2023.10.19. 06:02
A Hamász támadásaira adott izraeli válaszcsapások az erőszak ördögi körét erősítik
Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztin civilek egy izraeli légitámadás után a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2023. október 19-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Fatima Sbair
Egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több rakétát és drónt lőtt le, amelyek Izrael felé tarthattak
Egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több rakétát és drónt lőtt le, amelyek talán Izraelben lévő célok felé tarthattak - közölte csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
"Nem mondhatjuk meg biztosan, mi volt ezen rakéták és drónok célja, de Jemenből lőtték ki őket és északnak tartottak a Vörös-tenger mentén potenciálisan izraeli célok felé"
- ismertette Pat Ryder sajtótájékoztatóján.
Nem sokkal korábban amerikai tisztségviselők arról számoltak be, hogy a Carney nevű amerikai romboló Jemen térségében elfogott több lövedéket, amelyek nem a hajót vették célba.
A térségbe vezényelt amerikai erők fokozott készültségben vannak az Irán támogatását élvező fegyveres csoportok tevékenysége miatt a Gázai övezetben elmérgesedett helyzet közepette.
Az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók támogatásukról biztosították a palesztinokat és megfenyegették Izraelt.
Az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőket vezényelt a térségbe a múlt héten, ideértve két repülőgép-hordozót, valamint a kísérőhajókat és csaknem kétezer tengerészgyalogost.
A pápa segítségét kérte a túszok elengedéséhez a Zsidó Világkongresszus vezetője
A pápával találkozott csütörtökön Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) vezetője, és arra kérte, segítsen a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadásakor elrabolt izraeli túszok kiszabadításában.
"Arra kérjük Őszentségét, vesse be tekintélyét, hogy a túszokat szabadon engedjék" - mondta Ferenc pápának Ronald Lauder a WJC közleménye szerint. "Ön az egyetlen ember, akinek erkölcsi tekintélye van ennek megtételéhez"
- tette hozzá.
Ronald Lauder a Zsidó Világkongresszus vatikáni képviseleti irodájának megnyitójára utazott Rómába. Ferenc pápával tartott találkozóját még az izraeli-palesztin konfliktus újbóli fellángolása előtt tervbe vették - közölte egy másik közleményben a Vatikán.
A katolikus egyházfő vasárnap kérte a túszok elengedését, és humanitárius folyosók létrehozását sürgette, hogy segítséget tudjanak nyújtani az ostrom alatt lévő Gázai övezetben élőknek.
Pietro Parolin vatikáni államtitkár a múlt héten közölte, hogy a Vatikán kész közvetíteni.
"Mindnyájunk, a pápa és az egész nemzetközi közösség aggodalmainak a középpontjában állnak. A Szentszék kész bármilyen szükséges közvetítésre, mint mindig" - jelentette ki Parolin bíboros a Vatican News hírportálnak adott interjúban.
Hétfőn a pápa szentföldi képviselője, Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi pátriárka közölte:
kész felajánlani magát a Hamász által elrabolt izraeli gyermekekért cserébe.
Mintegy kétszáz ország állampolgárai vesztették életüket a gázai fegyveres konfliktusban
Mintegy kétszáz ország állampolgárai vesztették életüket a gázai fegyveres konfliktusban a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta - írta csütörtöki összefoglalójában az AFP hírügynökség.
Adataik szerint
a Gázai övezetet irányító Hamász Izrael elleni támadásában több mint 1400 izraeli állampolgár halt meg, további 203 főt pedig Gázába hurcoltak el; a gázai hatóságok közlése szerint a palesztin halálos áldozatok száma mintegy 3500 fő, akik az izraeli hadsereg ellentámadásában és légicsapásaiban vesztették életüket.
A hatóság viszont nem közölte, hogy a 3500 főbe a gázai kórházat ért rakétatalálat áldozatait is beleértették-e.
A hírügynökség kiemelte, hogy a további, mintegy kétszáz országot képviselő halálos áldozatok közül sokaknak izraeli állampolgársága is volt.
