Tuzson: a hivataloknak segítenie és nem gáncsolnia kell az embereket

„Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa” – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.

2200 ügy egy helyen

Tuzson a 2010-ben a Magyary-programmal beígért nagyszabású bürokráciacsökkentést és a kormányablakok bevezetését érintő kérdésre azt válaszolta, a kormányhivatalok rendszerével az államban szerteágazóan kezelt ügyek, szám szerint 2200 ügytípus, egy helyre kerültek, annak érdekében, hogy mindent a lehető leghamarabb és legkényelmesebben el lehessen intézni. Jelenleg 295 kormányablak és 10 kormányablak busz segíti majd az ügyintézéseket, de nem vitás, hogy a kormányablakok rendszerét is fejleszteni kell még.

„Nyilván nem ártana például, ha az elektronikus személyit le tudnák olvasni a hivatalokban.

Ez a fejlesztés folyamatban van, a személyit, a tb-kártyát és az adókártyát ez a rendszer képes egyedül összekapcsolni, informatikailag egy rendkívül jó megoldás, a telepítések folyamatban vannak.”

Ennél azonban szerinte fontosabb, hogy az elintézendő ügyek számát csökkentsék, hogy minél kevesebb ügyet legyen muszáj elintéznie a polgároknak.

Érzékelhető-e a bürokrácia csökkentése?

A portál felveti, hogy a Magyary-program hangzatos bürokráciacsökkentő ígéretei ellenére a hivatalok pont úgy egrecíroztatják a polgárokat, mint korábban, ezzel viszont Tuzson nem ért egyet.

Szerinte igenis csökkent a bürokrácia 2010 óta, sőt számos ügy elintézése jóval egyszerűbb, ráadásul ingyenes lett.

Ez azonban – magyarázza az államtitkár, egy folyamat, amelyben még sok a tennivaló.

Azt azonban elismeri, hogy „valóban az építésügytől a fogyasztóvédelmen át van egy sor olyan szabály, amely fölöslegesen avatkozik bele az emberek egymás közötti ügyleteibe. Szeretnénk szisztematikusan minden ügytípust átnézni és a közigazgatás szerkezeti felépítését is leegyszerűsíteni.”

Mindehhez viszont „némi türelmet” kérnek még az emberektől, hiszen több mint 60 szervezetből jöttek létre a mai kormányhivatalok, és ezekből egységes csapatot kovácsolni komoly kihívás.

Útonálló vagy szolgáltató állam?

A lap konkrét példákkal illusztrálva (az engedélyért kizsaroló kéményseprőtől kezdve a felmosószer típusa miatt bírságoló tisztifőorvoson át az ipari beruházásokat ellehetetlenítő, csigalassúságú engedélyezésekig), veti fel a kérdést, hogy hogyan lesz útonállóból szolgáltató az állam?

„Személyes feladatomnak tekintem, hogy a rossz és fölöslegesen hosszadalmas eljárásokat kiiktassuk, egyes ügyeket például a kamaráknak adjunk át.

Szolgáltató államot építünk, amelynek egyetlen feladata, hogy az embereket szolgálja, de a közösség érdekében létrejött szabályokat következetesen betartassa. Ezt a filozófiát a teljes államigazgatásban kötelezővé kell tennünk.” -mondja erre Tuzson Bence, aki elismeri, hogy a vállalkozóin ingatlanberuházások esetében valóban nehézkes az engedélyeztetés. A lakóingatlanoknál viszont már működik az új rendszer, mint mondja: „az engedélyezés pofonegyszerű, de ha visszaélés történik, azt súlyosan büntetjük”.

Lesz-e béremelés a köztisztviselőknél?

Ha ennyire fontos kormányzati cél az államigazgatás megújítása, hogyan fordulhat elő, hogy a Lidl 315-330 ezer forint közötti bruttó bért kínál a pénztárosoknak, addig egy diplomás referens a kormányablakban csak 240 ezer bruttót kap? teszi fel a kérdést a portál.

„Az állam önmagával szemben szigorú és szerény, első körben az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, a katonák, a szociális munkások béremelésére került sor. A központi közigazgatásban dolgozók maradtak a végére.” -válaszolja az államtitkár. Majd hozzáteszi, a kormányhivatali rendszerben egy harminc százalékos béremelés már megvalósult, ráadásul differenciáltan, tehát a vezetők kevesebbet kaptak, az ügyintézők jóval magasabbat. A köztisztviselői alapilletmény 2008 óta valóban nem változott, de a kormány „már bejelentette szándékát”, hogy itt is végrehajtja a béremelést.

Valóban jöhet a létszámcsökkentés?

A magyar állam uniós összevetésben az egyik legtermetesebb, miközben a piaci szférában munkaerőhiány jelentkezik. Nem meglepő tehát, hogy húsz százalékos létszámcsökkentésről suttognak – veti fel a portál.

Bár Tuzson szerint egyelőre semmilyen konkrét terv vagy döntés nem született erről, a karcsúsítást nem tagadja. Mint mondja:

„tény, hogy a cél az, hogy az állam csak annyit költsön magára és csak annyian dolgozzanak a központi közigazgatásban, ahány kollégára tényleg szükség van. Tehát lehet gondolkodni egy tisztességes feltételekkel lezajló karcsúsításon.”

Az államtitkár példának a jelenlegi járási rendszert említette, hiszen az elektronikus ügyintézés kiépülésével szerinte nem biztos, hogy minden járási hivatalt ugyanekkora létszámmal kell fenntartani.