Boross Péter: a magyarok szabadságvágya kivételesen erős

A magyarság kivételes szabadságvágyáról beszélt Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a nemzeti gyásznapon a budapesti Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen.

Nincs még egy nép a környezetünkben, amely annyiszor kelt volna fel reménytelenül a szabadságért, mint a magyar

- jelentette ki Boross Péter a Nemzeti Gyászparkban a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közös rendezvényén. A közalapítvány elnöke úgy fogalmazott:

Amikor az elnyomás, az „idegenesség” eluralkodik, akkor gyönyörű szabadságharcokkal ékesítjük történelmünket.

Hozzátette: ez történt 1956. október 23-án is, amikor „felrobbant a nemzet lelkében” a szabadságvágy.

A másik fontos történelmi tapasztalatnak azt nevezte, hogy „csak magunkra számíthatunk”. Ezt erősíti a Rákóczi-szabadságharc, 1848-49 emlékezete, és ezt erősítik az 1956-ban történtek is, amikor „a Nyugat sietett megnyugtatni a Szovjetuniót”, hogy nincsenek érdekei Magyarországon. Semmilyen nagy súlyú tiltakozás vagy az agresszor elleni embargó nem volt – fűzte hozzá. Vagyis – folytatta – „soha ne számítsunk arra”, hogy bármely hatalom felvállalja az érdekeinket, ha azok nem esnek egybe az övéivel.

Arról is szólt, hogy egyre többen vannak azok, akiknek 1956 már csak történelem, és egyre inkább azzá válik. Ezért „kötelességünk újra és újra megemlékezni és utódainkra ráhagyni” ezt az emlékezetet. „Kötelességünk megteremteni” a feltételeit annak, hogy a következő generációk se felejtsék el a hősöket, és tisztelegjenek előttük – mondta. Ugyanakkor kötelessége minden magyarnak felemelni a szavát, ha a mártíromságot nem tisztelő hangok erősödnek fel – fűzte hozzá. Mint mondta:

Szilárdnak kell lennünk abban, hogy arra neveljük az utódainkat, hogy a haza minden előtt.

A volt miniszterelnök az ünnepség végén fejet hajtott a halott forradalmárt jelképező nyitott sírnál, majd a megemlékezés résztvevői elhelyezték koszorúikat. Az '56-os szervezetek mellett koszorúztak a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Honvéd Vezérkar, a fővárosi önkormányzat, a Fidelitas és az LMP képviselői is.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót

Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóján, szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A Kossuth téri megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai, valamint a katonai attasétestület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. Az eseményen közreműködött a Honvéd Díszzászlóalj, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint Budapest Helyőrség Zenekara.

Megemlékezések a fővárosban és országszerte

Ma már Magyarország önálló, és '56 szelleme fundamentumként szolgál mindenki számára, aki a közért, a nemzetért dolgozhat – hangoztatta Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő szombaton Budapesten, a nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen.

A XVIII. kerületi Hargita téri 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen Kucsák László azt mondta: az akkori rendszert az egész magyar nép söpörte el; a világon páratlan szabadságharc bontakozott ki, amely azért indult, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, miként éljen.

Kijelentette: nemcsak a forradalom hőseire és áldozataira kell emlékezni, hanem azokra is, akik nem tudták kibontakoztatni tehetségüket, vagy el kellett hagyniuk hazájukat. Mint mondta, 1956-ban halottak napja után kezdődött az igazi gyász, amikor november 4-én megindult az előre megtervezett támadás: a tankokkal, lánctalpasokkal érkező megszálló szovjet hadsereget a lőrinciek is láthatták az Üllői úton. A hősies ellenállás több helyen tovább folyt, az év végére viszont a fegyveres ellenállás elbukott.

Kucsák László kitért arra is, hogy a felvonulások, harcok szünetében az emberek alig várták „az életmentő kenyeret”; a XVIII. kerületi Béke térnél lévő pékségnél több száz méteres sorban várakoztak az emberek; egy szovjet tank lövedékétől, majd az azt követő sortűzben 21 pestszentlőrinci vesztette életét, a legfiatalabb áldozat 13, a legidősebb 81 éves volt. Hozzátette: a pestszentlőrinci és pestszentimrei utcai kövekből épült emlékmű őrzi a forradalom áldozatainak – köztük 59 kerületi lakosnak – a nevét.

Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere arról beszélt: a november 4-i nemzeti gyásznapon valójában az életet éltetjük, ugyanis azokra a napokra emlékezünk, amikor Magyarországon jobban akartak élni, mint bármikor. Ez volt Európa legdicsőségesebb két hete. Kifejtette: az egyén a közösségért harcolt, félelem nélkül, elszántsággal. A világ egyik legnagyobb és legerősebb hadseregével szemben hétköznapi emberek ragadtak fegyvert, építettek barikádokat. Az, hogy erről később hallgatni kellett, „a történelem legmocskosabb történetei közé tartozik” – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve: még most sem ismert a forradalmárok gyilkosainak teljes névsora.

Ughy Attila elmondta, a Hargita téri emlékművön összesen 2354 név szerepel, ami 2354 emberi sorsot, születést, életet és halált jelent. A köztük lévő 59 kerületi lakos neve azt jelzi, hogy Pestszentimre-Pestszentlőrincen sosem féltek, ha a hazáért kellett harcolni – fűzte hozzá.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által szervezett központi megemlékezés végén a közjogi méltóságok, a kormány, valamint állami és társadalmi szervezetek nevében koszorúkat, mécseseket helyeztek el az emlékműnél.

A Szent István-bazilikában 18 órától emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A Magyar Rádió Gyermekkórusa Johannes Brahms Ave Maria című kórusművét adja elő, a karmester Matos László, orgonán közreműködik Arany Zsuzsanna. Farkas Róbert a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli, előadásukban Beethoven Egmont-nyitánya és III. szimfóniája lesz hallható. A bazilikánál 19 órától mécsesek és fényfestés is megidézi a mártírok emlékét.

A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartanak.

Emellett országszerte – többek között Zalaegerszegen, Keszthelyen, Pécsett, Szolnokon, Szegeden, Miskolcon, Geszteréden, Kaposváron és Szombathelyen – tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat a nemzeti gyásznapon, arra emlékezve, hogy 1956. november 4-én, vasárnap hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot.

November 4-én régóta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.

Borítóképünkön Boross Péter beszédét mondja a Rákoskeresztúri új köztemető Nemzeti Gyászparkjában, a nemzeti gyásznapon. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt