Áder János: a víz drámája az emberiség drámája

Áder János köztársasági elnök szerint a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája valójában „az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye”. A köztársasági elnök erről kedden, a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján beszélt.

Kifejtette: már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszerte. Az ENSZ jelentése szerint 2030-ra 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására a vízhiány miatt, miközben egy másik jelentés szerint a víz iránti igény 2050-ig legalább 20-30 százalékkal nő.

Kitért arra is, súlyos gond, hogy ott, ahol a leggyorsabban nő a népesség, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul jut vissza a természetbe, és ilyen mértékű szennyezéssel a természet már nem tud megbirkózni. „Sok helyütt nem az a legfőbb veszély, hogy elfogy a víz, hanem hogy használhatatlanná, ihatatlanná válik” – mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves vízmennyiség 11-szeresen felülmúlja ugyan a vízszegénységi küszöböt, az ország területének csaknem 10 százalékát mégis az elsivatagosodás fenyegeti.

Hangoztatta: a vízválság megelőzéséhez vagy az alkalmazkodáshoz szükség lesz a 21. század technológiáira. A konferenciával párhuzamosan ezért egy olyan bemutatót is szerveztek, ahol a víz drámáira találni néhány innovatív magyar megoldást.

Áder János a világtalálkozóhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy politikai döntés is kell a változáshoz, jelentősen át kell csoportosítani a forrásokat, pluszforrásokat kell biztosítani a vízhelyzet kezeléséhez. A magyarországi vízvezetékrendszer elavult, felújításra szorul, amihez költségvetési források kellenek – mondta.

António Guterres, az ENSZ főtitkára videoüzenetében kiemelte: a vízhez jutás emberi jog. A világ népességének 90 százaléka szenved olyan természeti katasztrófáktól, amelyeket a jelentős árvizek idéznek elő, miközben a világ lakosságának mintegy 40 százaléka a víz hiányával küzd, 80 százalékának pedig a víz pazarlása és a kezeletlen szennyvíz okoz komoly problémákat. Az ENSZ főtitkára szerint mielőbb össze kell fogni a globális vízügyi problémák megoldására, a vízhiány kezelésére.

Gilbert F. Houngbo, az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának elnöke szerint is nemzetközi összefogásra van szükség a vízprobléma kezelésére. A határokon átnyúló gondok miatt „a víz a béke fenntartásának eszközévé válhat” – mondta.

Liqun Jin, az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank elnöke arról számolt be, hogy eddig mintegy 10 milliárd dollárnyi befektetésről döntöttek, 18 országban. A bank a vízügy területén 7 projektet támogat, 6 országban összesen 1,4 milliárd dollár értékben.

Samdech Hun Sen, Kambodzsa miniszterelnöke elmondta, országa inkább a vízbőséggel küzd. A távol-keleti országokban jelentős növekedés volt az utóbbi években, az ipari vízfelhasználás miatt a víztisztítás, szennyvízkezelés egyre fontosabb feladat. A vízügyi problémák kezelésében a határon átnyúló gondok miatt erőteljes nemzetközi együttműködésre van szükség – mutatott rá.

Lindiwe Sisulu, a Dél-afrikai Köztársaság vízügyi minisztere a hosszú távú beavatkozási stratégiák fontosságáról beszélt, hozzátéve, hogy az ilyen stratégiák nagy költséget jelentenek, és negatív hatással járnak a szegényekre.

Jennifer Sara, a Világbank-csoport globális vízügyi megoldásokkal foglalkozó részlegének igazgatója szerint a vízválságra a vízkörforgásra épülő gazdaság létrejötte, a vízgazdálkodás önfenntartó rendszerré változtassa lenne a megoldás, amihez elengedhetetlenek az állami ösztönzők.

Martin Frick, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértője a lentről felfelé irányuló kezdeményezések és a nem állami szereplők szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta a víz- és a klímaválság kezelésében.

Gadzsendra Szingh Sekavat indiai vízgazdálkodási miniszter az Áder Jánossal közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormányoknak, a tudósoknak, az üzleti világnak és a civileknek össze kell fogniuk, hogy megpróbálják leküzdeni ezt a komoly fenyegetést. Elengedhetetlennek nevezte a társadalom bevonását, felelősségtudatának növelését.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Budapesti Víz Világtalálkozó gálaestjén a Művészetek Palotájában 2019. november 15-én.