Azonnali Gázai övezeti tűzszünetet követel az ENSZ-főtitkára
A Gázai övezetnek arányos és tartós segítségre van szüksége
– jelentette ki António Guterres Kairóban Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy tiszteletben kell tartani a humanitárius jogot.
Azonnal élelmiszerre, vízre, üzemanyagra és gyógyszerekre van szükség, mégpedig sokra és tartósan
– hangsúlyozta Guterres.
A főtitkár felszólította a Hamászt, hogy hogy engedje el az október 7-ei támadása alkalmával Izraelből elhurcolt túszokat, Izraelt pedig arra, hogy biztosítson korlátlan hozzáférést a segélyekhez. Több napja áramlik a humanitárius segítség az egyiptomi Sínai-félszigetre, és az ENSZ-szervezetek remélik, hogy azt mielőbb eljuttathatják a Gázai övezetbe.
WHO: menetkész az egészségügyi segélyszállítmány a Gázai övezetbe
Egészségügyi segéllyel megrakott öt teherautó várakozik indulásra készen Egyiptom és a Gázai övezet határán, hogy elindulhasson az övezetbe – közölte csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A WHO egyúttal üdvözölte Izrael előző napi bejelentését, hogy nem fogja útját állni az Egyiptom felől az övezetbe szánt humanitárius szállítmányoknak.
Teherautóink megrakodva és menetkészen állnak
– hangsúlyozta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója londoni sajtótájékoztatóján. Kifejezte abbéli reményét, hogy a készleteket a lehető leghamarabb:
remélhetőleg már holnap
– célba juttatják, amint megnyílik a rafahi határátkelő.
Elmondta, további 40 tonna segély a jövő hétig szintén megérkezik a térségbe. A szállítmányban egyebek között krónikus betegek és sebesültek kezeléséhez, ápolásához szükséges gyógyszerek vannak, biztosítva ezzel 300 ezer ember ellátását, beleértve várandós nőket is.
Az egyiptomi al-Kahera News hírtelevízió saját forrásaira hivatkozva közölte, hogy a rafahi határátkelőt pénteken megnyitják. A Maán palesztin hírügynökség és az egyiptomi biztonsági erők egyik magas rangú tisztségviselője közölte, hogy a humanitárius segélyeket szállító első 20 teherautó átkelését António Guterres ENSZ-főtitkár személyesen fogja felügyelni október 20-án a határon.
Ez lenne az első humanitárius szállítmány, amely bejut az övezetbe, miután Izrael teljes blokád alá vette, és elkezdte bombázni a mintegy 2,3 millió lakosú Gázai övezetet a Hamász radikális iszlamista szervezet összehangolt, október 7-i támadása miatt.
Az ENSZ humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztetett a palesztinok lakta part menti sávban.
Izraelben civilek is segítik a háborús erőfeszítéseket
Izraelben civil önkéntesek is segítik a Hamász palesztin iszlamista szervezet támadása és a Libanonból érkező veszély miatt a határ menti településekről kitelepített lakosokat és a hadsereget – közölte csütörtökön Tel-Avivban az MTI-vel Noal Lanír, a Fegyvertestvérek nevű civilszervezet egyik vezetője.
Elmondta:
egyszerre segítik a Gázai övezet környékéről és a libanoni határ közeléből kitelepített mintegy félmillió embert, akik közül sokan mindenüket elvesztették az október hetediki terrortámadásban, valamint a 360 ezer mozgósítottal kiegészített, hatalmasra duzzadt hadsereget is.
Hozzátette: rengeteg szükségleti cikket, ruhát, háztartási és katonai eszközt gyűjtöttek, amelyeket aztán eljuttatnak a katonákhoz és mindenkihez, akinek szüksége van rá.
Minden kérést, igényt meghallunk, és megpróbálunk segíteni. Szállítjuk a katonákat egyik helyről a másikra, saját pénzünkből rendelünk számukra különböző eszközöket, akár külföldről is, még repülőjáratokat is szervezünk. Nyitottunk egy irodát, amely koordinálja az eltűntek felkutatását. Itt összegyűjtjük és egymással összevetjük az internetről és a családoktól beszerzett információkat, és átadjuk a hadseregnek. Volt olyan eset, hogy egy karkötő vagy egy karóra fényképe segített megtalálni valakit
– mondta.
Csaknem 700 ember várja Törökországtól, hogy kimenekítse a Gázai övezetből
Közel hétszázan, köztük török, palesztin és észak-ciprusi állampolgárok kérték Törökországtól, hogy menekítse ki őket a Gázai övezetből – közölte csütörtökön Ahmet Yildiz török külügyminiszter-helyettes.
A török parlament külügyi bizottságának ülésén Yildiz elmondta, hogy 322 török állampolgár, 104 észak-ciprusi állampolgár és török állampolgárok 214 palesztin rokona vár kimenekítésre. További 55 török köztisztviselő, köztük az állami média és az egészségügyi minisztérium munkatársai szintén kimenekítésükre várnak.
Hakan Fidan külügyminiszter hét végi egyiptomi látogatásán közölte, hogy Izraelnek a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i megtámadásakor a Gázai övezetben mintegy háromszáz török állampolgár tartózkodott, akik közül eddig harmincat tudtak evakuálni.
Az EP elítéli a Hamász Izrael elleni támadását, és a harcok beszüntetésére szólít fel
Az Európai Parlament (EP) 500 igen szavazattal, 21 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban határozottan elítélte csütörtökön a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet brutális támadásait, és kifejezte támogatását Izrael és népe iránt.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták:
a Hamászt meg kell semmisíteni, és a terrorszervezet által ejtett túszok szabadon bocsátását azonnal el kell érni.
Az EP-képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy noha Izraelnek megvan a joga az önvédelemhez, hadműveleteiben szem előtt kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.
A Hamász támadásai és az ezekre adott izraeli válaszok az erőszak ördögi körének megerősödéséhez vezetnek a térségben
– olvasható az elfogadott szövegben.
A képviselők ezért a harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólítottak fel, és hangsúlyozták, hogy a civilek – köztük az ENSZ dolgozói, az egészségügyi dolgozók és az újságírók –, valamint a polgári infrastruktúra elleni támadások a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentik.
Az EP elítélte a Gázai övezeti Al-Ahli baptista kórház elleni keddi támadást, és a nemzetközi jog alapján független vizsgálatot követel annak megállapítására, hogy háborús bűncselekmény történt-e.
Az Európai Parlament hangsúlyozta:
különbséget kell tenni a palesztin nép törvényes törekvései és a Hamász terrorszervezet tettei között.
A képviselők sürgetik a nemzetközi közösséget, hogy folytassa és növelje a térség civil lakosságának nyújtott humanitárius segítséget.
Az állásfoglalás határozottan elítélte továbbá, hogy Irán támogatja a Hamászt és más terrorista csoportokat a Gázai övezetben. A képviselők sürgetik, hogy a Forradalmi Gárda nevű iráni elitalakulatot és a Hezbollah libanoni síita mozgalmat vegyék fel a terrorista csoportok EU által nyilvántartott listájára, és követelik, hogy vizsgálják ki Irán, Katar, valamint Oroszország szerepét a terrorizmus régióbeli finanszírozásában.
Izraeli hadsereg: folytatódnak az Izrael elleni rakétatámadások
A Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai újabb rakétákat lőttek ki izraeli településekre – közölte az izraeli hadsereg csütörtökön.
Askelónban és más, a határhoz közeli városokban is megszólaltak a csapásra figyelmeztető szirénák.
Ezt megelőzően az övezetből tizenöt órája nem érkezett újabb rakétatámadásról szóló jelentés.
A háború október 7-i kezdete óta a palesztin fegyveresek rakéták ezreit lőtték ki Izraelre a Gázai övezetből, ami több mint 1400 ember halálát okozta. Az ezek megtorlásául Izrael által indított légitámadásokban az övezetben eddig 3500-an haltak meg palesztin közlés szerint.
