Oroszország dominálja a globális atomenergia-piacot

Napjaink energiaválsággal sújtott világában felértékelődik az atomenergia szerepe. Azonban minden, az atomenergiával kapcsolatos kérdésben benne rejlik az Oroszország-dilemma. Hogyan viszonyuljon az adott vállalat, ország egy olyan energiatermelő ágazathoz, amelyben mind a fűtőanyagot, mind pedig a kiégett fűtőelemek tartós tárolását illetően Oroszországi nemzetközi méretekben igen jelentős – egyes esetekben domináns – szerepet tölt be?

A globális helyzetet regisztráló World Nuclear Association adatai szerint Oroszországnak csaknem félmilliárd tonnás (urán-hexafluoridban kifejezett) uránérctartaléka van, amely a világon rendelkezésre álló mennyiség 8 százaléka. Ezzel a világ öt legnagyobb uránérckészletekkel rendelkező országához tartozik. Egyetlen az atomhatalmak között ebben a klubban, mert a másik négynek (Ausztrália, Kazahsztán, Kanada és Namíbia) nincs atomfegyvere.

Az atomerőművek építésében Oroszország világelső: 2012 és 2021 között tizenöt atomerőmű építését indította el a Roszatom külföldön. Összehasonlításképpen: ugyanebben az időszakban Dél-Korea négy, Kína és Franciaország két-két reaktor építésébe kezdett külföldön. A nyomottvizes (PWR) technológiára épített oroszországi megoldást, a VVER-t tizenegy ország használja, köztük Magyarország, Bulgária, Csehország és Finnország. Emellett Egyiptom, Törökország és Argentína is oroszországi atomerőműveket építtet, illetve tervez építtetni.

Orosz dominancia

Legalább ilyen fontosak az uránérc-feldolgozó kapacitások. Kanada, Kína, Franciaország mellett Oroszország a negyedik szállító, amely nemcsak katonai, de kereskedelmi célokra is kínál különféle dúsítási fokú uránt a világpiacon. 

A teljes cikk ITT olvasható.