Kijev a tiltás ellenére nyugati fegyvereket vetett be orosz területen

Öt frontszakaszról számolt be előrenyomulásról az orosz védelmi minisztérium

Hatból öt frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. 

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint 

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy-egy személyzet nélküli hajót, repülőgép-felszerelést, katonai üzemanyagot tároló raktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, öt harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai Paladin és lengyel Krab önjáró, valamint egy amerikai M777-es és egy francia TRF-1-es vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légi bombát, két amerikai HARM radarelhárító rakétát, Grad és Vilha sorozatvetők kilenc rakétáját, továbbá 31 drónt. 

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a sajtónak nyilatkozva szerdán azt javasolta, hogy 

Az Ukrajnából száműzött és állampolgárságától megfosztott Viktor Medvedcsuk volt ukrán ellenzéki politikus, a Másik Ukrajna mozgalom tanácsának elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán elnök mandátumának lejárta miatt - május 21-étől - nincs aki Ukrajna nevében a békéről tárgyaljon.

Ukrán vezérkar: az orosz erők részleges sikereket értek el Donyeck megyében

Az orosz csapatok intenzíven támadják az ukrán védőket a Donyeck megyei Pokrovszknál, 25 támadást hajtottak végre, és egyes területeken részleges sikereket értek el - írta az ukrán vezérkar szerdán az előző napi harci helyzetet ismertetve.

– fogalmazott közleményében a kijevi katonai vezetés. Kiemelte, hogy kedden 110 katonai összecsapás volt a frontvonalakon.

„Az orosz megszállók megpróbálják kihasználni az állomány- és felszerelésbeli, valamint a légi támogatás terén meglévő fölényüket” – tette hozzá a vezérkar. Közölte, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők három rakéta- és 38 légicsapást hajtottak végre Ukrajna területén, és 435 kamikaze drónt vetettek be, emellett 2849 támadást hajtottak végre az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen különféle fegyverekkel.

A vezérkar legfrissebb, szerdán közzétett adatai szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta hozzávetőleg az 505 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 37 tüzérségi rendszert és 28 drónt.

Az ukrán légierő jelentette, hogy az éjjel Ukrajnát támadó 14 orosz Sahíd drónból 13-at a levegőben megsemmisített. Illja Jevlas, a légierő szóvivője az Ötös tévécsatorna műsorában elmondta, hogy az utóbbi napokban több Szu-34-es és Szu-35-ös orosz vadászbombázó repülőgépet rögzítettek, amelyek Ukrajna légterében köröznek, és közben a harkivi régiót bombázzák. Hozzátette, hogy jelenleg leghevesebben a kelet-ukrajnai harkivi régiót támadják az ellenséges erők, nemcsak légibombákkal, hanem Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel is.

Vjacseszlav Csausz, a kijevi területtel szomszédos, északi Csernyihiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz csapatok aknavetőkkel lőtték a régiót, aminek következtében egy civil meghalt.

Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó arról adott hírt, hogy a régióban lévő Szelidove városában a mentők egy 13 éves tinédzser holttestére bukkantak, akivel együtt kettőre nőtt a települést ért orosz támadás halálos áldozatainak száma. A legfrissebb adatok szerint egy nap alatt négy helyi lakos vesztette életét, és 14 sérült meg egy nap alatt a megyét ért orosz támadásokban – tette hozzá a kormányzó.

Szerhij Liszak, a donyecki régióval szomszédos Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy délután az orosz csapatok nehéztüzérséggel lőtték és drónokkal támadták Nyikopol városát, aminek következtében két ember meghalt, két másik pedig megsebesült.

Több ukrajnai börtönben kínzásokat lepleztek le a hatóságok

Ukrajna több börtönében lepleztek le kínzásokat a hatóságok, köztük elsőként az ország keleti részében, Poltava megyében lévő bozskovei javítótelepen, amelynek négy tisztségviselőjét már meg is gyanúsították a bűncselekmény elkövetésével – hozta nyilvánosságra szerdán az Állami Nyomozó Iroda (DBR) és a főügyészség.

Az újonnan érkező rabokat addig verték, amíg meg nem törték akaratukat, és minden utasítást szó nélkül végre nem hajtottak – írta a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében a DBR. Egy elítélt közel egyórás kínzásának tényét 2022 februárjában dokumentálták. Mindezt állandó pszichológiai nyomás kísérte – fűzte hozzá a nyomozóiroda. Ebben az ügyben a nyomozás 2023 januárjában kezdődött.

Megállapították, hogy a telepre érkezés pillanatától kezdve minden elítélt beavatási rituálén esett át, amelynek során az újonnan érkezett elítélteket a padló megalázó módon való tisztítására kényszerítették, és ezt a folyamatot videokamerával rögzítették. Ha megtagadta, kínzásnak vetették alá: kézzel, lábbal, gumibottal különböző testrészein ütlegelték. Egyebek mellett a hatóságok dokumentálták azt, hogy az egyik elítéltre több mint kétszáz ütést mértek.

A nyomozók birtokába jutottak olyan videofájlok és egyéb dokumentumok, amelyek az ország más büntetésvégrehajtási intézeteiben elkövetett kínzásokról tanúskodnak, ezeket még vizsgálják. A közlemény szerint kínzásért akár tíz év szabadságvesztést is kiszabhatnak Ukrajnában.

Litvánia is csatlakozik az ukrán légvédelem megerősítését célzó német kezdeményezéshez

Litvánia is csatlakozik az ukrán légvédelem megerősítését célzó német kezdeményezéshez: a vilniusi kormány szerdán úgy döntött, hogy 13,5 millió euró értékben radarberendezéseket fog átadni Kijevnek.

 – jelentette be Laurynas Kasciunas védelmi miniszter.

A litván tárcavezető szerint ezek a berendezések erősítik majd az ukránok felderítő és figyelmeztető rendszereit, és nagyobb hatékonysággal lesznek képesek kivédeni az orosz légicsapásokat.

Németország április közepén jelentette be, hogy új kezdeményezést indít Ukrajna légvédelmének erősítésére, ennek érdekében a NATO- és uniós partnerekhez, de harmadik államokhoz is segítségért fordulnak. Annalena Baerbock külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az erősebb légvédelem létkérdés ukrajnaiak ezrei számára, és a legjobb védelem a saját biztonságunk érdekében”. A német kezdeményezés támogatását már Hollandia, Dánia és Csehország is jelezte.

Adóemelésekből finanszírozná a háború folytatását Oroszország

Az orosz pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy vezessenek be extra progresszív jövedelemadót az évi több mint 2,4 millió rubel (27 100 dollár) jövedelműekre és emeljék a műtrágyagyártók és vasérctermelők bányaadóját.

Vlagyimir Putyin államfő röviddel márciusi újraválasztása előtt adóemelést javasolt a vállalatok és a gazdag magánszemélyek rovására, hogy ebből is finanszírozzák az Ukrajna elleni háborút.

A pénzügyminisztériumi javaslat szerint az évi 2,4-5 millió rubel közötti keresetűek jövedelemadója 15 százalék lenne 2025-től. A jövedelemadó az 5-20 millió rubeles jövedelem után 18 százalék, 20-50 millió rubel között 20 százalék, 50 millió rubel fölött éves jövedelemnél pedig 22 százalék lenne.   

A két- vagy többgyermekes szülők, ahol a családban az egy főre jutó átlagos jövedelem nem haladja meg a havi létminimum másfélszeresét (egy négytagú család esetében ez együttesen évi 1,3 millió rubelt jelent), a pénzügyminisztérium 7 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés bevezetését javasolja, így a személyi jövedelemadó kulcsa számukra valójában 6 százalék lenne.

Anton Sziluanov pénzügyminiszter közleménye szerint a tárca által javasolt adóváltoztatás a munkaerő alig 3,2 százalékát érintené, vagyis a 64 milliós foglalkoztatottból 2 millió embert, akiknek az éves jövedelme nagyobb 2,4 millió rubelnél.

A 13 százalékos egykulcsos adókulcsot 2001-ben vezették be Oroszországban, Vlagyimir Putyin első ciklusának kezdetén. 2021-től vezették be a 15 százalékos kulcsot az évi 5 millió rubelt meghaladó jövedelemmel rendelkező oroszok számára.

A minisztérium javasolja továbbá, hogy 20 százalékról 25 százalékra emeljék a társasági adót, ugyancsak 2025-től. A növelést azzal indokolja a minisztérium, hogy nő a nyereséges cégek aránya a gazdaságban. A társaságiadó-kulcs emelése a tervezett bevezetés évében, 2025-ben 1600 milliárd rubellel, 2030-ra több mint 11 ezer rubellel gyarapítaná a költségvetést.  

Az orosz pénzügyminisztérium által javasolt adómódosítások között szerepel a műtrágya- és vasérc-termelők bányaadójának emelése is.  A vasérctermelők illetéke 1,15-szeresére, a kálisó termelőké 2,3-szorosára, a foszforműtrágya-gyártóké pedig duplájára emelkedne.

Svédország több mint egymilliárd dolláros katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára

Svédország 1,3 milliárd dollár (több mint 462 milliárd forint) értékű katonai támogatást küld Ukrajnának – jelentette be az észak-európai ország kormánya szerdán.

– mondta Pal Jonson svéd védelmi miniszter stockholmi sajtótájékoztatóján.

A svéd kormány a múlt héten bejelentette, hogy összesen 7,1 milliárd dollár (közel 2524 milliárd forint) értékű támogatást fog küldeni Ukrajnának az elkövetkezendő három évben.

Ukrán hatóságok: több halottjuk van a legutóbbi orosz csapásoknak

Hat ember életét vesztette a legutóbbi orosz csapásokban Ukrajna több régiójában, miközben 19-re emelkedett a harkivi barkácsáruház elleni támadás halálos áldozatainak száma – közölték szerdán az illetékes ukrán regionális hatóságok.

Donyeck megyében három ember meghalt, és legalább 12-en megsebesültek az orosz hadsereg több támadásában – közölte Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hozzátette: több ház és polgári épület megrongálódott.

Az északkelet-ukrajnai Szumi területen egy orosz rakétatámadásban két ember meghalt, három pedig megsebesült – számolt be a regionális katonai közigazgatás. Ugyancsak az északkeleti Harkivi területen egy 40 éves férfi megsérült az orosz erők támadásában, amely tüzet okozott egy farmon – írták a regionális hatóságok.

A dél-ukrajnai Herszon megyében, amelynek egy részét Oroszország ellenőrzi, Olekszandr Prokugyin ukrán kormányzó a Telegramon azt közölte, hogy egy orosz csapás következtében egy ember meghalt.

A helyi főügyészség szerdán jelentette be azt is, hogy már 19 halálos áldozata van az Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban egy barkácsáruház ellen május 25-én intézett orosz támadásnak, miután a kórházban meghalt az üzlet egyik alkalmazottja, akit több égési sérüléssel kezeltek.

Josep Borrell: az EU meg akarja erősíteni a biztonság szavatolásában betöltött szerepét

Az Európai Unió meg akarja erősíteni a globális biztonság szavatolásában betöltött szerepét, és ehhez a munkához új formákban is együtt kíván működni nemzetközi partnereivel – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum ülésén szerdán.

Az Európai Parlament épületében tartott ülés nyitóbeszédében Josep Borrell kijelentette: az, hogy a második alkalommal rendezett fórum résztvevőinek számra meghaladja az ötszázat, jól mutatja a világban jelentkező biztonsági fenyegetések nagyságát és azt, hogy azok mindenkire jelentős hatással vannak.

A fórum témái közül kiemelte a kiberbiztonság kérdését, a terrorizmus elleni fellépés és az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni küzdelmet, valamint az ukrajnai háború és a gázai konfliktus globális destabilizáló hatásait.

Hangsúlyozta:

A világ konfliktusainak gócpontjaiban a szükséges válaszlépések láncolata, ahogy az Európai Unió és partnereinek biztonsági és védelmi menetrendjei egyre inkább összekapcsolódnak, ahogy az egyik probléma a másikhoz kapcsolódik – mondta.

Európa számára az ukrajnai háború jelenti a legfontosabb egzisztenciális fenyegetést   

Az Európai Unió a korábbinál még hatékonyabb partnerré kíván válni a megoldások keresésében és a konfliktusok megoldásában, „jobb partner akar lenni a globális biztonság növelése érdekében”.

A fórum lehetőséget kínál a fenyegetések közös értékelésére és a közös kezelés útjainak megtalálására - hangoztatta az uniós diplomácia vezetője.

Beszédében Borrell arra is felhívta a figyelmet, hogy a háborúk intenzitása egyre nő, még akkor is, ha azok sokszor nem kerülnek az európai sajtó címlapjára.

Elmondta: 

Kiemelte: Európa számára az ukrajnai háború jelenti a legfontosabb egzisztenciális fenyegetést. Egy orosz győzelem Ukrajnában óriási veszélybe sodorná az Európai Uniót – mondta. A támadó, Vlagyimir Putyin elnök Oroszországának győzelme azt mutatná másoknak, hogy a katonai agresszió „kifizetődik”. Minden ország veszélybe kerülne, ha ez új normává válna – mondta Josep Borrell, majd hozzátette: „el kell utasítanunk, hogy az erőszak alkalmazása normává váljon”.

Az izraeli-palesztin konfliktusra utalva Borrell azt mondta: „a Közel-Keleten a szabályokon alapuló nemzetközi rend újabb komoly próbatételének vagyunk tanúi”. A szabályokon alapuló nemzetközi rend intézményeken, például a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) és kötelező érvényű ítéletein alapul – hívta fel a figyelmet.

Azt mondta: a Hamász iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása, majd Izrael válasza az erőszak körforgásába taszította a régiót, a feszültség regionális fokozódásának állandó fenyegetése mellett. „Amit Gázában látunk, az borzalom. De egyik borzalom nem igazolhat egy másikat” – fogalmazott.

Kijelentette: 

„Olyan szereplővé kell válnunk, amely képes biztonságot nyújtani a világban” – tette hozzá a főképviselő.

Az uniós kezdeményezésre tavaly létrehozott Schuman Biztonsági és Védelmi Fórumot az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének védnökségével rendezik meg. Célja, hogy megerősítse azokat a partnerségi kapcsolatokat, melyek meghatározzák az unió biztonsági és védelmi törekvéseit. A fórum része az EU szélesebb körű kötelezettségvállalásának arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi és regionális szereplőkkel és kétoldalú partnerekkel világszerte fennálló kapcsolatok összetartóbb és átfogóbb hálózatát hozza létre. Megkönnyíti az EU és tagállamai, valamint partnerei közötti, a nemzetközi biztonságról és védelemről folytatott párbeszédet és stratégiai gondolkodást, továbbá megvizsgálja a folyamatban lévő geopolitikai áramlatokat és irányzatokat, kérdéseket és kezdeményezéseket.

A fórum politikusokat, döntéshozókat, az uniós tagállamok és partnerországok katonai képviselőit, valamint azon nemzetközi és regionális szervezetek képviselőit tömöríti, amelyekkel az EU együttműködik a biztonság és a védelem terén.

Kijev a tiltás ellenére nyugati fegyvereket vetett be orosz területen

– írja az Agence France-Presse (AFP).

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 21-én kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak (EU) meg kell engednie, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel tüzérségi csapásokat indítson Oroszország ellen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén arra kérte a szövetségeseket, hogy fontolják meg a Kijevbe szállított nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldását.

Figyelmeztették Zelenszkijt: ne követeljen lehetetlent

Ukrajna nem fog továbblépni a NATO-tagság felé az idei éves csúcstalálkozón – írta a The Telegraph egy, a Biden- kormányzat közeli forrásra hivatkozva. 

„Nagyon szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát még ebben az évben előrébb vigyük a teljes jogú NATO-tagság felé vezető úton. Az Egyesült Államok talán nem aggódik annyira, mint Németország, de aggódnak az Oroszország által a szövetség többi részére jelentett fenyegetés miatt” – tette hozzá a forrás.

A döntés várhatóan frusztrálja Volodimir Zelenszkij elnököt, akit a kollégái figyelmeztettek, hogy ne követeljen „lehetetlent” a szövetségtől. 

Több mint kilencezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 4942 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4504 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták.

Tíz települést támadtak az oroszok Szumiban

Az oroszok tegnap tíz települést támadtak meg Szumi területen. A helyi katonai vezetés szerint 23 különböző támadásban 81 alkalommal mértek csapást a területre.

Két halott, három sebesült a Donyecket ért légicsapásban

Az oroszok irányított légibombát dobtak le tegnap Donyeckre, a támadásban két ember (egy házaspár) meghalt, hárman megsebesültek. A csapás két lakóházat rombolt le.

Ez történt kedden: