beszélt, hogy egyensúlynak kell lennie a csapatok mozgósítása és a háború megtépázta gazdaság működtetése között.
Az elnök szerint az üres munkahelyek betöltése létfontosságú eszköze a katonák bérezésének, illetve annak, hogy finanszírozni tudják Ukrajna védelmi erőfeszítéseit.
Kijev az idei költségvetésben 40 milliárd dollárt - a kiadások megközelítőleg felét - katonai célokra szánja.
Irina Herascsenko képviselő arról számolt be, hogy az ukrán parlament kedden jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint mentességet kapnak azok az először szökni próbáló katonák, akik a bírósági eljárás végéig visszatérnek az állomáshelyükre.
Nem közvetlenül Moszkvával tárgyalna a békéről Ukrajna
Nem közvetlenül Moszkvával ülne tárgyalóasztalhoz az ukrán vezetés az orosz–ukrán háború lezárása érdekében, inkább egy a fekete-tengeri gabonamegállapodásokhoz hasonló konstrukciót látnának szívesen.
Tárgyalást kezdene Ukrajna a békéről, azonban nem közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a Politico brüsszeli hírportál. A kijevi vezetés azt szeretné, ha Oroszország és Ukrajna külön-külön jutna megállapodásra a közvetítőkkel, hasonlóan ahhoz, ahogy a fekete-tengeri gabonamegállapodások ügyében is történt.
A 2022 nyarán született egyezséget az ENSZ és Törökország segítségével sikerült tető alá hozni, akik külön tárgyaltak a két háborús féllel. Kijev és Moszkva közvetlenül nem egyeztetett egymással.
Abban, hogy az ukránok épp most kezdik szorgalmazni a béketárgyalást, szerepe lehet az Oroszország kurszki régiójába történt betörésnek is, amelytől Kijev azt reméli, hogy erősíti a tárgyalási pozícióját.
Úgy tűnik azonban, hogy Moszkvában épp az ellenkező hatást váltotta ki az ukránok akciója.
Milyen tárgyalásokról beszélhetünk olyan emberekkel, akik válogatás nélkül támadják a polgári lakosságot és a polgári infrastruktúrát, vagy megpróbálják veszélybe sodorni az atomerőműveket?
– idézte Vlagyimir Putyint a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az ukrán politikusok ennek ellenére bíznak abban, hogy a fekete-tengeri modell sikerrel járhat. Erre utal Andrij Jermaknak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnökének az Evropejszka Pravda részére adott interjúja, amely szerint munkacsoportokat állítottak fel, hogy kidolgozzák egy lehetséges megállapodás részleteit és határidőit. Ugyanezt erősítette meg a Politicónak két név nélkül nyilatkozó magas rangú ukrán tisztségviselő.
Oroszország azonban az ukrán békeformulát már korábban elfogadhatatlannak nevezte.
A két fél álláspontja közti, áthidalhatatlannak tűnő távolság ellenére Törökország a jelek szerint ismét szívesen lépne fel közvetítőként.
Nem fogunk visszariadni attól, hogy további erőfeszítéseket tegyünk – fogalmazott még júniusban az ország külügyminisztere, Hakan Fidan.
Cseh elnök: Ukrajna NATO-csatlakozásának nem feltétele, hogy egész területét ellenőrizze
Ukrajna belépésének a NATO-ba nem kell, hogy feltétele legyen az orosz agresszió ellen küzdő ország egész területének ellenőrzése - jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amely a Novinky.cz hírportálon és a Právo című független cseh baloldali napilapban jelent meg kedden.
Precedensként a cseh államfő az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel.
A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott.
Petr Pavel azzal számol, hogy Ukrajna a következő években tárgyalni fog a békéről Oroszországgal. A megállapodás az elnök szerint azt jelenthetné, hogy Moszkva hosszú távon ellenőrzése alatt tartaná az általa megszállt ukrán területeket anélkül, hogy a határváltoztatást a demokratikus országok elismernék.
"Úgy vélem, nem elengedhetetlen feltétel (a NATO-tagság szempontjából) a teljes terület ellenőrzésének felújítása. Amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezeket a határokat ideiglenesnek ismerhetjük el, és Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba" - jelentette ki Petr Pavel az interjúban.
A cseh elnök erre a megoldásra precedenst a történelemben lát.
"Nézzük meg például Németországot. Németország (a II. világháború után) ketté lett osztva, de ezt a felosztást nem minden nyugati állam fogadta el. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba" - fejtette ki a cseh politikus.
