A terrorizmus és az illegális bevándorlás egyfajta ördögi kört alkot egymással (videó)

Az ENSZ-nek kevesebbet kellene költenie a bürokráciára és többet a terrorellenes küzdelemre

 Az ENSZ-nek kevesebbet kellene költenie a bürokráciára és többet a terrorizmus elleni globális harcra, amelyhez Magyarország nagyban hozzájárul – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés keretében a terrorizmus áldozatait támogató csoport ülésén közölte, hogy a globális terrorfenyegetettség minden erőfeszítés ellenére is súlyosabb, mint valaha, tavaly 6700 halálos áldozatot követeltek a különböző merényletek. Először is fontosnak tartotta leszögezni, hogy a terrorizmus és az illegális bevándorlás egyfajta „ördögi kört” alkot egymással, ugyanis minél nagyobb a terrorfenyegetés, annál súlyosabb a migrációs nyomás, és minél többen vesznek részt a migrációs hullámokban, annál nagyobb az esély arra, hogy a merénylők is el tudjanak jutni a világ távoli pontjaira.

Aláhúzta, hogy Európa fokozott illegális migrációs nyomással néz szembe, s a bevándorlók több helyen párhuzamos társadalmakat hoztak létre, az integrációs erőfeszítések kudarcnak bizonyultak. Szijjártó Péter felszólalásában fontos prioritásként határozta meg a terrorizmus terjedésének mielőbbi megállítását, a terrorcsoportok feltartóztatását. Mint mondta, ez csakis akkor lehetséges, ha az erőfeszítéseket a globális együttműködésre alapozzuk, és ezen a téren az ENSZ-nek kulcsszerepet kell vállalnia. Ezzel kapcsolatban pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának (UNOCT) költségvetéséből a világszervezet mindössze 3 százalékot vállal, a többit a tagállamoknak kell összeadniuk, miközben szavai szerint az ENSZ-nek aligha lehet fontosabb feladata a terrorizmus elleni küzdelemnél.

„Talán kevesebbet kellene költenünk a bürokráciára, s kicsit többet a terrorizmus elleni küzdelemre és a terrorizmus áldozatainak támogatására” – hangsúlyozta.

Illetve arra is kitért, hogy Budapesten jött létre az UNOCT második legnagyobb központja, és az iroda szerepét tovább kívánják erősíteni.

A miniszter végül arról is beszámolt, hogy világszerte egyre nő a keresztény közösségek elleni támadások száma.

Hozzátette: Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, és ezért rendkívüli aggodalommal töltik el a kormányt az ilyen támadások. 

Hazánk minden támogatást megad az üldözött keresztények számára, a kormány a Hungary Helps program keretében már több mint 50 millió dollárt fordított erre a célra, hogy lehetővé tegyék ezen közösségek helyben maradását – zárta felszólalását.

Teljesen politikamentesíteni kell a globális egészségügyi együttműködést

Teljes mértékben depolitizálni kell a globális egészségügyi együttműködést annak érdekében, hogy az emberiség jobban fel legyen készülve egy esetleges következő járványra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén szerdán New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a járványok megelőzésével és a felkészültség javításával foglalkozó ülésen hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány demonstrálta, hogy a fejlett technológia ellenére mennyire védtelen a világ valójában, és vannak még olyan jelenségek, amelyeket nem tudott uralma alá hajtani az emberiség.

„A több százezer elvesztett életet nem tudjuk visszaadni, azonban le kell vonni a tanulságokat, hogy a jövőben jobban felkészültek legyünk” – mondta.

Majd kiemelte, hogy az egyik legfontosabb lecke, amelyet meg kellett tanulni, hogy bár egyes stratégiai kapacitások normális körülmények közepette haszontalannak tűnhetnek, de vészhelyzetben rendkívül lényegesek, életmentők lehetnek.

Ennek kapcsán aláhúzta, hogy Magyarország vakcinagyárat épít, és képessé vált védőmaszkok, kesztyűk, lélegeztetőgépek gyártására, valamint saját teherszállító repülőgépet szerzett be. Szijjártó Péter felszólalásában abbéli reményének adott hangot, hogy mindenki megértette mára, hogy „az életmentésnek nincs semmi köze a geopolitikához, a vírus nem ismer határokat, ideológiákat vagy politikai hovatartozást”.

