2023.06.07. 08:27
Soros György szerint folytatni kell a háborút, az ellentámadás pedig sikerrel jár majd
469. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Gátrobbantás okozta árvíz Herszonban 2023. június 6-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Ivan Antipenko
Putyin: Kijev nyugati ösztönzésre élezi a konfliktust
Kijev a Nyugat ösztönzésére tovább élezi a helyzetet, háborús bűncselekményeket és terrorista módszereket alkalmaz, amire a kahovkai vízerőmű elleni támadás is példa – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal szerdán folytatott telefonbeszélgetése során.
A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta Erdogan figyelmét arra, hogy az incidens nagyszabású környezeti és humanitárius katasztrófához vezetett.
A török elnöki hivatal közlése szerint Erdogan egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását javasolta Putyinnak a kahovkai vízerőmű elpusztításának kivizsgálására, orosz és ukrán szakemberek bevonásával. Ankarai tájékoztatás szerint a török elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek is ugyanezt indítványozta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő terrorcselekménynek minősítette a kahovkai vízerőmű megsemmisítését, és azt hangoztatta, hogy az amerikai hatóságoknak kötelességük lenne tisztázniuk, tudatában vannak-e annak, hogy az amerikai fegyvereket mire használják Ukrajnában.
Emlékeztetett Andrij Kovalcsuk ukrán tábornok tavaly decemberi, a The Washington Postnak adott interjújára, amely szerint az ukrán fegyveres erők próbacsapást hajtottak végre amerikai HIMARS sorozatvetővel a gát egyik zsilipjére, hogy „rést üssenek rajta, és megnézzék, hogy mennyire emelkedik meg a víz a Dnyeperben”.
Zaharova felszólította az ENSZ titkárságát, hogy számoljon be róla, mit tett azt követően, hogy Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet levélben figyelmeztette António Guterrest, a világszervezet főtitkárát a kahovkai létesítményt ukrán részről érő fenyegetésre.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megrongálódása következtében 36 települést öntött el az ár, ahonnan mintegy 1500 embert evakuáltak, emellett 48 ideiglenes szállást alakítottak ki 2700 ember befogadására.
Szerdán az egész régióban rendkívüli állapotot vezettek be. Szaldónak hét eltűnt lakosról volt tudomása.
A Dnyeper szintje szerdán Nova Kahovkánál több mint 30 centiméterrel csökkent, Oleskinél viszont tetőzött.
Légiriadót hirdettek Ukrajna egész területén
Légiriadót jelentettek be szerdán Ukrajna egész területén – derül ki az ukrán digitális átalakítási minisztérium online térképadataiból.
Az első riasztás 11.28-kor szólalt meg (egybeesik a moszkvai idővel) Kijev, Volyn, Cserkaszi, Poltava, Dnyipropetrovszk, Zsitomir és Kirovograd régiókban. Néhány perc alatt átterjedt a riasztás Ukrajna egész területére.
Lemberg menekültáradatra számít a kahovkai gát felrobbantása miatt
Lemberg (Lviv) városa menekültáradatra számít a kahovkai gát felrobbantása miatt elárasztott területekről – közölte szerdán Andrij Szadovij, a nyugat-ukrajnai város polgármestere a Rmf.fm lengyel rádiónak nyilatkozva.
Az első buszok már elindultak. Jelenleg 3000 új szálláshelyet biztosítottunk a menekülteknek
– mondta a polgármester. Hozzátette, hogy az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta a város már mintegy 150 ezer menekültet fogadott be az ország más térségeiből.
A konfliktust megelőzően 720 ezer lakosú város alig 70 kilométerre található a lengyel határtól. A térséget nagyrészt elkerülték a harci cselekmények, bár május 19-én orosz rakétatalálat érte.
Az EU támogatást küld a Nova Kahovka-i gátat ért támadás miatt szükséget szenvedő lakosságnak
Az Európai Unió (EU) vízszűrő berendezéseket, áramfejlesztőket, vízszivattyúkat és más eszközöket küld az ukrajnai Nova Kahovka-gátat ért támadás miatt szükséget szenvedő lakosságnak – közölte az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény kiemelte: a Nova Kahovka-i duzzasztógátat kedd reggel ért támadás „pusztító humanitárius és ökológiai következményekkel járt”. Az érintett lakosság evakuálása folyamatban van, Ukrajna pedig nemzetközi és uniós segítséget kért a rászoruló lakosság ellátását célzó erőfeszítéseihez.
A tájékoztatás szerint Németország ötezer vízszűrőt és 56 generátort, Ausztria pedig húsz víztartályt és tíz vízszivattyút ajánlott fel. Az eszközök már úton vannak Ukrajnába. Emellett Litvánia és Németország menedék kialakítására alkalmas felszerelést is felkínált, köztük sátrakat, ágyakat és takarókat. Az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül juttatja el a felajánlott eszközöket első szállítmányát – közölték.
Az uniós bizottság azt írta, az EU veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja közvetlen kapcsolatban áll az ukrán segélyszolgálatokkal, hogy figyelemmel kísérje a szükségletek alakulását, és az igények alapján összehangolja a további segítségnyújtást. Emellett az EU ukrajnai humanitárius irodája együttműködik partnereivel, hogy gyorsan tudjanak reagálni a gátszakadás okozta áradásoktól sújtottak szükségleteire, többek között élelmiszersegély és ivóvíz biztosításával – tették hozzá.
Európa Tanács: Oleg Orlov pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása
Oleg Orlov orosz emberi jogi aktivista csütörtökön kezdődő pere az igazságszolgáltatás megcsúfolása, a legalapvetőbb emberi jogok semmibevétele – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán.
Dunja Mijatovic közleményében azt írta, az orosz emberi jogi aktivista azért néz szembe börtönbüntetéssel, mert tiltakozik Oroszország ukrajnai agressziója ellen.
A Nobel-békedíjas orosz Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztő Társaság egyik vezetője, Oleg Orlov bátorsága és az emberi jogok iránti elkötelezettsége kulcsfontosságú az igazság kimondása szempontjából. Sok más aktivistához hasonlóan, akik börtönben töltik büntetésüket, vagy akiket más módon, de hasonló okokból szankcionálnak, Orlovot sem lett volna szabad perbe fogni az igazág kimondásáért – hangsúlyozta.
Szolidaritást vállalok Oleg Orlovval és sok más oroszországi emberijog-védővel, független újságíróval és civil társadalmi aktivistával, akik ezekben a kihívásokkal teli időkben az emberi jogok fáklyáját hordozzák
– fogalmazott.
Mijatovic végezetül felszólította az Európa Tanács tagállamait, hogy támogassák az oroszországi vezetés kritikusait hazájukban és száműzetésükben egyaránt. „A béke, a szabadság és az emberi jogok védelmében végzett munkájukra napjainkban különösen nagy szükség van” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Orosz védelmi tárca: felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniumvezetéket
Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán.
A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek.
A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy
Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.
A Togliatti-Odessza csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából. Moszkva kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül.
A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel.
A napi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov azt is elmondta, hogy az ukrán hadsereg a donyecki régió déli részén elszenvedett kudarcot követően Donyeck körzetében, Artyomovszknál (ukrán nevén Bahmutnál) próbálkozott meg az orosz védelem áttörésével, de nyolc támadási kísérlete itt sem járt eredménnyel. Azt mondta, hogy a térségben 415 ukrán katona halt meg, a megsemmisített haditechnikai eszközök között pedig két harckocsit és kilenc páncélozott harcjárművet is megemlített.
Beszámolója szerint az orosz erők a donyecki régió déli részén három támadási kísérletet vertek vissza, megölve több mint 190 ukrán katonát és megsemmisítve egyebek között 8 harckocsit és 20 páncélozott harcjárművet.
Konasenkov az ukránok összesített egynapi harctéri veszteségét csaknem nyolcszáz főben nevezte meg. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között megemlített egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá egy lőszer- és két üzemanyagraktárt.
Ukrán védelmi miniszterhelyettes: időben megerősítették a Bahmuthoz vezető útvonalakat
A jó időben előre kiépített erődítményeknek köszönhető, hogy az ukrán erők ilyen hosszú ideje képesek tartani a Donyeck megyei Bahmuthoz vezető útvonalakat – jelentette ki Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter-helyettes szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A helyettes tárcavezető szavai szerint a város egész környéke tulajdonképpen egy erődített terület. Maljar arra reagált, hogy az utóbbi időben az ukrán sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Bahmut védelmét nem készítette elő időben az ukrán hadsereg vezetése. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a város védelmének megerősítésével kapcsolatos kérdésre kedden azt válaszolta, hogy az Ukrajnának adományazott összes legújabb felszerelést – Storm Shadow típusú robotrepülőgépeket, Excalibur nagy pontosságú lövedékeket, francia gyártású CAESAR önjáró tarackokat, 155-ös kaliberű tüzérséget és Himars rakéta-sorozatvetőket – Bahmut környékére küldték.
A védelmi miniszterhelyettes arra is kitért, hogy
a kelet-ukrajnai országrész továbbra is a harci cselekmények középpontjában van, ugyanakkor Bahmut irányában az ukrán csapatok támadásra váltottak, és az orosz csapatok védekezésre kényszerülnek.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán arról számolt be, hogy az ukrán erők változatlanul folytatják az előrenyomulást Bahmut felé. „A védelmi erők tovább haladnak előre a széleken, az ellenség teret veszít Bahmut közelében” – írta a parancsnok a Telegramon. Szavai alátámasztására Szirszkij közzétett egy videófelvételt a 3. ukrán szakosított dandár harci tevékenységéről.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 880 fővel meghaladta a 212 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 13 harckocsit és 37 tüzérségi rendszert.
Volodimir Zelenszkij közben felszólította a nemzetközi szervezeteket, és minden államot, hogy reagáljon a Herszon megyei kahovkai vízerőmű felrobbantására, azaz a szerinte oroszok által elkövetett környezetpusztításra. „A világon mindenkihez fordulok, aki értékeli az életet. Ukrán földünkön az orosz megszállók követték el a legnagyobb környezetpusztító bűntényt, és nemcsak ennek a háborúnak az ideje alatt, hanem évtizedekre visszamenően. A kahovkai víztározó, Ukrajna egyik legnagyobb tározója gyakorlatilag megsemmisült. 18 milliárd köbméter vizet tárolt. A kahovkai vízerőmű összes szerkezete, gátja a megszállt területen volt, az orosz megszállók teljes ellenőrzése alatt. Még tavaly ősszel információnk volt arról, hogy az oroszok aláaknázták a vízerőmű gátját, elsősorban azért, hogy ezzel is zsarolják a világot. Másodsorban azért, hogy felrobbantva a gátat fegyverként használják az árvizet. Ténylegesen ez történt” – jelentette ki az ukrán elnök a Telegramon közzétett üzenetében.
Olekszandr Prokugyin Herszon megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy szerda reggelig 1852 házat öntött el a víz a régióban, a Dnyeper (Dnyipro) folyó ukrán ellenőrzés alatt álló jobb partján. Hozzátette, hogy az éjjel 13 ember kért segítséget az ukrán hatóságoktól, közülük öt a Dnyeper orosz megszállás alatti bal partjáról.
Soros György szerint folytatni kell a háborút, a veszteségek nem számítanak
A világ jelenlegi helyzetét taglaló véleménycikket jelentetett meg a Project Syndicate nevű véleményportálon Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetője – írja a Magyar Nemzet.
Az amerikai milliárdos a cikkben szót ejt arról, hogy ösztönösen ellenzi a mesterséges intelligencia térhódítását, de nem tudja, hogyan lehetne megállítani azt, illetve hosszan ír arról is, hogy a lehető leghamarabb teljes mértékben engedelmeskedni kell a klímatudósok előírásainak az éghajlatváltozás miatt.
A harmadik válságként felsorolt, hatalmas emberáldozattal járó ukrajnai háború esetében pedig megírta, hogy összességében jó a végeredmény.
Soros úgy véli, hogy az orosz hadsereg nem több egy papírtigrisnél, és kiemeli a Wagner zsoldoscsoport támogatását, azonban leszögezi: végül nekik sem sikerült legyőzniük Ukrajnát.
A milliárdos szerint Ukrajna készen áll az ellentámadás megindítására, amint az ígért nyugati fegyverek megérkeznek.
Soros olyannyira hisz a nagy emberáldozattal fenyegető ellentámadásban, hogy úgy véli, az ukrán visszavágás hatására lehet, hogy
Vlagyimir Putyin orosz elnök álma, egy újjáépített Orosz Birodalom szétomolhat, és lehet, hogy többé már nem fog veszélyt jelenti Európára, illetve a világra.
A teljes cikkért kattintson.
Két orosz falu Kurszkban áram nélkül maradt az ukrán támadás után
Két orosz falu maradt áram nélkül a Kurszki régióban, miután az ukrán erők két robbanószerkezetet dobtak le egy elektromos alállomásra – közölte a régió kormányzója.
Roman Sztarovoit pontosította, hogy Popovo-Lezhachi és Tetkino települések érintettek az áramkimaradásban.
Zelenszkij: több százezer ember maradt ivóvízellátás nélkül Dél-Ukrajnában
Több százezer ember maradt elérhető ivóvízellátás nélkül Dél-Ukrajnában a Nova Kahovka-i duzzasztógátat ért támadás nyomán – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a történtekért Oroszországot tette felelőssé.
Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a keddi szerencsétlenségért, amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására.
A duzzasztógát átszakadása miatt kialakult árvízhullám tetőzését szerdára várják a hatóságok.
Szándékosan semmisítették meg Ukrajna egyik legnagyobb víztározóját (...), több százezer embert ivóvíz nélkül hagyva
– írta Telegram-bejegyzésében az ukrán elnök.
Hatósági közlés szerint az Ukrajna déli és délkeleti részén fekvő dnyipropetrovszki, zaporizzsjai, herszoni és mikolajivi régiókban akadozik a vízellátás.
„A legfontosabb dolog most az orosz terrortámadásban érintett régiók vízellátásának biztosítása” – fogalmazott Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes Twitter-bejegyzésében.
Az ukrajnai Állami Újjáépítési és Infrastruktúrafejlesztési Ügynökség arról számolt be, hogy Kijev 1,5 milliárd hrivnyát (14 milliárd forint) biztosít a 87 kilométer hosszúságúra tervezett, naponta 300 ezer köbméternyi víz szállítására alkalmas új vízvezeték-csőrendszer megépítésére.
Az egészségügyi minisztérium a vízben előforduló vegyi anyagok emberi szervezetre kifejtett egészségügyi kockázataira hívta fel a figyelmet, és felszólította a lakosokat, hogy csak palackozott vizet fogyasszanak, főzéshez pedig csak biztonságos helyről származó vizet használjanak.
Peking komoly aggodalmát fejezte ki a kahovkai gátrobbantás miatt, politikai megoldásra szólít
Peking szerint komoly aggodalomra adnak okot a Nova Kahovka-i vízerőmű felrobbantásának következményei: a kínai külügyi szóvivő a helyi lakosság biztonságának szavatolására hívott fel szerdai tájékoztatóján, és megismételte, hogy az ukrajnai háborúra politikai megoldást kell találni.
„Súlyos aggodalmunkat fejezzük ki a pusztítás miatt” – mondta Vang Ven-pin szóvivő, s hozzátette: Kína sürgeti, hogy mindent tegyenek meg a polgári lakosság és az infrastruktúra védelme érdekében. Kijelentette:
Peking mélyen aggódik a történteknek az ott élőkre, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.
