Ötödik vébéje után búcsúzik a léctől Papp Ildikó

Több okból kifolyólag is izgatottan várta az ausztriai vb-t.

- A kedvenc pályámon a kedvenc számom várt, és már az utazás előtt tudtam, hogy ez lesz az utolsó világversenyem sífutásban – mesélte Papp Ildikó.

Az első versenynap az 5 kilométeres klasszikus kvalifikáció várt a nógrádira, ahonnan az első tíz helyezett juthatott be a döntőbe.

- Az idei felkészülési körülményeimet figyelembe véve, reálisan a 10-15. hely közé vártam magam. A verseny előtti nap gyomorrontás és láz kínzott, amit kezeltünk ugyan, de eléggé legyengített. A rajtban már függetleníteni tudtam magam ettől, és próbáltam maximálisan odatenni magam – mesélte Ildikó, aki a 12. helyen végzett, mindössze hét másodperccel lemaradva a továbbjutásról.

- A helyezésnek nagyon örültem, viszont bosszantott, hogy ilyen kevés választott el a döntőtől. Különben csodálatos vezetésű, jó minőségű hó és pálya várt minket a közel 10 fok ellenére.

Másnap a sprint szám várt Ildikóra, ami nem igazán feküdt neki sosem, de mivel a másik válogatott, Laczkó Vivien előző nap bukott, és lesérült, mindenképpen el kellett indulnia az 1,2 kilométeres távon is.

- A célom az volt, hogy a rajtpozícióm szerinti helyezést megtartsam, végül egyet javítottam is, és a 94. lettem. Teljes mértékben odatettem magam, de ezt a versenyszámot már élvezni is akartam, hiszen a döntésem szerint ez volt az utolsó rajtom világversenyen, sífutasban.

Természetesen az okokról is faggattuk a versenyzőt.

- Szeretnék többet lenni a kisfiammal, úgy gondolom, így is elég hosszú pályafutást tudok magam mögött. Emellett a szövetségben uralkodó állapotok is jócskán közrejátszottak a döntésemben.

Ildikó két téli olimpiáról is csak egy hajszállal, vitatott körülmények között maradt le, de természetesen így is számtalan kellemes élmény fűzi a sportághoz.

- A legszívesebben a galyatetői gyermekévekre gondolok vissza, de persze minden világbajnokság nagy élmény volt. A legszebb emlék talán az, amikor tavaly sikerült megnyernem a Biela Stopat, az egyik leghíresebb viadalt.

Ildikónak, mondhatni a vérében volt a téli sport szeretete, hiszen édesapja, Papp Zoltán válogatott biatlonos volt, ő kezdte el tanítani a lányát.

- Nagyon fiatalon megismerkedtem a síléccel, aztán általános iskolás koromban kerültem a Petőfi DSE-be, Vincze Istvánhoz. A petőfis évek voltak a legszebbek, de apának is rengeteget köszönhetek, hiszen nagyon sokat foglalkozott velem, és áldozott a karrieremre – mesélte Ildikó, akivel azért a különböző futó és tájfutó viadalokon természetesen még találkozhatunk.