Film készül Shakespeare nagy riválisáról

Gary Kurtz, a Csillagok háborúja: A Birodalom visszavág producere készíti a mozifilmet Christopher Marlowe-ról, a 16. századi brit drámaíróról, akit William Shakespeare barátjának, ugyanakkor legfőbb vetélytársának is tartanak.

A tervek szerint a film aköré építi fel a sztorit, hogy Marlowe-t 29 éves korában, 1593. május 30-án egy kocsmai csetepaté során I. Erzsébet királynő parancsára meggyilkolták – írja a The Hollywood Reporter.

Greg Hall rendező elárulta: „A film leginkább a kémek és a bűnözők titkos alvilági életéről szól, ami Kit Marlowe-t is beszippantotta, miközben olyan prominens személyiségekhez is szoros kapcsolat fűzte őt, mint Sir Walter Raleigh vagy Sir Francis Walsingham, Anglia akkori legbefolyásosabb embere.”

A filmet várhatóan idén ősszel kezdik forgatni Walesben.

Christopher Marlowe-ról nem tudni pontosan, mikor született, csak az bizonyos, hogy 1564. február 26-án tartották a keresztvíz alá Canterburyben, ahol egy cipészmester legidősebb fiaként látta meg a napvilágot. A cambridge-i Corpus Christi College máig legismertebb növendéke lett. Angolra ültette át Ovidius Amores című versciklusát és elégiáit. 1587-ben magisteri fokozatot szerzett, és ugyanebben az évben a színpadot is meghódította Nagy Tamerlán című kétrészes, tízfelvonásos tragédiájával, melyben szinte emberfeletti vonásokkal ruházta fel kegyetlen hősét. Nem sokkal később Doktor Faustus tragikus históriája címmel írta meg a legenda első irodalmi rangú feldolgozását, amely kétszáz évvel később Goethe elismerését is kivívta.

Híres műve az 1591 táján színre vitt A párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz. 1589 körül vitték színre A máltai zsidó című drámáját, amely Shakespeare Velencei kalmárjának szolgált forrásául. Shakespeare egyébként Marlowe II. Edward című királydrámáját is felhasználta II. Richárd alakjának megformálásakor. A két drámaíró kölcsönösen nagyra tartotta egymást, Shakespeare sohasem tagadta, sőt, fennen hangoztatta, kitől tanulta a drámai formát. Marlowe színműveinek kirobbanó sikere a kortársak leírása szerint sokban a főhősöket (Tamerlán, Faustus, Barabás, a máltai zsidó) alakító Edward Alleynnek köszönhető, aki nemcsak színészi képességeivel, hanem testméretével is kimagaslott kortársai közül.

Marlowe-nak mindössze hat esztendő adatott az írásra. Rövid, de fordulatos életéről kevés dolgot tudni bizonyosan, az alakját övező legendákból nehéz kihámozni az igazságot. Levéltári feljegyzések alapján már Cambridge-ben besúgóként a Tudor államhatalmat szolgálta, később pedig a szabadgondolkodó, udvaronc és felfedező Sir Walter Raleigh köréhez csatlakozott. Ma már az is bizonyos, hogy nem szegődött a híres tengerész és kalóz Francis Drake szolgálatába. Azt viszont több forrás is megerősíti, hogy kicsapongó életmódot folytatott, okos volt és fékezhetetlen, egyképpen jól forgatta a lúdtollat és a kardot. Minduntalan ivott, szerelmeskedett és verekedett, hol puszta kézzel, hol meztelen pengével.

Többször zárták rövid időre börtönbe garázdaságért, rendzavarásért. 1593-ban a Titkos Tanács elé idézték, miután felmerült a neve egy levél kapcsán, amelyben a Londonban élő holland és francia protestánsokat fenyegették meg. Csak gyanítható az összefüggés azzal, hogy május 30-án egy ivóban szúrta le egy kétes hírű alak, a számla fölött kirobbant vita hevében. Marlowe tetemét másnap névtelen sírba temették, s csak 2002-ben kapott emléktáblát a Westminster apátságban, a költők sarkában. Halálának körülményei nem tisztázottak: a legvalószínűbb, hogy politikai gyilkosság áldozata lett.

Kortársai az őszinte csodálat szavaival méltatták. A legnagyobb dicséretet kétségkívül Shakespeare-től kapta, aki az Ahogy tetszik című vígjátékában nemcsak Marlowe Hero és Leanderéből idézett két sort, de a bohóc, Próbakő szájába adta a következő szavakat: „Ha nem értik az ember verseit, és szellemét sem tudja követni a megértés, a fürge csibész, az jobban bántja az embert, mint a nagy számla a kis kocsmában”.

Halála után tovább szövődtek a legendák alakja köré, még az is felvetődött, hogy a gyilkosságot csak megrendezték, így mentve meg a várható kivégzéstől és William Shakespeare néven alkotott tovább. 2016-ban az Oxford University Press Shakespeare társszerzőjeként ismerte el.

Forrás: az MTVA Sajtóadatbankjának portréja

Borítókép: Christopher Marlowe arcképe. Forrás: Mini Biography / Youtube