Vang ismételten leszögezte, hogy Kína az ukrajnai konfliktus politikai módszerekkel történő megoldásának híve, s ez ügyben Kína álláspontja változatlan.
Együtt kell dolgoznunk a fegyveres konfliktus eszkalációjának megakadályozásáért
– hangoztatta a szóvivő, és felszólította a konfliktusban érintett feleket a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a humanitárius segítségnyújtásra.
Felmérik a nukleáris biztonságot a gátrobbanás után
Személyesen fogja vezetni a jövő héten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségét Ukrajnában, a zaporizzsjai atomerőműnél esedékes következő látogatáson Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.
A kahovkai vízerőmű duzzasztógátjának aggodalmat keltő lerombolása után személyesen fogom vezetni a jövő héten a NAÜ támogató missziójának következő, megerősített rotációját a zaporizzsjai atomerőműnél
– írta a főigazgató a Twitteren az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint. Ez „fontos momentum a nukleáris biztonság szempontjából” – fűzte hozzá.
Grossi bejelentése előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatta a NAÜ főigazgatóját a duzzasztógát felrobbantásának várható következményeiről az Ukrinform ukrán hírügynökség jelentése szerint.
Ausztria egymillió euró támogatást ad a bécsi székhelyű NAÜ-nek a jelenlegi helyzetben – jelentette be Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter. „A kahovkai duzzasztógát elleni támadás és annak várható következményei a zaporizzsjai atomerőmű hűtővízellátására különösen fontossá teszik ezt a látogatást” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Az orosz erők Herszont lövik
Az orosz erők az elmúlt nap folyamán többször is lőtték az ukrán Herszon régiót – közölte a régió kormányzója hozzátette,
egy ember meghalt, egy pedig megsebesült a támadások következtében.
Ukrajna 2500 hadifoglyot szerzett vissza
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a teljes körű orosz invázió kezdete óta Ukrajna mintegy 2500 hadifoglyot hozott vissza, köztük 370 civilt. Ukrajna nem tudja, hány embere maradt fogságban, mivel Oroszország nem osztja meg ezeket a számokat. Az ukrán hatóságok folytatják erőfeszítéseiket az elfogott állampolgárok orosz fogságból való hazaszállítására.
Legutóbb május 25-én Bahmut 106 elfogott ukrán védője szabadult ki egy fogolycsere keretében. Előtte május 6-án mintegy 45 Azovstal védő, köztük 10 tiszt tért haza.
Katonai segélyeket ígért az új bolgár védelmi miniszter
Todor Tagarev, Bulgária újonnan kinevezett védelmi minisztere kijelentette, hogy országának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajnának segítséget nyújtson, hogy felszabadíthassa területeit az orosz megszállás alól. Tagarev azt mondta, hogy Bulgáriának és hadseregének hozzá kell járulnia a fekete-tengeri térség és Délkelet-Európa biztonságának és stabilitásának biztosításához.
„Akkor lesz biztonságunk, amikor az utolsó megszálló elhagyja Ukrajna határát, és a Kreml agresszív szándékait blokkolják. Csak így lehet garantálni régiónkat és jövőnket” – idézte a minisztert a BTA bolgár hírügynökség.
A bulgáriai törvényhozók novemberben az ukrajnai fegyverszállítások mellett szavaztak, de az előző kormány hivatalosan soha nem kezdte el a segélyek küldését.
Így reagált Zelenszkij Ferenc pápa béketervére
Találkoztam Matteo Zuppi bíborossal, Ferenc pápa különmegbízottjával – jelentette be Telegramon Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök arról tájékoztatott, hogy megbeszélték az ukrajnai helyzetet, illetve a humanitárius együttműködést is – írja a Magyar Nemzet.
„Csak a közös erőfeszítések, a diplomáciai elszigeteltség és az Oroszországra nehezedő nyomás befolyásolhatja az agresszort, és hozhat igazságos békét” – fogalmazott a bejegyzésben, amelyhez videót is mellékelt.