Az izraeli hadsereg folyamatosan támad a Gázai övezetben
Az Izraeli Védelmi Erők közzétett egy bejegyzést az X-en, amelyben azt írják, hogy „továbbra is folyamatosan támadnak a Gázai övezet egész területén”.
Az elmúlt nap folyamán az IDF a Shin Bet irányításával több száz Hamász terrorista infrastruktúrát semmisített meg, amelyek közül több tucatnyit támadtak meg a Sageya negyedben. A több száz megtámadott terrorista infrastruktúra között páncéltörő rakéták indítóállásait, alagútaknákat, hírszerzési infrastruktúrákat, operatív főhadiszállásokat és egyéb főhadiszállásokat is találunk
– közölte az IDF.
Sunak: az Egyesült Királyság a legsötétebb órákban is kiáll Izrael mellett
Rishi Sunak brit miniszterelnök megígérte csütörtökön Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy a britek Izrael mellett állnak a „legsötétebb órákban” is.
Tudom, hogy megtesznek minden óvintézkedést, hogy civileknek ne essen bajuk, ellentétben a Hamász terroristáival, akiknek az a céljuk, hogy minél több civilnek essen bántódása
– mondta Sunak.
Sunak üdvözölte az izraeli kormány döntését, hogy beengednek humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe
„Büszkén állok most Ön mellett. Barátként Izrael legsötétebb óráiban is. Mi szolidaritást vállalunk Önökkel, az izraeli nép mellett állunk és azt akarjuk, hogy győzzenek” – mondta Sunak Netanjahunak.
Maga az izraeli miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy ez Izrael „legsötétebb órája”.
Ez azt jelenti, hogy hosszú lesz a háború, így szükségünk lesz az Önök folyamatos támogatására
– magyarázta az izraeli kormányfő.
Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy
a Hamász október 7-i támadásának egyik célja az volt, megakadályozza, ohy Izrael rendezze kapcsolatait a térség több országával. Netanjahu egyúttal arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy továbbra is támogassa a gázai ellentámadást.
„A küszöbén álltunk, hogy kiterjesszük ezt a békét, és ennek a lépésnek az egyik célja az volt, hogy ezt megakadályozza” – mondta Netanjahu a brit miniszterelnöknek.
Izrael létrejötte óta Egyiptommal és Jordániával rendezte kapcsolatait, majd Donald Trump amerikai elnök elnöksége alatt írták alá az úgynevezett Ábrahám-megállapodásokat, melyekkel az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel, Marokkóval és Szudánnal is megállapodott. Ezek után folyamatban voltak a tárgyalások, hogy Izrael a térség egyik legjelentősebb országával, Szaúd-Arábiával is diplomáciai kapcsolatot létesítsen.
A félidei 1–1 marad a félbeszakadt belga–svéd találkozó végeredményeAz Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) csütörtöki döntése értelmében a szünetben, 1-–1-es állásnál félbeszakadt belga–svéd Európa-bajnoki selejtezőt nem folytatják, hanem ez lesz a találkozó végeredménye. Az UEFA közölte, a kontinenstornára már kijutott belga, valamint az egyenes ági kijutásról biztosan lemaradt svéd csapat is egy-egy pontot kap így. A brüsszeli találkozó előtt a stadiontól nagyjából öt kilométerre egy fegyveres elkövető megölt két svéd állampolgárt, akik belga sajtóértesülések szerint futballszurkolók voltak. Az UEFA végrehajtó bizottsága arról is határozott, hogy az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus miatt visszavonásig nem rendeznek nemzetközi találkozókat Izraelben. Az érintett klubcsapatok – a Makkabi Haifa és a Makkabi Tel-Aviv – semleges helyszínen fogadják majd ellenfeleiket az Európa-ligában, illetve a Konferencia-ligában. Arról is döntés született, hogy jövő csütörtökről a Villarreal-Makkabi Haifa mérkőzést december 6-ra, míg a Makkabi Tel-Aviv - Zorja Luhanszk összecsapást november 25-re halasztják. |
Az izraeli elnök fogadta a brit kormányfőt
Rishi Sunak brit miniszterelnök csütörtökön Izraelben találkozott Jichák Hercog izraeli elnökkel, és megállapodtak arról, hogy a régióban el kell kerülni az erőszak elharapódzását – közölte a brit kormány.
A miniszterelnök és Hercog elnök hangsúlyozta: elengedhetetlenül szükséges elkerülni az erőszak további terjedését a régióban. Megegyeztek, hogy a folytatják az együttműködést ennek érdekében
– áll a Downing Street közleményében.
Ezen felül arról is megállapodtak, továbbra is dolgozni fognak azon, hogy elérjék a túszként fogva tartott brit állampolgárok elengedését.
Sunak nyomatékosította, hogy az Egyesült Királyság szolidáris Izraellel, és azt is hangsúlyozta, hogy be kell juttatni a humanitárius segítséget Gázába.
„Szolidaritást vállalunk Önnel és az izraeli néppel, és kiállunk amellett, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát, hogy helyreállítsa a biztonságot, és biztosítsa a túszul ejtett emberek biztonságos visszatérését” – mondta Sunak Hercognak a találkozó televízióban közvetített részén.
A palesztinok a Hamász tetteinek áldozatai. Fontos, hogy továbbra is megadjuk a hozzáférést a humanitárius segítséghez
– tette hozzá a brit miniszterelnök.
Rishi Sunak: a Hamász támadása kimondhatatlanul szörnyű terrorcselekmény
Kimondhatatlanul szörnyű terrorcselekménynek nevezte a Hamász iszlamista terrorszervezet által október 7-én Izraelben elkövetett tömeggyilkosságot Rishi Sunak brit kormányfő csütörtökön, amikor szolidaritási látogatásra Izraelbe érkezett.
Izraelben vagyok, egy gyászoló országban. Önökkel együtt gyászolok, és Önökkel együtt állok ki a terrorizmus csapása ellen. Ma és mindörökké
– írta Sunak az X-en, hozzátéve a szolidaritás szót héberül.
Sunak Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Jichák Hercog izraeli elnökkel is találkozik.
A brit kormányfő elmondta, hogy el szeretné érni, hogy a segélyek bejussanak a Gázai övezetbe, valamint azt, hogy a térségben rekedt emberek elhagyhassák az övezetet.
„Minden civil halála tragédia. És túl sok élet veszett már oda a Hamász szörnyű terrorcselekménye után” – mondta még indulása előtt a brit kormányfő.
A libanoni amerikai nagykövetségnél tüntetőkkel csapott össze a rendőrség
A libanoni rendőrség szerdán az Izrael gázai légicsapásai ellen tüntetőkkel csapott össze Bejrútban, a libanoni amerikai nagykövetségnél.
A biztonsági erők könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták a több száz fős tiltakozó tömeget a nagykövetséghez vezető utcában.
A feldühödött demonstrálók megpróbáltak áttörni az erősen őrzött nagykövetséget védő szögesdrótakadályon – számolt be róla egy szemtanú.
Jake Nelson, a nagykövetség szóvivőjének közleménye szerint a tüntetők a nagykövetség környékén károkat okoztak, de a követség dolgozóinak és létesítményeinek nem esett baja.
A szóvivő megköszönte a libanoni biztonsági erők gyors beavatkozását. Egyúttal ismételten óvatosságra és éberségre intette a Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárokat.
Korábban a Hezbollah több ezer támogatója tüntetett Izrael ellen Bejrút külvárosaiban. A több száz halálos áldozatot követelő gázai Al-Ahli kórháznál történt robbanást követően az Irán-barát síita szervezet szerdán hirdette meg az Izrael elleni „harag napját”.
Az izraeli hadsereg szerint szerdán a Hezbollah rakétákkal lőtte Libanonból az izraeli állásokat. Az izraeli haderő pedig válaszcsapásokat mért a Hezbollah libanoni állásaira.
Oroszország humanitárius segélyt szállít a Gázai övezetben élő civileknek
Oroszország 27 tonna humanitárius segélyt szállít a Gázai övezetben élő civileknek a szomszédos Egyiptomból – jelentette be csütörtökön az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma.
„Egy speciális repülőgép (...) a Moszkva melletti Ramenszkoje nemzetközi diszkont repülőtérről az egyiptomi El-Arís közelében fekvő nemzetközi repülőtérre indult. Az orosz humanitárius segélyt az egyiptomi Vörös Félhold képviselőinek fogják átadni, hogy továbbítsák a Gázai övezetbe” – idézték a közleményben Ilja Gyenyiszov miniszterhelyettest. A küldeményben élelmiszer, liszt, cukor, rizs és tészta van – derült ki a dokumentumból.
Joe Biden amerikai és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szerdán jelentette be, hogy nemzetközi segélyek juthatnak el a Gázai övezetbe, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint humanitárius katasztrófa fenyeget.
Az amerikai elnök, aki szerdán Tel-Avivba látogatott, elmondta: az egyiptomi elnök engedélyezte, hogy „legfeljebb 20 teherautó” átléphessen a rafahi határállomáson, a Gázai övezetbe vezető egyetlen olyan átkelőn, amelyet nem Izrael ellenőriz.
A segélyszállítmány péntek előtt valószínűleg nem érkezik meg, mivel az izraeli bombázások által tönkretett úton helyreállítási munkálatok folynak.
Szoboszlai Dominik csapattársa is a vérengzés befejezésére szólított fel
Mohamed Szalah arra kérte a döntéshozókat, hogy engedjék be a humanitárius segélyeket a Gázai övezetbe, miután adományt adott az izraeli légicsapások által sújtott térségben élőknek – írja a Mandiner.
A Liverpool egyiptomi származású csatárát, a világ egyik legismertebb muszlim labdarúgóját Egyiptomban korábban bírálták, hogy nem adott még hangot véleményének az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán. Azonban szerdán egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben „megtört a jég”: a játékos felszólította a világ vezetőit, hogy
akadályozzák meg az ártatlan lelkek további mészárlását,
és azonnali segítséget kér a gázaiaknak.
Ismét rendőrökre támadtak tüntetők Berlinben
Ismét rendőrökre támadtak palesztinpárti és Izrael-ellenes tüntetők Berlinben, a szerda esti összecsapásokban többen megsebesültek.
A német főváros Neukölln nevű kerületében sorban a második este rontottak rá tüntetők a nagy erőkkel kivonuló rohamrendőrökre.
A várható antiszemita megnyilvánulások miatt egyelőre nem is adnak ki engedélyt palesztinpárti demonstrációkra, mégis több százan gyűltek össze, és a spontán megmozdulások ismét heves összecsapásokba torkolltak.
Az antiszemita és Izrael-ellenes rigmusokat skandáló tüntetők kövekkel, palackokkal, tűzijátékokkal dobálták meg a rendőröket és felgyújtottak kukákat, gumiabroncsokat és autókat. Többen megsebesültek, köztük rendőrök, rendőri intézkedésnek ellenszegülő tüntetők és kívülállók, járókelők is.
A rendet kora hajnalra sikerült helyreállítani. A csütörtök reggeli adatok szerint legkevesebb száz embert őrizetbe vettek – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság.
Izrael a Hamász infrastruktúráját és a libanoni Hezbollah állásait lőtte szerda éjjel
Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben az Hamász iszlamista terrorszervezet infrastruktúráját, az északi határnál pedig az Izraelt támadó Hezbollah síita szervezet célpontjait lőtte szerda éjjel a katonai szóvivők jelentése szerint
A Gázai övezetben végrehajtott légicsapásokkal terrorista infrastruktúrát semmisítettek meg, és megölték különböző terrorszervezetek több, magas rangú tisztviselőjét és aktivistáját.
Szadzsijja lakónegyedben több tucat páncéltörő rakétakilövő állomást, alagutak lejáratait, hírszerzési infrastruktúrát, műveleti központokat lőttek, s célzott légicsapásban életét vesztette az izraeli települések elleni október 7-i terrortámadást vezető Nuhba egység több mint tíz harcosa.
Megölték a rafahi Népi Ellenállási Bizottságok katonai szárnyának vezetőjét, Rafat Harav Husszein Abu Halalt, valamint a Hamász rádiója beszámolt a Hamász egyik alapítója, Abdel Aziz Ali Abdul Madzsid ar-Rantiszi özvegyének megöléséről is, aki a szervezet politikai irodájának első női tagja volt.
Északon, a libanoni határnál, a Hezbollah célpontjait támadták az izraeli erők, a többi között egy tenger felőli megfigyelőállást, ahonnan szerdán egy páncéltörő rakétát lőttek ki Ros Hanikrára, Izrael legészakibb helyére a Földközi – tenger partvidékén.
Előzőleg Libanonból szerda délután több páncéltörő rakétát indítottak Manara és Ros Hanikra irányába, melyek után a hadsereg tüzérséggel lőtte a kilövőhelyeket, és csapásokat mért a Hezbollah infrastruktúrájára.
Szergej Lavrov szerint regionálissá szélesedhet a gázai konfliktus
Komoly kockázata van annak, hogy regionális méretűvé szélesedhet a gázai konfliktus, Oroszország kapcsolatban áll Törökországgal az ügyben - jelentette ki csütörtökön az orosz külügyminiszter Phenjanban újságíróknak.
Szergej Lavrov szólt arról is, hogy provokációk azok a kísérletek, amelyek Iránt hibáztatják a gázai válságért. A moszkvai diplomácia vezetője hangoztatta, az orosz fél számít az izraeli–palesztin konfliktus rendezéséről szóló konzultációk folytatására, amelyek egy része a következő napokban várható.
„Abból indulok ki, hogy az érintett országok konzultációi mindenképpen folytatódnak. Egyiptom kezdeményezéseket mutat. Mindannyian a feszültség csökkentését szeretnénk a Gázai övezetben. Az elkövetkező napokban lesznek olyan megbeszélések, amelyek során kiderül, hogy mennyire reális erre számítani” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a valódi mechanizmus
egy ENSZ BT-határozat lehetne, amely felszólít minden felet, hogy hagyjon fel minden erőszakos akcióval, és biztosítsa a humanitárius kérdések megoldását, figyelembe véve a Gázai övezetet és az ott élő több millió embert fenyegető valódi katasztrófát.
„De sajnos ezt a határozatot nem fogadták el. Bár nem vagyok biztos abban, hogy ha ez az állásfoglalást elfogadták volna, akkor ez megtörtént volna, hogy tűzszünetet hirdettek volna, hogy a humanitárius kérdésekkel foglalkozzanak” – emelte ki Lavrov.
Oroszország hajlandó megvitatni és megfontolni Törökország kezdeményezését, amely az izraeli–palesztin konfliktusban részt vevő felek számára egy garanciavállaló országok rendszerének létrehozására irányul, Moszkva és Ankara kapcsolatban áll a kérdésben – közölte.
„Készek vagyunk megvitatni minden konstruktív javaslatot. Azt a kezdeményezést, amelyet a minap már hallottam, egyértelműen a de-eszkaláció, a helyzet normalizálásának vágya motiválja. Hogy pontosan mit jelent ez, azt természetesen török barátainktól szeretnénk hallani, akikkel ebben a kérdésben is kapcsolatban állunk” – mondta.
Támogatjuk, hogy minden megközelítés a felek érdekeinek egyensúlyán alapuljon, ne pedig valakinek az érdekeit erőltessük mások érdekeinek rovására. Nekem úgy tűnik, hogy a török kezdeményezést az ilyen egyensúly biztosítására irányuló törekvés diktálja. Készek leszünk együttműködni ennek megfontolásában
– vélekedett az orosz miniszter.
Hakan Fidan török külügyminiszter korábban azt mondta, Ankara azt tervezi, hogy javasolja az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) tagjainak, hogy fontolják meg a palesztinok és Izrael közötti konfliktus rendezésében való részvétel gondolatát egy olyan rendszer alapján, amely mindkét fél számára garanciavállaló országokat tartalmaz, amelyeknek felelősséget kell vállalniuk a rendezés feltételeinek végrehajtásáért.
Könnygázt vetettek be Athénban
Izrael-párti nagygyűlést tartottak az ország athéni nagykövetsége előtt. Néhányan transzparenseket tartottak olyan izraeliek képeivel, akiket a Hamász elrabolt és Gázában tart fogva.
Órákkal később, a szimpátiatüntetés befejezése után, a görög rendőrség könnygázt vetett be, amikor a becslések szerint 10 000 fős palesztin-barát tüntetés próbált előrenyomulni az izraeli nagykövetségen.
Pénteken érkeznek az első segélyek
Az utak gyorsjavítása után pénteken érkezhetnek az első segélyszállítmányok Gázába, miután Abdel Fattah el Sisi egyiptomi vezető beleegyezett a rafahi határátkelő megnyitásába.
A Fehér Ház illetékesei szerint a segélyek mindaddig bejuthatnak az övezetbe, amíg azok a civilekhez jutnak. Amint a Hamász elkobozza azokat, nem érkezik több szállítmány.
Megindulhatnak a segélyszállítmányok
Martin Griffiths, az ENSZ segélyszervezeti vezetője azt mondta a Biztonsági Tanácsnak, hogy a szervezet napi 100 teherautónyi segélyszállítmányt kíván eljuttatni Gázába, ami megfelel az izraeli-Hamász konfliktus előtti szintnek.
Ez azt a döntést követi, hogy Egyiptom ideiglenesen megnyitja a rafahi átkelőt, ahol 20 humanitárius segélyt szállító teherautót (de üzemanyagot nem) engedjen be a Gázai övezetbe, ahol az izraeli blokádot követően az embereknek kétségbeejtően hiányzik az élelem és a víz.
Izraelbe utazik a brit miniszterelnök
A Downing Street bejelentése szerint csütörtökön Izraelbe utazik Rishi Sunak brit miniszterelnök. Találkozik Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jichák Hercog államelnökkel, majd a közel-keleti térség más fővárosait is felkeresi, ugyanakkor nem részletezték, hogy mely országokban tesz látogatást.
A brit kormányfő megpróbálja elérni, hogy a Gázai övezetbe bejuthassanak a segélyszállítmányok és elhagyhassák a térséget a távozni kívánó civilek.
Rishi Sunak látogatásával egy időben James Cleverly brit külügyminiszter is a térségbe utazik. Az egyiptomi, a török és a katari kormány támogatását kéri a gázai konfliktus rendezéséhez.
Több mint 300 tüntetőt tartóztattak le a Capitoliumnál
A rendőrség szerint több mint 300 embert tartóztattak le az egyesült államokbeli Capitol Hill-i felvonulás után. A tüntetők egy része megtöltötte a Cannon House irodaházat, ami a kongresszus egyik épülete, egy másik csoport pedig elzárta az Independence Avenue-t az épület előtt.
A tüntetők, akik közül sokan a Jewish Voice for Peace csoporthoz tartoztak, azt skandálták, hogy „a világ figyel”, néhányan pedig „A zsidók most tűzszünetet mondanak” feliratú pólót viseltek, és azt szorgalmazták, hogy az amerikai kormány lépjen fel az izraeli-Hamász konfliktusban – számol be róla az Origo.
Ciszjordániai lövöldözés
Megöltek egy palesztin férfit az izraeli erők a ciszjordániai Budrus faluban – közölte a WAFA palesztin hivatalos hírügynökség.
Gebriel Awadot agyonlőtték, miután a csapatok csütörtökön a hajnali órákban megrohanták a falut. Egy másik ember megsebesült.