2024.09.06. 11:24
Negyven éve a Sese-pályán győztük le a szovjeteket
Mégis a Szovjetunió végzett a csoport élén.
1984 nyarán Nógrádra figyelt az ország, hiszen itt rendezték meg a labdarúgó Ifjúsági Barátság Versenyt (IBV). A mérkőzéseket több pályán tartották meg, többek között a salgótarjáni Síküveggyári pályán, de a balassagyarmati, a pásztói, a romhányi és a bátonyterenyei gyepen is az utánpótlás válogatottak szerepeltek.
Mint arról a korabeli Nógrád Megyei Hírlap is beszámolt: a leglátványosabb meccsnek természetesen (az akkori nevén) a Kohász-stadion adott otthont. A torna zárónapján itt rendezték meg kétezer néző előtt a Magyarország – Szovjetunió összecsapást is, amit a Bicskei Bertalan vezette magyarok nyertek, Krizsán találatával. A szovjetek ennek ellenére, jobb gólkülönbséggel megnyerték a csoportot, míg a magyaroknak ez volt az egyetlen győzelem, így a harmadik helyen zártak, megelőzve a kubaiakat. A magyaroknál több olyan játékos is szerepelt, aki később a felnőtt válogatottban is letette a névjegyét.
Negyven éve a lap így számolt be a záróünnepségről
„A Kohász-zenekar indulójának hangjaira vonultak be a válogatottak, majd kihirdették a végeredményt: 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Magyarország. A csapatkapitányok felálltak a dobogóra és átvették az érmeket. Felhangzott a szovjet himnusz a győztes tiszteletére, és felvonták a három nemzet zászlaját. Ezután átadták a küiöndíjakat. A legjobb kapus címét a szovjet Kalinauszkasz kapta, a legjobb mezőnyjátékosét pedig a magyar Vincze István. A gólkirály a bolgár Petur Mintarski lett öt találattal. A legsportszerűbb csapatnak a magyar válogatottat hirdették ki. A díjátadást követően Páljaival László, a Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség elnöke mondott záróbeszédet, majd a magyar himnusz hangzott el. Végül ismét az induló hangjaira vonultak el a csapatok. A záróünnepséget díszvacsora követte a Karancs Szállóban, majd IBV-bált rendeztek a résztvevőknek.”
A jegyzőkönyv
Magyarország – Szovjetunió 1–0 (1–0)
Salgótarján, Kohász-stadion, 2000 néző, v.: Dinescu (román), Ziher (NDK-beli), Waldes (kubai).
Magyarország: Petry – Tomka, Krizán, Szalma, Potornai – Eszenyi, Kiss, Horváth, Vincze – Bartus, Jónás. Szövetségi kapitány: Bicskei Bertalan.
Szovjetunió: Kalinauszkasz – Sirokij, Gyulgyin, Minyibajev, Paszko – Bogdaszarjan, Szkelrov, Kuzslev, Gaglojev – Bubljanszkasz, Gussin. Edző: A. F. Bisovec. Csere: Gussin helyett Karapetyan a 38., Bogdaszarjan helyett Rogimov az 58. percben.
A I-es csoport végeredménye:
1. Szovjetunió 3 mérkőzés, 2 győzelem, 0 döntetlen, 1 vereség, 6–1-es gólkülönbség, 6 pont.
2. Csehszlovákia 3-2-0-1 3–5 6 pont
3. Magyarország 3-1-1-1 3–3 3 pont
4. Kuba 3-0-1-2 1–4 1 pont
A Népsport pedig így fogalmazott a nógrádi szervezésről:
„Nógrád megye kitűnő házigazdának bizonyult, s igen magas színvonalon bonyolította le ezt a jelentős nemzetközi eseményt. A helyi politikai, vállalati és sportvezetők valóban mindent megtettek a sikerért. És idekívánkozik még egy megjegyzés is. Nem kell félni a rangos nemzetközi események megrendezésétől! Nógrád megye például a szervezési munkálatok és bizonyos anyagi ráfordítások után is jól járt. Az IBV-mérkőzéseknek otthont adó pályák gyepszőnyege, az öltözők és kisegítő épületek megújulva, kulturáltabb körülmények között fogadhatják a helyi futballistákat. Ha pedig ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a nógrádi fiatalok színvonalas mérkőzéseken közelről ismerkedhettek meg ezzel a gyönyörű sportággal, akkor még egyértelműbb a befektetés sikere.”