Ezzel tehát a Szentszéket arra hívta fel, hogy járuljon hozzá az ukrán béketerv megvalósításához – írja a Magyar Nemzet.
Oroszország másodszor lőtt ammóniavezetékre
Az orosz hadsereg két napon belül másodszor lőtt egy ammóniavezetéket Harkov megye Kupianszk kerületében – jelentette Oleh Szinjehubov kormányzó. Egyelőre nem észleltek ammóniát a levegőben, és a helyzet továbbra is ellenőrzés alatt áll – mondta a kormányzó.
Hat találatot jelentettek a Maszjutivka község melletti szivattyútelep környékén. Az orosz csapások június 5-én célba vették az ammóniavezetéket, nyomáscsökkenést okozva. A találat következtében egy vészelzáró szelep aktiválódott.
Washington Post: a CIA tudott az ukrán tervekről
A Washington Post jelentése szerint az Egyesült Államok három hónappal a tényleges események előtt tudta, hogy az ukrán katonák az Északi Áramlat gázvezeték megtámadását tervezik.
A lap arról számolt be, hogy a Biden-kormányzatot egy európai hírszerző szolgálat tervezett támadásáról tájékoztatták 2022 júniusában. A gázvezetéket 2022 szeptemberében támadták meg, amit nyugati tisztviselők „veszélyes szabotázscselekménynek” neveztek.
A Washington Post története azután jelent meg, hogy Jack Teixeira, a légi nemzeti gárda tagja állítólag információkat osztott meg a Discord csevegőplatformon. A titkosszolgálati jelentés egy ukrajnai magánszemély által szolgáltatott információkon alapult.
A CIA júniusban megosztotta a jelentést Németországgal és más európai országokkal. E szerint az ukrán különleges műveleti erők hat tagja hamis személyazonosságot használva bérelne hajót. Ezután egy merülőjármű segítségével a Balti-tenger fenekére merülnének, és megsértenék vagy tönkretennék a csővezetéket, és észrevétlenül megszöknének.
Német nyomozók most úgy vélik, hat személy hamis útlevelet használt egy vitorlás jacht bérlésére, és robbanóanyagokat helyezhettek el, amelyek elvágták a csővezetékeket.
Zelenszkij: egy hét múlva válnak ismertté a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei
A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, az újságírók ukrajnai napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján.
„Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna. Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat
– tette hozzá.
Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat
– fejtette ki.
Zelenszkij kedden újabb haditanácsot hívott össze, amelyen meghallgatta a hírszerzésnek a kahovkai vízerőművel kapcsolatos jelentését. „A fő következtetés az, hogy a robbanás szándékos volt, de nem tervszerű. Viszont a gát összeomlása nem akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy felszabadítsa saját területeit” – írta az elnök a Twitteren.
A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében azt írta: a hét végére a víztározó megszűnik létezni. „A kahovkai tározóból kiömlő víz tetőzése várhatóan június 7-én délelőtt következik be, és 2-4 napon belül a tározó teljesen kiürül” – jelentette ki a vállalat vezérigazgatója. Ihor Szirota szerint ezt a forgatókönyvet figyelembe véve az árvíz sújtotta területeken a vízszint stabilizálódása valószínűleg a következő 4-5 napban bekövetkezik.
Megugrott a búza és a kukorica ára
Az ukrajnai gátszakadás aggodalmat váltott ki a globális élelmiszerellátási piacon. A búza ára 2,4%-kal, a kukoricáé több mint 1%-kal, a zab ára pedig 0,73%-kal emelkedett. A gátszakadás miatt víz alá kerülő dél-ukrajnai térség hatalmas mezőgazdasági területeknek ad otthont.
Andrej Szizov, a fekete-tengeri mezőgazdasági piacokat kutató SovEcon cég ügyvezető igazgatója szerint a gát beomlása „nagy eszkalációnak tűnik, súlyos következményekkel és óriási kockázattal”.
