2024.05.27. 06:33
Francia katonák mennek az ukrajnai kiképzőközpontokba
824. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Francia katonák az Eagle Meda 23 fedőnevű NATO-hadgyakorlaton
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Robert Ghement
Szijjártó Péter: Magyarország továbbra sem támogatja Mark Rutte NATO-főtitkári jelöltségét
A kormány továbbra sem támogatja Mark Rutte jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, mivel az észak-atlanti szövetségben alapvető fontosságú a százszázalékos bizalom, márpedig a holland miniszterelnök korábban Magyarország „térdre kényszerítéséről” beszélt – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Marosvásárhelyen. A tárcavezető az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral közösen rendezett sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva üdvözölte, hogy Klaus Iohannis román elnök személyében most van keleti jelölt a NATO főtitkári tisztségére.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Az EU-ban egyre nagyobb a vita a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról
Az uniós tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozóján egyre terjedelmesebb vita alakult ki nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról az orosz hadsereg ellen Oroszország területén – jelentette ki Josep Borrell kedden Brüsszelben a találkozót lezáró sajtótájékoztatóján.
Egyre inkább fontolóra vesszük, hogy Ukrajnának ellen kell állnia az orosz területről indított támadásoknak
– hangsúlyozta, hozzátéve hogy néhány tagállam már fel is oldotta ezeket a korlátozásokat.
Felhívta a figyelmet, hogy miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök béketárgyalásokról beszél, hadserege újabb offenzívát indít Harkiv ellen, civilekkel teli épületeket bombáznak, és megpróbálják aláásni a közelgő svájci békecsúcsot. Borrell hangsúlyozta: az EU teljes mértékben támogatja az ukrán kérésre szervezett svájci csúcstalálkozót, amelynek célja a jövőbeli békefolyamat inspirálása.
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA
A főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok vezetői már politikai jóváhagyást adtak az ukrán segítségnyújtási alaphoz, "amely már elindult, de még mindig nem működőképes."
Nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását olyan döntések ejtsék túszul, amelyeknek semmi közük ehhez a konkrét kérdéshez, különösen a helyzet sürgősségére való tekintettel
– húzta alá.
Mint mondta, már így is nagy a késedelem Ukrajna fegyverrel való ellátása terén, amit a tagállamok közötti nézeteltérés okoz.
Megértem, hogy vannak aggályok, de a döntés blokkolásának arányosnak kell lennie a szóban forgó kérdéssel. Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás, amelyet teljesítenünk kell
– jelentette ki.
Elmondta, hogy hét olyan jogi szöveg vár jóváhagyásra, amelynek értelmében erőforrásokat, mintegy 5 milliárd eurót lehetne mozgósítani Ukrajna katonai támogatására.
Emberéletekben mérhető amennyiben késlekedik elfogadásuk
– hangoztatta.
Újságírói kérdésre válaszolva Borrell emlékeztetett, hogy az Európai Békefenntartási Eszközhöz való magyar hozzájárulás nem használható fel katonai támogatás nyújtására Ukrajnának. "Ebben már megállapodtunk. De a szabályaink szerint, amennyire most értelmezzük ezeket a szabályokat, egyhangúságra van szükség ahhoz a tagállamok között, hogy a hét függőben lévő jogi aktust jóváhagyjuk" - emelte ki.
Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az Európai Uniónak nincs kapacitása arra, hogy kötelező katonai szolgálatot vezessen be.
Nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk
– jelentette ki.
Lavrov: a NATO-főtitkár túllépte hatáskörét
Nincs joga Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak ahhoz, hogy a szövetség összes tagja nevében nyilatkozzon egy olyan kérdésben, amelyet nem vitattak meg közösen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapnak hétfőn Taskentben.
Lavrov ekként kommentálta, hogy Stoltenbergnek a szövetség parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén arra szólított fel, jogosítsák fel Ukrajnát arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen orosz területen lévő „törvényes célpontokra”.
