Futólag volt téma a jogállamiság az EU-csúcson

Péntek kora délután véget ért az EU állam- és kormányfőinek főleg külpolitikai témákra fókuszáló csúcstalálkozója Brüsszelben – írja a Magyar Nemzet.

Többek között Törökország, Belarusz és a hegyi-karabahi konfliktus állt az országvezetők tárgyalásainak középpontjában. A német EU-elnökség színeiben a találkozót követően

Angela Merkel kancellár viszont arról beszélt, hogy futólag a jogállamiság és a költségvetés kérdéséről is egyeztetett többek között Orbán Viktor magyar, illetve Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökökkel.

Az elmondása szerint utolsó kancellári ciklusát töltő Merkel úgy fogalmazott: nem könnyű a helyzet a jelenleg is zajló költségvetési tárgyalásokban, de „optimista”, szerinte fontos fejezethez jutottak a felek. – Az a benyomásom, hogy az Európai Parlament konstruktív módon áll a kérdéshez – tette hozzá.

Az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen elnök szintén arról beszélt, hogy folyamatban vannak az egyeztetések az uniós intézmények és a tagállamok között az ügyben, így a csúcstalálkozón a pénzügyekről nem zajlott intenzív vita, hanem

a német EU-elnökség prezentálta a tárgyalási folyamat jelenlegi helyzetét.

Futólag egyeztettünk a kérdésről – ezt már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tette hozzá, aki szerint valóban kiemelkedően összetett a jogállamisági kérdés, de az sem titok, hogy a júliusban tető alá hozott megállapodást mielőbb végre akarják hajtani. – Nehéz vita lesz, de biztos vagyok benne, hogy az Európai Parlament és a tagállamok megtalálják a politikai akaratot az előrelépéshez – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelbe indulva még csütörtökön szintén azt jósolta, hogy formális vagy informális módon biztosan terítékre kerül a nyáron meghozott döntés a keretköltségvetésről és az uniós mentőalapról.

Ennek a végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel – jelezte, hozzátéve: – A magyar kormány álláspontja ugyanakkor az, hogy most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal.

A Magyar Nemzet arról is cikkezett, hogy továbbra is kiváltképp Hollandiával éles a szembenállás az uniós kifizetések és a jogállamisági feltételek esetleges összekapcsolása miatt: Mark Rutte holland kormányfő az EU-csúcstalálkozón vétót helyezett kilátásba, amennyiben jogállamisági mechanizmus híján akarják elfogadni a gigászi pénzek felett rendelkező paktumot.

A magyar álláspont a német EU-elnökség legfrissebb javaslatáról egyébként ismert. Varga Judit igazságügyi miniszter a héten Facebook-oldalán erről azt írta: elfogadhatatlan, hiszen az uniós szerződések egyoldalú módosítását jelenti azáltal, hogy új jogállamisági mechanizmust helyez kilátásba.

Intenzív alkufolyamat.

Angela Merkel telefonon egyeztetett Orbán Viktorral a német EU-elnökség jogállamiságot és az uniós kifizetéseket összekapcsoló friss javaslatáról, de a magyar miniszterelnök nemet mondott a berlini kompromisszumra – derült ki a német Der Spiegel brüsszeli irodájának hét eleji értesüléséből, miszerint a német kancellár és a magyar kormányfő beszélgetésére a múlt héten került sor. A Magyar Nemzet is több alkalommal írt már róla, hogy a következő uniós keretköltségvetés és a mentőalap margóján jelenleg kemény tárgyalások zajlanak a tagállamokat tömörítő tanács, illetve az Európai Parlament között.

Utóbbi testület minél szigorúbb jogállamisági feltételrendszert akar a kifizetésekhez – ebben azonban az állam- és kormányfők nem állapodtak meg nyári maratoni csúcstalálkozójukon, sőt kifejezetten a magyar és a lengyel érdekeknek megfelelően alakult az elfogadott záródokumentum, amely inkább általánosságban beszél az unió pénzügyi érdekeinek védelméről.