Parázs vita az ENSZ BT-ben
Oroszország ENSZ-megbízottját azzal vádolták, hogy „hazugságok iszapjában” vergődött, miután a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén azt állította, hogy Ukrajna „háborús bűncselekmény” keretében rombolta le a Kahovka-gátat.
Szergij Kiszlitszja, Ukrajna ENSZ-megbízottja kijelentette, hogy Oroszországra jellemző, hogy az áldozatot hibáztatja saját bűneiért, és rámutatott, hogy Oroszország több mint egy éve uralja a gátat, és fizikailag lehetetlen volt felrobbantani bombázással. Azt mondta, hogy a gátat az orosz megszállók aknázták el, és felrobbantották.
A pontos hatás csak napok múlva derül ki
Martin Griffiths, az ENSZ segélyszervezeti főnöke az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt mondta, hogy „a katasztrófa puszta nagysága csak az elkövetkező napokban válik teljessé. De az már most világos, hogy ennek súlyos és messzemenő következményei lesznek Dél-Ukrajnában a frontvonal mindkét oldalán élők ezrei számára az otthonok, az élelmiszerek, a biztonságos vízellátás és a megélhetés elvesztése miatt”.
Legalább 16 ezer ember vesztette el az otthonát
Az ENSZ főtitkára szerint már több ezren veszítették el otthonukat, és az ivóvíz „sok ezrek” számára veszélyben van az ukrajnai gátomlás miatt.
A nemzetközi szervezetnek nincs független információja arról, hogyan szakadt át a gát – mondta Antonio Guterres, aki „monumentális humanitárius, gazdasági és ökológiai katasztrófának” nevezte az esetet.
„A civilek és a kritikus polgári infrastruktúra elleni támadásoknak véget kell vetni. Cselekednünk kell az elszámoltathatóság és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében” – mondta a főtitkár újságíróknak.
Az ENSZ az ukrán kormánnyal egyeztetve küld a térségbe ivóvizet és víztisztító tablettát.
Brit elemző: tüzérségi lövedék nem csinál ilyet
A világon egyetlen tüzérségi lövedék sem képes ilyen kárt okozni egy gátnak – mondta Michael Clarke védelmi szakértő a Sky Newsnak a kahovkai gátrobbanásról. Teljes meggyőződéssel állítja, hogy a robbanás mögött Oroszország áll, mert kizártnak tartja, hogy pusztán tüzérségi találat elég lett volna a pusztításhoz.
Oroszország szerint a kitartó ukrán ágyúzás felelős a tragédiáért. „Ukrajna azért hajtotta végre a gát elleni támadást, hogy csökkentse az ellentámadásának kudarcait, és hogy megfosszák édesvíztől a Krímet” – mondta egy orosz tisztviselő.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt állította, hogy az orosz fegyveres erők 205. gépesített lövészdandárja robbantotta fel a gátat, akik hosszú ideig tartózkodtak a vízerőmű területén.
Katonai szempontból Oroszországnak hasznosabb a katasztrófa, mert akadályozza az ukrán ellentámadást.
4-5 nap után csökkenhet csak a vízszint
Az ukrán állami energiavállalat, az Ukrhydroenergo szerint az áradás szerda reggel érheti el a tetőpontját. Igor Szirota vezérigazgató arra számít, hogy a vízszint négy-öt napig változatlan marad, mielőtt apadni kezd.
Folytatódnak az evakuálások, több ezren váltak otthontalanná
A Magyar Nemzet azt írja, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) arra figyelmeztet, hogy az ukrajnai gát lerombolása súlyos és messzemenő következményekkel jár több ezer emberre nézve.
Az elárasztott városokból és falvakból több ezren menekültek el, a vízszint mintegy 12 méteres, és félő, hogy tovább emelkedik.
A tömeges evakuálások szerda reggel folytatódtak az ukrajnai Herszon régióban, miközben videók arról tanúskodnak, hogy állatok rekedtek a vízzel elöntött utcákon.
Több hónapra elegendő víz van a zaporizzsjai atomerőmű ellátásához
Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete szerint a zaporizzsjai atomerőmű vízellátása több hónapra biztosított, ugyanis azt nem közvetlenül a tározóból, hanem a felette lévő hűtőtóból veszik ki. Noha szükség esetén a tavat a tározóból látják el vízzel, ott hónapokra elegendő a víz mennyisége.
Az ukrán elnök bejelentette, hogy ismét Ukrajnába hívta a NAÜ főigazgatóját. Rafael Grossit arra kérte, hogy közvetlenül és egyértelműen ítélje el a kahovkai gát elleni terrorcselekményt, és támogassa Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzés visszaszerzésében.
Kreml: egyértelműen Ukrajna a felelős
A Kreml a kahovkai gát elleni szabotázzsal vádolta meg Ukrajnát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta újságíróknak: „Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az ukrán fél szándékos szabotázsáról beszélünk.” Azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnököt tájékoztatták a helyzetről.
Oroszország egy hete betiltotta a vizsgálatot
Az orosz kormány május 30-án – egy héttel a gátszakadás előtt – kiadott egy rendeletet, amely megtiltotta a hatóságoknak a hidrotechnikai építmények baleseteinek kivizsgálását. A rendelet előírja, hogy 2028-ig nem lehet vizsgálatot folytatni a „katonai akciókból, szabotázsokból és terrorcselekményekből” származó „balesetek” ügyében. A dokumentum Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck régiókra vonatkozik.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. június 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 5568 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4575 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 6-án 82 ember, köztük 41 gyerek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.
600 méternyi darab hiányzik a gátból
A Planet Labs PBC által készített műholdfelvételek összehasonlítása után a szakértők azt állapították meg, hogy több mint 600 méter hiányzik a Nova Kahovka gát falából.
Nyilvános lehet az amerikai hírszerzési jelentések egy része
Az Egyesült Államok hírszerzési adatai szerint Oroszország áll az ukrajnai gáttámadás mögött – mondta el két amerikai és egy nyugati tisztviselő az NBC-nek.
A katasztrófa valószínűleg akadályozni fogja Ukrajnát a folyón való átkelésben – mondta egy tisztviselő.
A Biden-adminisztráció arra készül, hogy néhány órán belül feloldja a történtekkel kapcsolatos hírszerzési információinak egy részét.
Sunak: új mélypontot érhetett el Oroszország
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint „új mélypont” lenne Oroszország számára, ha bebizonyosodik, hogy Vlagyimir Putyin erői felelősek a Nova Kahovka-i gát elleni támadásért, amely kiterjedt áradásokhoz vezetett. Sunak szerint a brit hírszerzés még vizsgálja a kahovkai esetet.
A kormányfő az Egyesült Államokba tartó járatának fedélzetén nyilatkozott a sajtónak, miközben arra készül, hogy négy hónapon belül negyedszer találkozzon Joe Biden amerikai elnökkel.
Ukrajna nemzetközi vizsgálatot akar
Az ukrán legfőbb ügyész már fellebbezett a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészségénél, hogy vonják be a nemzetközi igazságszolgáltatást a gátrobbanás vizsgálatába – közölte éjszakai videójában az ukrán elnök, aki szerint jelenleg az evakuálás mellett azoknak a településeknek az ivóvízellátását kell mielőbb biztosítani, amelyek a kahovkai tározóból kapták eddig a vizet. Példaként említette Krivij Rih, az egész Dnyipropetrovszk régió, Herszon, Mikolajiv és Zaporizzsja térségét.
Zelenszkij: nem állítja meg az ukránokat a kahovkai katasztrófa
A kahovkai vízerőműben az orosz terroristák által okozott katasztrófa nem állítja meg Ukrajnát és az ukránokat. Még mindig felszabadítjuk az összes földünket. És minden orosz terrorcselekmény csak a jóvátétel összegét növeli, amelyet Oroszország fizet a bűneiért, nem pedig a megszállók esélyét, hogy a földünkön maradjanak – mondta éjszakai videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt