Politikai gyilkosságokkal vádolt iráni áll bírái elé Svédországban

A hatvanéves Núrit azzal vádolják, hogy részt vett az iraki-iráni háború (1980-88) végnapjaiban elkövetett tömeggyilkosságokban. 1988-ban legalább ötezer emberrel végeztek, akik ellenezték a Ruholláh Khomeini néhai iráni legfelsőbb vezető által kiépített iszlamista rezsimet. Ez az első alkalom, hogy valakit bíróság elé állítanak a tisztogatás miatt.

A svéd ügyészség szerint Núri 1988 júliusában és augusztusában a Karadzs városához közeli Gohardast börtön ügyészhelyettesének segédje volt, és súlyos atrocitásokban játszott szerepet. Az Iránt akkoriban vezető Khomeini elrendelte, hogy végezzenek ki minden rabot, aki továbbra is támogatja a Mudzsáhedín-e-Halk (a Nép Szent Harcosai) nevű iráni ellenzéki csoportot.

A Mudzsáhedín-e-Halk gyilkosságokat és pokolgépes merényleteket hajtott végre az iráni rezsim ellen egészen 2001-ig, amikor lemondott a fegyveres erőszakról. A csoport Szaddám Huszein iraki vezető hadseregének oldalán harcolt az iraki-iráni háborúban, és néhány ezer tagja menedéket is kapott Irakban.

Khomeini rendeletének következtében sok foglyot kivégeztek

a Gohardast börtönben 1988. július 30. és augusztus 16. között – tájékoztatott a svéd ügyészség.

– Másokkal együtt Núri is részt vett a tömeges kivégzésekben, és azzal gyanúsítható, hogy szándékosan kioltotta számtalan rab életét, akik rokonszenveztek a mudzsáhedekkel – tette hozzá a hivatal.

Az ügyészség szerint a vádlott emellett szándékosan végzett több fogollyal, akik különféle baloldali csoportokkal szimpatizáltak, és akiket eretneknek tartottak. A svéd büntető törvénykönyv értelmében ezek a gyilkosságok nem kapcsolódnak fegyveres konfliktushoz, így nem tartoznak a háborús bűncselekmények közé. A gyilkosságok jelentős részét 1988. augusztus 27. és szeptember 6. között követték el.

Hamidot 2019 novemberében fogták el, amikor megérkezett a svéd fővárosba, Stockholmba.

Azóta őrizetben van. A férfi tagadja az ellene felhozott vádakat. Ügyében 2022 áprilisában várható ítélet.

A svéd törvények szerint a helyi bíróságok külföldi állampolgárokat is felelősségre vonhatnak nemzetközi jogsértésekért. A stockholmi bíróság előtt százak tüntettek az iráni rezsim ellen, Ebrahim Raiszi új iráni elnök felelősségre vonását követelve. Bíróként Raiszi is szerepet játszott a kivégzésekben.