A nők elleni erőszakra hívja fel a figyelmet a Carmen bemutatója

Bizet operájának új feldolgozásában a cigánylány, Carmen lelövi a féltékenységében rátámadó Don Josét a férfitől megszerzett pisztollyal. Az ortodox felfogástól drámaian eltérő befejezés a nők elleni erőszakra és a nők helyzetével való visszaélésekre hívja fel a figyelmet. A téma az októberben kipattant Weinstein-botrány nyomán került előtérbe.

„Úgy tudjuk, ez lesz az első eset, amikor megváltozik a Carmen befejezése” – mondta el a firenzei operaház szóvivője, Paolo Klun.

Hozzátette: úgy vélik, nem kell, hogy színházuk a zenei kultúra konzervatív helyszíne, valamiféle múzeum legyen. „Inkább vitaindító helyről van szó. A Carmen 150 éve született egy teljesen más kulturális közegben”.

Az előadást a 19. századi környezetből az 1980-as évek Olaszországába emelték át, helyszíne egy olasz város peremén álló cigánytábor. A darab producerei elmondták: a történet megváltoztatásával az ellen tiltakoznak, hogy Olaszországban évente sok nő esik áldozatul a féltékeny férje, barátja vagy szeretője által elkövetett gyilkosságnak. A jelenség annyira elharapózott, hogy már külön szó is született rá: femminicidio (nőgyilkosság).

Az előadás alkotói hangsúlyozták: nem akarták, hogy az opera fináléját, Carmen meggyilkolását a nézők megtapsolják, mivel az ő fejükben azok a szörnyű esetek jártak, amikor a nők a családon belüli erőszak áldozatává váltak.

„Amikor a társadalomnak szembe kell néznie a nők meggyilkolásával, hogy merészelnénk megtapsolni egy nő megölését?”

- tette fel a kérdést Cristiano Chiarot, a firenzei Teatro del Maggio Musicale operaház vezetője.

Úgy vélte, hűek maradtak az opera szelleméhez a változtatásokkal is, hiszen a régi időkben is előfordult, hogy több változata létezett egy híres legendának anélkül, hogy annak eredeti értelmét aláásták volna.

Az operaház rendezője, Leo Muscato eredetileg ellenezte a változtatást, arra hivatkozva, hogy éppen Carmen halála a darab motorja. Ám később megértette Chiarot koncepcióját:

Carmen halála egykor arról szólt, hogy a nőnek fel kell áldoznia magát, hogy megőrizze szabadságát. Ennek a nézőpontnak azonban manapság már nincs értelme.

Georges Bizet 1875-ben írta a Carment Prosper Mérimée regénye nyomán, és az operát az 1830-as évek Spanyolországába helyezte. Az új előadásban Carmen modern nő, aki gyárban dolgozik, Don José pedig erőszakos rendőrtiszt. A négyfelvonásos mű premierjét 1875-ben tartották Párizsban. A közönséget meghökkentette, hogy a színpadon olyan egyszerű emberek élete elevenedett meg, mint a gyári munkások, csempészek, katonák és cigányok – idézte fel a brit napilap.

A borítóképen Georges Bizet.

AFP / Roger-Viollet / Roger-Viollet / Lipnitzki