Mint közölte, a jövőbeli felkészültség erősítése érdekében valós globális együttműködésre van szükség, amelyet nem befolyásol, nem korlátoz a világpolitika.

„Akik hagyják az egészségügyet összekeverni a világpolitikával, azok lesznek felelősek azért, hogy nem tudunk annyi embert megmenteni, amennyit meg lehetne valós együttműködéssel” – fogalmazott.

Ezután arra emlékeztetett, hogy minden szakmai alap nélkül súlyos támadások érték Magyarországot a keleti vakcinák beszerzése miatt, márpedig hazánk éppen azért tudta a legsikeresebb oltási kampányt lefolytatni az Európai Unióban, mert keletről és nyugatról egyaránt vásárolt oltóanyagokat, erre nem a politikai hovatartozás, hanem az életmentés eszközeként tekintett a kormány.

„A veszély évtizedei állnak előttünk, s nem zárhatjuk ki, hogy új vírusok állítanak minket kihívások elé” – figyelmeztetett, globális felelősségnek nevezve a jobb felkészültséget.

„Ha a kérdést politikai irányból közelítjük meg, akkor kudarcot fogunk vallani” – vélekedett.

A globális egészségügyi együttműködésnek teljes mértékben politikamentesnek kell lennie, és mindent meg kell tenni azért, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lehető legdepolitizáltabb szervezet legyen – összegzett.

Szijjártó: tízezer tonna gabonával enyhítenénk a szudáni válságot, de még mindig Kijevre várunk

Magyarország tavaly 3,5 millió dollárt adományozott tízezer tonna ukrán gabona leszállítására a szudáni humanitárius válság enyhítése érdekében, de máig nem történt semmi, várják az engedélyeket Kijevtől – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlésen szerdán New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szudáni helyzettel foglalkozó ülésen emlékeztetett rá, hogy a kormány tavaly 3,5 millió dollárt, azaz több mint 1 milliárd forintot adományozott a Világélelmezési Programnak (WFP) a „Gabona Ukrajnából” kezdeményezés keretében, hogy ebből tízezer tonnányi ukrán gabonát szállítsanak le Szudánnak a humanitárius helyzet enyhítése céljából.

„Azonban annak ellenére, hogy a magyar adófizetők pénzéből már ezt a forrást a tavalyi esztendőben biztosítottuk, nem hogy egy tonnányi, egy grammnyi gabona szállítása sem történt meg” – szögezte le, sérelmezve az ügyben látható tétlenséget.

„Sajnos továbbra is az ukrán hatóságok engedélyére várunk. Amennyiben az megérkezik, akkor ezt a tízezer tonna gabonát Ukrajnából magyar költségvetési forrásból el tudják szállítani Szudánba, és akkor legalább valamit lehet enyhíteni az élelmezési válságon” – mondta.

„Ott van tízezer tonna, azaz tízmillió kilogramm gabona, ott van a pénz, ki lett fizetve, mégis éhínségtől szenvednek Szudánban” – fogalmazott.

Szijjártó Péter felszólalásában hangsúlyozta: „azokba az országokba kell szállítani a gabonát, amelyek rászorulnak, s nem azokba a régiókba, ahol ez a kereskedelem megzavarhatja a helyi piacot”.

„Nincs szükségünk erre a gabonára Közép-Európában, ne hozzák a gabonát Közép-Európába! Szállítsák ezt a gabonát Afrikába, azoknak, akik éheznek” – összegzett.

A miniszter arra is kitért, hogy hazánk súlyos aggodalommal tekint minden fejleményre, amely egyes térségek destabilizációjával járhat Afrikában, s ennek nyomán újabb migrációs hullámokkal Európában.

Aláhúzta: az illegális bevándorlók áradata kockázatot jelent a származási, a tranzit- és a célállamok, így az Európai Unió külső határán fekvő Magyarország számára is, amelynek fontos szerepe van a nyugat-balkáni migrációs útvonalon keresztül érkező emberek feltartóztatásában.
Fontosnak nevezte ezért a legfőbb kiváltó okok, vagyis a fegyveres konfliktusok és az éhínség kezelését. Márpedig – mint kiemelte – az élelmezés biztonsága a világ számos pontján veszélybe került az ukrajnai háború, az annak nyomán beszűkült exportkapacitások miatt.