Azt gondolom tehát, hogy technikailag és jogilag is van megoldás olyan módon lehetővé tenni Ukrajnának a NATO-ba való belépést, hogy a NATO ne kerüljön konfliktusba az Oroszországi Föderációval
- mutatott rá a cseh államfő az interjúban.
Fotó: Szergej Supinsky / Forrás: AFP
Ukrajna már több mint 900 napja védekezik az orosz agresszió ellen. Oroszország megszállás alatt tartja Ukrajna területének egy részét. Az ukránok az utóbbi két hétben a Kurszki régióban orosz területeket foglaltak el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a cél, hogy ezzel korlátozzák az orosz támadásokat Ukrajna területén.
Ukrán katonák vallották be, hogy értéktelen a kurszki előrenyomulás az oroszok ellen
Ukrajna az orosz terület megszállásával arra akarta kényszeríteni Putyint, hogy vonja ki katonáit Kelet-Ukrajnából. Csakhogy az ukrán hadsereg még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, amelyekkel egy évvel ezelőtt – erről beszéltek a német sajtónak ukrán katonák.
A Die Welt német lap nemrég egy ukrán egységet kísért a donbászi harcokban. A katonák arra panaszkodtak, hogy még mindig nagy problémákkal kell megküzdeniük. A kurszki területen történt ukrán előrenyomulás nagy port vert fel a nyugati sajtóban, mondván, hogy eljött az orosz–ukrán háború fordulópontja. Az orosz drónok jelenléte azonban még mindig túlságosan veszélyessé teszi a műveletet. Andrij, egy ukrán katona arról beszélt a sajtónak, hogy hónapok óta problémájuk van ezzel, ráadásul az orosz repülőgépek száma óriási mértékben megnőtt.
És mivel az égbolt annyira nyitott és védtelen, az oroszok azt csinálhatnak, amit akarnak
– vallotta be az ukrán katona.
Andrij egysége a donyecki régióban állomásozik, ahol a kijevi csapatokat az év eleje óta lassan visszaszorítják. Ennek egyik fő oka a fegyverhiány mellett a katonahiány. Putyin egységei mindössze tíz-tizenöt kilométerre vannak a stratégiailag fontos Pokrovszk városától. A kurszki ukrán előrenyomulással az volt a cél, hogy Oroszország csapatokat vonjon ki Kelet-Ukrajnából, és ezzel enyhüljön a nyomást ezen a fronton – mondják az ukránok, akik ugyanakkor elismerték azt is, hogy ennek egyelőre semmi jelét nem látják. Oroszország növelte a nyomást a donbászi fronton.
A Kreml eddig többek között a Harkovi területről és Kalinyingrádból küldött egységeket az orosz határvidék megerősítésére. Ha azonban a moszkvai csapatoknak nem sikerül ellenőrzés alá vonniuk a kurszki helyzetet, a hadsereg vezetésének át kell gondolnia a stratégiáját.
Az ukránok másik nagy gondja az, hogy a különböző frontokon eltérő mértékű hiánnyal rendelkeznek az orosz erőkhöz képest.
Az oroszoknak csak háromszor olyan erősnek kellene lenniük az offenzívában, mint nekünk, de kiderült, hogy egyes helyeken hét-nyolcszor annyi katonájuk van, mint nekünk. Nincs időnk arra, hogy mindet megöljük
– mondta Andrij.
Oroszország naponta mintegy tízezer lövedéket tud kilőni, Ukrajna csak kétezret – igaz, a Donyecki területen lévő katonák szerint a helyzet sokat javult tavasz óta. Egy másik probléma azonban továbbra is megoldatlan a lőszerrel kapcsolatban. Sok lövedék nem felel meg az európai szabványoknak, így például nem minden lövedéket tudnak felhasználni a fronton lévő fegyverekhez.
Az orosz csapatok Iszkander-K cirkálórakétákat lőttek ki Kijevre augusztus 20-án reggel
Előzetes adatok szerint senki sem sérült meg, és jelentősebb anyagi kárról sem érkeztek hírek.
Az ukrán fővárost északi irányból támadták - közölte a KGBA. Ezt megelőzően azt jelezték, hogy két rakétát indítottak az oroszországi Kurszki területről. Ez volt az ötödik orosz rakétatámadás a város ellen augusztus folyamán - írj a zn.ua.
Az ukrán légvédelem minden orosz célpontot megsemmisítettek. Éjszaka az oroszok Shahed 131/136 típusú támadó drónokkal támadták a várost, amelyeket a légvédelem szintén lelőtt - áll a zn.ua tudósításában.
Több mint tizenötezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Az ukrán-magyar határszakaszon 7762-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7454-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
A hétfői eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
