Mintegy négyszáz migránst mentettek meg a sivatagban Nigerben

Amikor a nigeri hatóságok egy mentési akció keretében ráleltek a legkevesebb 386, teljesen kimerült fekete-afrikai migránsra, már csak nagyon kevés víz volt nálunk, élelmiszer semennyi – tudatta a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), hozzátéve, hogy senkinél sem volt személyazonosító okmány.

A nigeri mentőalakulatok 213 kilométert jártak be Arlit és az algériai határhoz közeli Assamaka város között, így találták meg a több száz, halálra ítélt migránst.

Az év eleje óta összesen 18 ilyen mentőakciót hajtottak végre a nigeriek, mintegy 3000 embert szállítottak vissza származási országukba.

Az IOM nem közölte a migránsok nemzetiségét, de tudatta: minden „túlélőt” elhelyeztek egy arliti befogadóközpontban, míg haza nem szállítják őket.

Május eleje óta pedig mintegy 1500 nyugat-afrikai – főként kameruni, mali és guineai nemzetiségű – migránst utasítottak ki Algériából, és helyezték el őket az észak-nigeri Agadezben.

A TASZSZ orosz hírügynökség gazdasági bevándorlóknak nevezte ezeket az embereket, akik sokakhoz hasonlóan Európába akarnak utazni, hogy ott jobb életet kezdjenek. A különbség az, hogy ők a Szaharán kelnek át, hogy Algériából hajózzanak át Európába. Legtöbbjük azonban Algériában reked, ahol – szemben Líbiával, a legnagyobb észak-afrikai migrációs tranzitországgal – a hatóságok szorosabban együttműködnek a nemzetközi migrációs szervezetekkel.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a Szaharán átkelő migránsok kevésbé vannak kitéve a kizsákmányolásnak. A TASZSZ szerint ők is gyakran áldozatul esnek az embercsempészeknek, akik, miután elvették a pénzt a Földközi-tengeri átkelésért, sorsukra hagyják a migránsokat a sivatagban.

Európai Uniós országok, főként Németország jelentős összegű támogatásról döntött mások mellett Niger számára az Európába irányuló illegális bevándorlás megfékezése céljából.