Magyar Péter felvételei: akár jogellenesek is lehetnek

Valakiről a beleegyezése nélkül hangfelvételt készíteni jogellenes, ennek alapvetően polgári jogi szankciói vannak, bizonyos esetekben azonban büntetőjogi relevanciával bírhat – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán, akit Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férjének kijelentései kapcsán kérdeztek.

Mint ismert, korrupciós ügyben, a Schadl–Völner-ügyet érintő két témában hallgatták meg a nyomozó ügyészek Magyar Pétert múlt szerda délelőtt. Varga Judit exférje vallomásában azt állította, hogy bizonyítékai is vannak, de ezeket továbbra sem mutatta be. Azt ígérte, a március 26-i következő alkalomra viszont magával hozza majd a hangfelvételeket, és ha lehet, ezeket nyilvánosságra is fogja hozni. A Facebookon most azt ígérte: „március 26-án 9.00 órakor, mielőtt belépek az ügyészség épületébe, közzéteszem a YouTube-csatornámon és itt is azt a felvételt, ami bizonyítja az állításaimat”.

Állítása szerint felesége azzal indokolta, hogy nem mond le, hogy ezt ebben a „maffiaállamban” nem teheti meg. Magyar Péter azt is mondta, hogy ezeket a hangfelvételeket ő maga készítette, tehát titokban felvételt készített a saját feleségével folytatott beszélgetésről. Elismerte, hogy tettére „nem büszke”, viszont azzal magyarázta, hogy ezzel akarta megvédeni családját.

A Századvég jogi tanácsadója ennek kapcsán kifejtette: 

• A Polgári Törvényköny deklarálja, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
• Ez alól kivételt képez a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, melyek esetében főszabályként nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához. 
• Az Alkotmánybíróság határozata kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. 
• A rejtett kamerával készült felvétel felhasználása sértheti a közéleti szereplő képmáshoz és hangfelvételhez való jogát.
• Rejtett kamerával készített felvétel közérdeklődésre számot tartó okra, közéleti vitára hivatkozással automatikusan minden további mérlegelés nélkül nem használható fel.

Manipulált felvételről is szó lehet?

Az alkotmányjogász elmondta: a XXI. századi tudomány és technológia fejlettségére való tekintettel, maximálisan adottak a technikai feltételei annak, hogy bárki, speciális tudás vagy szakirányú képzettség nélkül manipuláljon felvételeket, vagyis megvágja azokat, vagy akár – a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: AI) segítségével – más természetes személy hangjával mondjon/mondasson fel egy megírt szöveget. Mint mondta, az úgynevezett „mélyhamisított hangfelvételek” (audio deepfake) manapság főleg az AI segítségével jönnek létre, és 

Mi történik hamisítás esetén?

Magyar Péter elmondta, hogy bizonyítékokat fog átadni az ügyészségnek. Amennyiben ezek a „bizonyítékok” manipulált hangfelvételek, úgy felvetődik a Btk. 271. § szerint, hatóság félrevezetésének vétsége, amely alapján aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – részletezte Ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elmondta:

A demokratikus intézmények védelme indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás esetét. Mint részletezte: a törvény büntetni rendeli a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését, és nyilvánosságra hozatalát.

A szakértő elmondta: amennyiben a hamis felvételt hatósági eljárásban bizonyítékként használják fel, hamis vád vagy hamis tanúzás valósulhat meg, amelyek – komplex jogi tárgyukra tekintettel – a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítéséhez, és nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó bűncselekményt konszumálják. Felmerülhet például a hamis vád, 

 A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.