2021.08.26. 07:27
Összefogás a szaktanári utánpótlás érdekében
Teljes szakmai, szakpolitikai és politikai összefogás valósul meg annak érdekében, hogy a kialakuló természettudományos szaktanárhiány kezelhető legyen – hangsúlyozta Weiszburg Tamás a kémiatanárok nyári országos továbbképzésén, megjegyezve: a természettudományos tanárképzések kereteinek átalakítása is ezt a célt szolgálja. Az ELTE docense a tanárszakokat érintő képzési és kimeneti követelmények (KKK) módosítása kapcsán kiemelte: a médiában megjelenő hírekkel ellentétben a tanárképzésen – a kötelezőkön túl – az oktatók bármit taníthatnak.
„Bár a kémiatanárok képzésével az utánpótlás problémái és a tantárgy helyzete nem oldódik meg, bízunk benne, hogy a következő generációban már több vegyészjelölt és kémiatanár jelenhet meg, ha az ő tanáraik a legmodernebb módszerekkel és tartalmakkal tudnak oktatni” – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére a kémiatanárok nyári országos továbbképzésének főszervezője.
Murányi Zoltán hangsúlyozta: a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) – amely szintén a természettudományok népszerűsítését, és a természettudományos pálya felé való orientálást célozza – segítségével megvalósuló harmincórás akkreditált tanártovábbképzési tanfolyamon az egész ország és az összes oktatási forma képviselve van.
Tájékoztatása szerint
a konferencia előadói a legújabb szakmai eredményekről, valamint a legmodernebb módszertani fejlesztésekről számolnak be a jelenlévőknek, így a képzésen részt vevő hatvan kolléga első kézből értesülhet a szakmát érintő legfontosabb tudnivalókról.
A képzésen zajló előadások, szakmai viták és beszélgetések pedig minden résztvevőnek muníciót jelentenek abban, hogy megpróbálják a tanárképzés és az általános és középiskolai oktatás rendszerét úgy befolyásolni, hogy ezek a már társadalmi szintű problémák mérséklődjenek – húzta alá.
Módosul a KKK
A plenáris előadásokon Weiszburg Tamás arról számolt be, hogy az egyetemi tanárképzések tartalmi és módszertani szabályozását jelentő képzési és kimeneti követelményeket tartalmazó rendelet is módosulni fog valamennyi tanárszakra, így a kémiatanárira is. Az ELTE docense jelezte: a képzési és kimeneti követelmények rendelet felülvizsgálatának időzítése nem véletlen, ugyanis a tanárképzés nyolc éve került ki a bolognai rendszerű – alap- és mesterszakra bontott – oktatásszervezésből.
Weiszburg Tamás tájékoztatása szerint
az új rendeletben a korábbi négy plusz egy éves általános iskolai tanárképzést és az öt plusz egy éves középiskolai tanárképzést – melyben a plusz egy év a hosszú szakmai gyakorlatot jelöli – egységesítették, tehát ezentúl minden képzés ötéves (négy és fél plusz fél) lesz, ez idő alatt pedig 105 szakmai kreditet kell teljesíteni a szakpárok mindegyikén.
Az ötéves képzéshez hozzá van tervezve egy plusz egyéves, kizárólag szakmai tartalmat képviselő képzés is, amire majd azok a tanárok jelentkezhetnek, akik tovább szeretnék bővíteni tudásukat – részletezte a szakember, majd a szakmai grémiumok által elvégzett munkát is ismertette.
„A képzési és kimeneti követelmények tartalmi és szakmai részeinek kidolgozását – a Magyar Rektori Konferencia koordinálásával – a szakban érintett hazai felsőoktatási intézmények szakemberei végezték, a természettudományokban pedig (ahol az előadó is jelen volt) valamennyi magyarországi képzőhely küldött képviselőket a munkához. Ezeknek a szakonkénti bizottságoknak szintén tagja volt egy-egy közoktatási és pedagógiai szakértő is” – sorolta. Tájékoztatása szerint a szakemberek által elkészített szakmai anyagokat a közoktatásért és a felsőoktatásért felelős két minisztérium (az ITM és az Emmi) által delegált munkacsoport vizsgálta meg, az általa látott bizottságokban pedig
a minisztériumok a szakma javaslatait teljes egészében elfogadták, és ugyanezt hallotta a humán területekről is.
Szó sincs „lebutításról”
Weiszburg Tamás külön kitért arra, hogy mind a mostani, gyakorló pedagógusok között, mind a médiában felbukkantak olyan aggályok, miszerint az új képzési és kimeneti követelmények a tanárképzés lebutítását céloznák vagy eredményeznék.
Elmondása szerint a szakmai tartalmakat befoglaló egységes központi keretszövegben korábban valóban volt egy olyan pontatlan megfogalmazású mondat, amit sokan úgy értelmeztek, hogy a tanárszakokon csak a NAT és az érettségi követelményeknek megfelelő ismeretek adhatók át az új tanároknak.
Ezáltal pedig gyakorlatilag megszűnne minden más oktatása, tehát a tanár csak annyit tudhatna, amennyit ő maga is tanít. Ennek tisztázására – húzta alá – a szakmai csoportok javaslatot tettek egy olyan megfogalmazásra, amelyből egyértelművé válik, hogy a kormányzat részéről nincs ilyen elvárás, tehát a tanárképzés keretében a kötelezőkön (NAT, érettségi követelmények) túl az oktatók bármit taníthatnak, amit fontosnak gondolnak a színvonalas tanárképzésben. A szakmai grémiumok által módosított KKK utolsó változata, amelyet látott, és amelyet rövidesen társadalmi vitára is bocsájtanak, már ezt a pontosított megfogalmazást tartalmazza – fűzte hozzá.
Új szak indul
A természettudományoknál lényeges újdonság lesz az is – folytatta –, hogy
2022 szeptemberétől elindul a természettudomány–környezettan kötött tanárszak szakpáros képzés is, amely várhatóan Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Egerben, Nyíregyházán, Veszprémben és Szombathelyen valósul meg.
Ez érinti a kémiát, de a fizika és a biológia oktatása szempontjából is fontos fejlesztés. Ettől azt remélik, hogy az általános iskola felső tagozatába a természettudományok oktatásához megfelelően képzett és motivált tanárokat – a jelenleginél lényegesen nagyobb számban – tudnak majd képezni. Ezek a tanárok elsősorban a kisebb, gyakran vidéki általános iskolák tanárgondjait tudják majd orvosolni. A szakember ugyanakkor azt is kiemelte, hogy
itt nem egy lebutított, hanem egy gyakorlati megvalósítású, integrált szemléletű, kísérletezésen és terepi tapasztalatokon alapuló, a természetet és a környezetet fókuszba állító szakról van szó, amely a nyolc országos képzőhely legjobb kollégáinak összefogásával valósul meg.
Emellett – fűzte hozzá – várhatóan már jövő szeptembertől Piliscsabán, a frissen alapított Nemzeti Tudásparkban már a rendszerben lévő tanároknak is továbbképzéseket fognak szervezni az említett altémakörökben, ezzel is segítve a több területen felkészült természettudományos tanárok számának növelését.
Összefogás az utánpótlásért
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel teljes szakmai, szakpolitikai és politikai összefogás valósul meg annak érdekében, hogy a kialakuló természettudományos szaktanárhiány kezelhető legyen”
– hangsúlyozta a lap kérdésére az ELTE TTK Ásványtani Tanszékének vezetője, megjegyezve: a kémiatanárok nyári országos továbbképzése is pozitív üzenete annak, hogy a rendszerben lévő tanárokkal is foglalkoznak. Weiszburg Tamás rámutatott: mivel az utóbbi években egyre kevesebben választják a természettudományokat, a 2022 szeptemberétől induló természettudományos tanárképzések kereteinek átalakítása azt a célt is szolgálja, hogy a biológiát, a kémiát és a fizikát szakmai szempontból is vonzóbbá tegyék a diákoknak. A szakember szerint kiemelten fontos, hogy minél többen megértsék és majd tanárként az iskolákban kezelni tudják az ökológiai fenntarthatóság kérdéseit, erősítve azt, hogy Magyarország mind az innovációban, mind a fenntarthatóságban a 21. század nyertes országai között maradjon – húzta alá.
Ország-világ
- Orbán Balázs: tanuláskutató intézet alakult az MCC-ben
- Már huszonkétezer kamasz oltását kérték a szülők
- Áder János: az egyházak társadalmi jelenléte a járvány idején is eleven maradt
- Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész
- V4-Franciaország csúcstalálkozót tartanak Budapesten