Kétlem, hogy a főtitkár vállalhatna ilyen felelősséget, és beszélhetne a blokk tagjai nevében, amikor a NATO-n belül még nem vitatták meg ezt a témát
– mondta a miniszter.
Lavrov szerint Stoltenberg nyilatkozatával túllépte hatáskörét. Az orosz külügyminiszter rámutatott, hogy a főtitkár szavait már elítélték egyes tagállamok vezetői, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
A NATO részt vesz ebben a konfliktusban, közvetlenül részt vesz a konfliktusban. Ez nem lehet az ő személyes véleménye, ő egy hivatalos személy, ő az Észak-atlanti Szövetség főtitkára. Mi ezt így értelmezzük
– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanerről, ugyancsak az Izvesztyija című lapnak.
Ukrán főparancsnok: francia kiképzőtisztek tesznek látogatást ukrajnai kiképzőközpontokban
Hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába, hogy meglátogassák a helyi kiképzőközpontokat - közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Örömmel veszem Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába ukrán katonák felkészítésére
- jelezte Telegram-oldalán Szirszkij a Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetést követően.
Már aláírtam a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik francia kiképzőtiszteknek, hogy hamarosan meglátogathassák kiképzőközpontjainkat, és megbarátkozzanak az infrastruktúrájukkal és a személyzettel
- tette hozzá.
A főparancsnok ugyan nem bocsátkozott részletekbe, de úgy vélekedett, hogy Franciaország eltökéltsége felbátorít majd más partnereket is arra, hogy csatlakozzanak ehhez „az ambiciózus projekthez”.
Spanyolország több mint egymilliárd euró értékű katonai támogatást biztosít Ukrajnának
Kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá több mint egymilliárd euró (385 milliárd forint) értékű katonai támogatás biztosításáról Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Madridban hétfőn.
Ukrajna számíthat Spanyolországra a békéért és minden, a minket összekötő értékek és elvek védelméért vívott küzdelmében, amelyek az Egyesült Nemzetek Alapokmányának értékei: a szabadság, a nemzeti szuverenitás, a területi integritás a demokrácia, és reméljük, hogy rövid időn belül a közös jövő az Európai Unióban
– fogalmazott a spanyol kormányfő az aláírást követő közös sajtótájékoztatón.
Fotó: Diego Radames / Forrás: AFP
A spanyol kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy több mint két év után is folytatódik az orosz agresszió, ezért minden eddiginél fontosabbnak nevezte a támogatás megkettőzését.
Védelem és biztonság, béke és újjáépítés ezek a mi prioritásaink, amelyek irányítani fogják közös erőfeszítéseinket
– jelentette ki.
Pedro Sánchez kiemelte a júniusi svájci békecsúcs jelentőségét, amelynek feladata véleménye szerint, hogy feltárja az összes lehetséges diplomáciai megoldást mint elsődleges útját a konfliktusok rendezésének. Bejelentette továbbá, hogy Spanyolország részt vesz a háború utáni újjáépítésről szóló berlini csúcstalálkozón is.
Spanyolország megbízható partner, amely a háború első napjától kezdve segít, hogy megvédjük magunkat az orosz kriminális agressziótól
- fogalmazott Volodimir Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy Spanyolország nem huny szemet a nemzetközi jogsértések fölött, és nem marad indifferens akkor, amikor az orosz rakéták lerombolták a városokat és megölték a gyerekeket.
Mint mondta, az orosz hadsereg több mint háromezer rakétával támadta az ukrán célpontokat ebben a hónapban, és felidézte a kelet-ukrajnai Harkiv város barkácsáruházát is érő, szombati orosz légitámadást. „Kiszámított és szándékos támadás” egy civil célpont ellen – jegyezte meg.
Az ukrán elnök szerint most még inkább szükség van a nemzetközi partnerek együttműködésére, hogy Oroszország ezáltal "kötelezve érezze magát" a békére.
Nagyon fontos lehetőségnek nevezte ebben a törekvésben, „a közelebb jutáshoz az igazságos és tartós békéhez” a svájci békecsúcsot, amelyre már 90 ország visszajelezte részvételét.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Spanyolország egymilliárd eurót meghaladó segítségéért, valamint azért a további 5 milliárd euróért, amelyet az Európai Unió Békealapján keresztül kapnak majd 2027-ig.
Kiemelte
a tervezett közös projekteket a fegyvergyártás és a technológiai fejlesztés terén, amelyek munkahelyteremtés révén gazdasági segítség is jelentenek Ukrajnának.
Kifejezte háláját a spanyol nép felé a háború elől menekülő ukrajnai családok befogadásáért.
Az ukrán elnök első hivatalos állami látogatására érkezett a spanyol fővárosba, ahol a miniszterelnök mellett VI. Fülöp spanyol király is fogadta. Az utazást eredetileg tíz nappal korábban tervezték, de a Harkivnál indított orosz offenzíva miatt elhalasztották.
Orosz rakétacsapás érte Mikolajiv és Harkiv régiót
Két civil életét vesztette és öten megsebesültek hétfőn egy orosz rakétacsapásban a dél-ukrajnai Mikolajiv régióban – közölték a helyi katasztrófavédelmi szolgálatok.
„A délutáni órákban egy rakétacsapás következtében Sznihurivka településén kigyulladt egy kávézó, egy autószerelő és egy autógumi-javító műhely, és a lökéshullám károkat okozott egy önkiszolgáló autómosóban is” – ismertette a hatóság Telegram-oldalán. „Két ember holttestét találták meg a romok eltakarítása során” – írták.
Egy ember életét vesztette, és tízen megsebesültek az északkelet-ukrajnai Harkiv városát ért légicsapásban – tájékoztatott az azonos nevű megye kormányzója, Oleh Szinyehubov Telegram-oldalán. Mint mondta, „egy polgári vállalkozás” termelőüzemében keletkeztek károk egy siklóbomba becsapódása következtében.
Az ukrán hírszerzés a nap folyamán arról is beszámolt, hogy mélyen Oroszország területén belül vasárnap sikerült dróntámadást mérni egy nagy hatósugarú radarra. A tájékoztatás szerint egy héten belül ez már a második ilyen jellegű támadás volt az ukrán csapatmozgások megfigyelését szolgáló orosz katonai infrastruktúra ellen.
Az ukrán hírszerzés szerint egy Voronyezs M típusú radarról van szó az Orenburgi régióbeli Orszk város térségében, amely nagyjából 1500 kilométerre található az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött legközelebbi területtől. Azt is megerősítették, hogy egy Voronyezs DM típusú radart május 22-én támadtak drónokkal a dél-oroszországi Krasznodar térségében.
Az amerikai Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) oroszországi szolgálata műholdas felvételekre hivatkozva arról számolt be, hogy károk keletkeztek a Voronyezs DM radarban.
Egy harkivi és egy donyecki település bevételét jelentette be az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta az Ukrajnát támadó orosz hadsereg a Harkiv megyei Ivanivka és a donyecki régióban lévő Netajlove települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és öt ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, egy brit Braveheart önjáró, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, hat francia HAMMER irányított légi bombát, HIMARS és Vilha sorozatvetők 14 rakétáját, továbbá 44 drónt.
Az orosz statisztika szerint a háború kezdete óta lelőtt ukrán drónok száma elérte a 24 700-at.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kommentálta Alar Karis észt elnöknek az Yle finn televízióban tett kijelentését, miszerint „mindent meg fogunk tenni azért, hogy térdre kényszerítsük Oroszországot és Putyint”.
„És hogyan? Hadd mutassa meg!”– mondta Zaharova.
A védelmi kiadások növelést szorgalmazta az újraválasztott litván elnökA védelmi kiadások növelést szorgalmazta hétfői sajtótájékoztatóján Vilniusban Gitanas Nauseda, az előző napi voksoláson újraválasztott litván elnök. A GDP legalább 3,5 százalékára kellene emelni a védelmi költségvetést – jelentette ki Nauseda, aki ezt azzal indokolta, hogy a hadsereg korszerűsítéséhez, az általános hadkötelezettség bevezetéséhez és a Litvániában állomásozó német katonák jelenlétének biztosításához külön forrásokra van szükség. Vilnius jelenleg a GDP-je 2,5 százalékát fordítja a védelemre. A pénzügyminisztérium múlt héten benyújtott javaslata szerint ezt az arányt 2025-re 3 százalékra emelnék. Nauseda kijelentette, hogy a maga részéről még ezt sem tartja elégségesnek. A litván államfő, akit az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában a szavazatok jelentős többségével választottak újra, korábban több alkalommal is felszólította a NATO tagállamait, hogy növeljék katonai kiadásaikat. |
Stoltenberg: Kijevnek képesnek kell lennie csapást mérni az oroszországi légibázisokra
A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például „oroszországi légi bázisokra” – jelentette ki hétfőn NATO-főtitkár.
Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően.
Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ
– tette hozzá. Egyúttal szót emelt az ellen, hogy NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.
Fotó: Andrij Neszterenko / Forrás: MTI/EPA
Eljött az idő, hogy fontolóra vegyük néhány érvényben lévő korlátozás feloldását. Azt látjuk, hogy Harkiv megyében a frontvonal és a határvonal szinte egybeesik, és Ukrajnának nem áll módjában orosz területen lévő katonai célpontokat támadnia
– jelentette ki a főtitkár.
„Ez azt jelenti, hogy az ukránoknak meg van kötve a kezük. Orosz területről támadják őket, és nem képesek válaszlépéseket tenni a fegyverhasználatra vonatkozó, érvényben lévő korlátozások miatt” – tette hozzá.
A főtitkár álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az „agresszor” területén belüli legitim katonai célpontok támadása is az önvédelem része.
Stoltenberg azt is bejelentette, hogy az ukrajnai háború egyike lesz azon három fő témának, amelyeket a NATO-tagállamok a Washingtonban tartandó júliusi csúcson megtárgyalnak majd. Hozzátette: a találkozó során a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy a védelmi politikán és a háború elkerülésén dolgozik, egy olyan stratégián, amelyhez be kell vetni a megfelelő erőforrásokat.
Emellett kifejtette, hogy az Ukrajnának szánt katonai segélycsomag késlekedése negatív hatással volt a harcokra, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország rendkívül nehéz helyzetbe fog kerülni, amennyiben nem kap további támogatást légvédelméhez.
A katonai támogatás 99 százalékát a NATO-tagállamok biztosították, ami lehetővé tette az ukránok számára, hogy felszabadítsák az Oroszország által még a háború kezdetén elfoglalt területek 50 százalékát
– fogalmazott a főtitkár, hozzátéve: elítélendő, hogy az elmúlt hónapokban ígért segélyeket nem szállították le Ukrajnának.
A főtitkár szerint a NATO-nak növelnie kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítség irányításában és tervezésében betöltött szerepét, és részt kell vennie az ország hosszú távú pénzügyi támogatásában is.
Stoltenberg jó hírnek nevezte, hogy az észak-atlanti szövetség államai többet terveznek nemzetvédelmükre fordítani ebben „a veszélyes világban, amelyben a NATO megmutatta, hogy képes alkalmazkodni és változni”.
A főtitkár kiemelte, hogy a NATO 32 tagállama közül 18 már bejelentette, hogy hazai össztermékének (GDP) két százalékát katonai kiadásokra fordítja, egyben reményét fejezte ki, hogy számuk a júliusi csúcsig emelkedni fog.
Lengyelország csatlakozni akar a balti országok közös határvédelmi vonaláhozLengyelország a Keleti Pajzs elnevezésű projektjével csatlakozni akar a Litvánia, Lettország és Észtország által tervezett határvédelmi vonalhoz, hogy közös rendszer jöjjön létre az Európai Unió (EU) keleti határán – jelentette be hétfői varsói sajtóértekezletén Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes. A miniszterhelyettes Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszterrel és Wieslaw Kukula altábornaggyal, vezérkari főnökkel közös sajtókonferencián ismertette a 10 milliárd zloty (904,5 milliárd forint) értékű projekt egyes részleteit. Varsó azt szeretné, hogy a Keleti Pajzs egységes egészet képezzen a Balti Nemzetvédelmi Vonal nevű projekttel – jelentette ki Tomczyk. A miniszterhelyettes a minap látogatást tett a három országban, és megtekintette azokat a helyszíneket, ahol a rendszer a tervek szerint kiépül. Kosiniak-Kamysz hozzáfűzte: a balti államok okultak a második világháború tapasztalataiból. „Egy folyamatos balti védelmi vonal és a mi pajzsunk összekapcsolása a legjobb megoldást jelenti” – húzta alá. A felszólaló politikusok az 1945 utáni legnagyobb lengyelországi határvédelmi projektnek nevezték a 2028-ig a keleti határ mintegy 700 kilométeres szakaszán, ezen belül a fehérorosz határ 400 kilométeres szakaszán létesítendő, a lengyel-fehérorosz határon már álló acélkerítést is magában foglaló Keleti Pajzsot. Tomczyk elmondta: a határvédelem és az ezt szolgáló felszerelés tekintetében fel akarják használni Ukrajna jelenlegi tapasztatát. Kosiniak-Kamysz elmondta: a korszerű térfigyelő és drónrendszerekből, terepakadályokból, valamint a lakosság és a katonák számára szánt búvóhelyekből álló, a létrehozandó lengyel légvédelmi pajzs műholdrendszerével is összehangolt program célkitűzéseit a NATO-ban és az EU-ban is be fogják mutatni. A projekt összhangban van a NATO és az EU elrettentő és védelmi terveivel – húzta alá a miniszter. A pajzsot az állami költségvetésből finanszírozzák, de uniós forrásokért is folyamodnak e célból – jelezte. „Bízunk benne, hogy a következő uniós költségvetésekben lesznek ilyen források nemcsak Lengyelország, hanem a balti államok számára is” – jelentette ki Kosiniak-Kamysz. Kukula altábornagy közölte: a pajzs keretében egyes helyeken előkészítik a terepet aknamezők létesítésére is. Aláhúzta: magát a robbanóanyagot csak „a háború elkerülhetetlensége esetén” telepítenék oda. Tomczyk bejelentése szerint néhány héten belül benyújtják a parlamenti alsóházba az ország biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű beruházásokról, ezen belül a határvédelmet érintő projektekről szóló törvénytervezetet. |
Spanyol katonai segélyt kap Ukrajna
A spanyol kormány új, 1,13 milliárd euró (1,23 milliárd dollár) értékű katonai segélycsomagot jelent be Ukrajnának – jelentette az El Pais május 27-én meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
A csomag a hírek szerint több mint egy tucat Patriot légvédelmi rakétát és 19 használt, német gyártmányú Leopard 2A4-est, valamint más spanyol gyártmányú fegyvereket tartalmaz majd.
A táliboknak a tiltott szervezetek listájáról való levételét javasolta két orosz szaktárcaAz afganisztáni tálib mozgalomnak a tiltott szervezetek listájáról való levételére tett javaslatot Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz külügy- és az igazságügyi minisztérium – közölte Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai főosztályának igazgatója hétfőn Moszkvában újságírókkal. Kabulov szerint az álláspontot más tárcákkal egyeztetve alakították ki. Azt mondta, hogy a tiltólistáról levétel előtt nem lehet a tálib kormányt elismerni, ez pedig sokkal közelebb került, mint amikor az iszlamista mozgalom 2021-ben hatalomra jutott Afganisztánban. „De még vannak meghaladásra váró momentumok, az orosz vezetés ennek megtörténte után fog dönteni” – jegyezte meg Kabulov. Közölte, hogy Moszkva „pusztán formai okból”, a hivatalos elismerés hiánya miatt nem tervez megemlékezést tartani vagy üdvözlő táviratot váltani a tálib kormánnyal az Oroszország és Afganisztán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 105. évfordulóján. Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója múlt héten Biskekben, a FÁK-országok biztonsági főnökeinek tanácskozásán azt hangoztatta, hogy Afganisztánban pozitív tendenciák tapasztalhatók. Hangot adott véleményének, miszerint ha Kabult nem fogják külső szereplők akadályozni, akkor a tálibok képesek lesznek helyreállítani a rendet az országban. A radikális tálib mozgalom 2021-ben nagyszabású hadműveletet indított Afganisztán elfoglalására, miután az Egyesült Államok bejelentette csapatkivonási szándékát. Asraf Gáni afgán elnök 2021. augusztus 15-én külföldre menekült, a tálibok pedig harc nélkül vonultak be Kabulba. Az amerikai fegyveres erők 2021. szeptember elejére kivonultak Afganisztánból. A tálib mozgalom terrorista tevékenység miatt ENSZ-szankciók alatt áll. |
Rekord: 1800 kilométert repült egy ukrán drón
A drónnal május 26-án az orosz Orszkban támadtak meg egy Voronyezs M korai előrejelző radart – közölte az ukrán katonai hírszerzés. Az oroszok szerint a drón lezuhant, károkról, áldozatokról nem érkezett jelentés. A drón az indítási helyétől számítva 1800 kilométert tett meg, a korábbi rekord 1500 kilométer volt, akkor egy baskír olajfinomítóra mért csapást.
Josep Borrell: Oroszország fokozza támadásait
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben Ukrajnáról szólva elmondta, hogy nagyon súlyos a helyzet a frontvonalon: Oroszország is fokozza támadásait, az áldozatok száma mindkét fronton növekszik.
A szombati támadás a harkivi barkácsáruház ellen a háborús bűnök és az orosz atrocitások újabb példája
– hangsúlyozta.
Annalena Baerbock Ukrajnával kapcsolatban bejelentette, hogy Németország további 60 millió eurós humanitárius segélyt nyújt a háború sújtotta ország keleti felének. „A helyzet Kelet-Ukrajnában még mindig ugyanaz: mindenből hiány van. Az emberek több mint két és fél éve szenvednek az orosz terrorista megszállás alatt” – mondta a német politikus.
Gabrielis Landsbergis litván külügyminiszter érkezési nyilatkozatában – kérdésre válaszolva – bírálta, hogy a magyar kormány „szisztematikusan blokkol minden olyan európai uniós szintű erőfeszítést, amely Ukrajna támogatására irányul az Oroszország elleni háborúban”. „Az Ukrajnával kapcsolatos uniós határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta” – mutatott rá.
Mint mondta, a magyar hozzáállást most már „rendszerszintű megközelítésként kell értelmezni, az unió minden törekvésével szemben, amely arra irányul, hogy bármilyen értelmes szerepet vállaljanak a külügyekben”. Hangsúlyozta, hogy erre a problémára megoldást kell találni.
Meloni nem támogatja
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megismételte, hogy ellenzi az Ukrajnának szállított fegyverek orosz földön történő felhasználását, miután Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Economistnak azt mondta, hogy a korlátozást fel kell oldani. „Nem tudom, Stoltenberg miért mondott ilyet, szerintem nagyon óvatosnak kell lennünk” – mondta Meloni az olasz televíziónak, miközben hozzátette, „egyetértek azzal, hogy a NATO-nak szilárdnak kell maradnia”.
Fotó: Filippo Attili / Forrás: MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája
Ukrán dróntámadás
Egy ember meghalt és három megsebesült egy Oroszország Orjol régiója elleni ukrán dróntámadásban hétfőn a hajnali órákban – közölte Andrej Klicskov regionális kormányzó. A kamikaze drón egy benzinkútba csapódott.
Védekeznek és visszatámadnak
Folytatódnak a harcok a harkivi fronton. Vasárnap esti jelentésükben az ukrán fegyveres erők azt közölték, hogy csapataik a támadások visszaverésére törekednek, és helyenként ellentámadásokat is indítottak.
Tizenkét összecsapásról számoltak be Harkiv, valamint Lyptsi és Ternova falvak közelében.
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA
Putyin Üzbegisztánban
Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos látogatásra Üzbegisztánba érkezett. A látogatás Putyin elnök harmadik külföldi útja májusi, ötödik elnöki ciklusra való beiktatása óta. Először Kínába ment, majd Fehéroroszországba.
Fotó: Alexander Kazakov / Forrás: MTI/AP/Kreml pool
Következmények kellenek
„Számos állam és nemzetközi szervezet vezetője, közéleti személyiségek fejezték ki részvétüket Ukrajnának és Harkivnak, és elítélték az agressziót. Fontos, hogy ez az elítélés teljesen igazságos következményekkel járjon. Hogy végre elegendő számú légvédelmi rendszert kapjunk Ukrajna és városaink védelmére. Látjuk az orosz csapatok koncentrációjának minden pontját. Ismerjük az összes olyan területet, ahonnan rakétákat és harci repülőgépeket indítanak. Ennek az erőnek a megsemmisítése – és ezzel több ezer élet megmentése és a háború kiterjedésének leállítása – tisztán politikai döntés. Egy döntés, amit meg kell hozni” – mondta napi videójában az ukrán elnök.
Az orosz légierő az ukrán egységeken tartott elrettentő demonstrációt
Az orosz légierő akkora fölényben van a levegőből indított támadások során, hogy az ukránok gyakran még védekezni sem tudnak – számol be róla a Magyar Nemzet.
A helikopterek és vadászgépek pilótái pedig akár naponta többször is megsemmisíthetik a néhány kilométerrel arrébb fekvő ukrán állásokat – éppen úgy, ahogy az alábbi videóban is teszi az orosz Kamov Ka–52 helikopter legénysége.
Tizennégyre nőtt az áldozatok száma
Napi videójában az ukrán elnök jelentette be, hogy 14-re nőtt a harkivi hiparmarketet ért bombatalálat halálos áldozatainak a száma. Volodimir Zelenszkij szerint a romok alól még újabb halottak kerülhetnek elő. A sérültek száma meghaladja a negyvenet.
Mit tud egy orosz siklóbomba?A nagy pusztítást végző legutóbbi orosz támadást is úgynevezett siklóbombával hajtották végre a harkivi barkácsáruház ellen. De mi is az a siklóbomba? A siklóbomba olyan hagyományos, még a szovjet időkből származó bomba, amire a kioldás után kipattanó stabilizáló szárnyakat szereltek, ettől lényegesen megnőtt a hatótávja, műholdas navigációval kiegészítve pedig a célra tartó képessége, így statikus célpontok ellen nagy pontossággal bevethető. Míg egy tüzérségi lőszerben nagyjából 20 kg-nyi robbanóanyag van, a siklóbombában akár 2-300 kg is lehet, vagyis lényegesen nagyobb a pusztító ereje. Eközben jóval olcsóbb, mint egy manőverező robotrepülő, ráadásul modern csapásmérő eszközzé fejleszti a szovjetkori egyszerű bombákat. |
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. május 26-án az ukrán-magyar határszakaszon 4952 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5162 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
